A KT stábjának védelmében

BlogOblath Gábor

/Az alábbi írás jelen bejegyzéssel azonos napon megjelent a portfolio.hu-n is./

Hosszabb idő kell ahhoz, hogy a szakma felmérje, milyen veszteség érte a Költségvetési Tanács (KT) Titkárságának – elemzői stábjának – felszámolásával. Addig is szeretném az olvasókkal megosztani egy levelezés történetét, amelynek közzétételét lassította, hogy illetékesek hozzáférhetetlenné tették a KT stábjának munkáit – kikapcsolták az mkkt.hu honlapot. A honlap tartalma azonban ismét megtekinthető a http://freepress.nuzoka.com/ címen, és hamarosan a régi linkek is felélednek. Az elkészült munkák minősége magáért beszél, persze csak azoknak, akik az elemzéseket elolvassák.

 
Háttér
Nemcsak a kormánypárti politikusok, hanem a kormányzati intencióknak lelkesen megfelelni igyekvő, úgynevezett politikai elemzők is naponta mondják fel a leckét: valójában szó sincs arról, hogy a KT szakmai stábját statáriális törvénykezéssel – a Munka Törvénykönyvét hatályon kívül helyezve – brutálisan kivégezték volna. Tekintetüket, a polgári ízlésnek aligha megfelelő részletekről finoman elfordítva, azt ismételgetik: valójában csak ezután lesz igazán erős stábja a KT-nak (az újnak), hiszen mögötte áll majd – ingyenesen! – az MNB és az ÁSZ teljes apparátusa. Várjuk meg, úgymond, hogyan tejesit az új KT, hadd bizonyítsa be, hogy a kormány bölcs döntése mennyivel erősebb és szakmailag megalapozottabb intézményt hozott létre a költségvetés ellenőrzésére.

Ez az okfejtés kísértetiesen emlékeztet arra a reakcióra, amely a médiatörvény fogadtatása nyomán a kormányzati kommunikációt jellemezte, s ez nyilván nem véletlen. Ahogyan senki sem állíthatja, hogy a médiát felügyelő intézmény részrehajló döntéseket fog hozni, előre az sem állítható, hogy az új KT – hatalmas tudásbázissal alátámasztva – nem emel majd kifogást a jövő évi költségvetési törvényjavaslattal szemben. Az viszont határozottan állítható, hogy – a vonatkozó törvény átírása nyomán – az új KT-nak nem az lesz a dolga, mint a réginek, és bármilyen nagy lesz is az apparátusa, nem fogja elvégezni azt a munkát, amelyet a régi KT stábja példamutató módon elvégzett: a költségvetési folyamatok középtávú fenntarthatóságának transzparens, bármely elemző által reprodukálható elemzését. A törvénymódosításból kivehetően ugyanis a kormány egyáltalán nem kíváncsi arra, hogy rövid távú döntéseinek melyek lehetnek a középtávú következményei. A 2010. évi CLIII törvény 

57. § (4) bekezdése szerint “A Költségvetési Tanács … véleményében a tervezetre észrevételeket tehet, valamint – ha a tervezettel kapcsolatban annak hitelességére vagy végrehajthatóságára vonatkozóan alapvető ellenvetései vannak – a tervezettel való egyet nem értését jelzi”. Nos, a középtávú fenntarthatóság egy adott évi költségvetés végrehajthatóságát egyáltalán nem érinti, és egyelőre nyitott kérdés, hogy az új KT, illetve a kormány értelmezése szerint érinti-e majd a hitelességét.

Török Ádám érzékletes metaforája szerint a Költségvetési Tanács megszüntetése azt jelenti, hogy a kapitány az árbockosárból leparancsolja azt a matrózt, aki a közelgő jéghegyre figyelmeztet. Ezt a metaforát kibontva, a KT stábjának megszüntetése olyan, mintha a kapitány az árbockosárhoz vezető kötélhágcsót levágatná, és a messzelátót is vízbe dobatná, nehogy eszköz legyen ahhoz, hogy valaki távolabbra nézzen annál, mint ami a kapitányi hídról látszik.

Mindezek hasznos háttér-információt jelentenek a továbbiakban ismertetendő történethez.

Egy TV-műsorban elhangzott kijelentést követő levélváltás
Gíró-Szász András, a Századvég ügyvezető igazgatója, egy TV-műsorban – talán tájékozatlanságon is alapuló, de jó szándékról és jó ízlésről semmiképpen sem tanúskodó – kijelentéseket tett a Költségvetési Tanács és szakmai stábjának munkájáról. Levélben tájékoztattam arról, hogy kijelentései megalapozatlanok, és kértem, találjon alkalmat téves kijelentéseinek helyesbítésére. Válaszlevelében egy formális körülményre hivatkozva (szó szerint nem azt mondta, amit neki tulajdonítottam) elutasította kérésemet. A műsor következő adásában a műsorvezető mindkét levelet felolvasta, és kijelentette: részükről a vitát lezártnak tekintik. Én azonban egyáltalán nem tekinthettem lezártnak az ügyet: viszontválaszt írtam, amelyre Gíró-Szász eddig nem reagált, és a TV-műsorban sem tértek vissza a témára. Ezért itt szeretném a szélesebb szakmai nyilvánosság elé tárni az ügyet, mert úgy vélem, vannak általános tanulságai is.

A kontextus és a műsorban elhangzott kijelentés

2010 december 15-én az ATV “A tét” című műsorának egyik témája az a botrány volt, hogy a KT Titkárságát a hatályos munkaügyi törvényeknek csak a titkárság dolgozóira vonatkozó felfüggesztésével készült a kormány egy törvényjavaslattal felszámolni. A beszélgetés három résztvevője – Fleck Zoltán, Lengyel László és Ungvári Tamás – a KT Titkárságával való együttérzését kifejezve szólt a kormány tervéről; Lengyel László pedig az eljárást kifejezetten kegyetlennek nevezte.

A beszélgetés negyedik résztvevője, Gíró-Szász András, nem a témához, vagyis nem a méltánytalan és méltatlan eljáráshoz szólt hozzá, hanem – “személyes megjegyzésként” – a KT-t és megszüntetésre ítélt stábja munkáját tartotta fontosnak minősíteni. Szó szerint a következőket mondta:

“Amikor ez a hír, mondjuk azt, hogy elkezdte uralni a médiafelületeket, akkor fogtam magam és rámentem a webszájtjára a Költségvetési Tanácsnak. Ugye, a törvényi keretek azt írják elő, hogy minden tevékenységét transzparensen kell végeznie, minden általa elkészített tanulmánynak publikusnak kell lennie. A KT az elmúlt közel két évben 14 nyilatkozatot tett, fél oldal és 5 oldal közötti terjedelemben, és egyetlen egy háttértanulmányt készített. Tehát azt kell, hogy mondjam, azért, bizonyos szempontokat tekintve, legalábbis, ahogy én látom, – ugye én egy kutatóintézet-csoportot vezetek – hogy mondjam, egy negyvenfős, 800 milliós kerettel bíró, ilyen team azért többet is produkálhatna abban a 2009-es és 2010-es évben, ami, a nemzetközi válságot leszámítva, választási év volt, egy választásra való felkészülés költségvetése volt, tehát sok mindent lehetett volna vizsgálni. Ezeket nem lehet megtalálni a KT webszájtján. Márpedig a törvény előírná, hogy ott legyenek.” (Kiemelés -O.G.)

A levélváltás

Erre a következőket írtam:
“Az ATV A tét című, 2010. december 15-én közvetített műsorában Ön a Költségvetési Tanácsról és szakmai stábjáról azt állította, hogy a Költségvetési Tanács (KT) két év alatt – a közleményein kívül – mindössze egyetlen tanulmányt készített. Az Ön állításával szemben a valóság az, hogy a KT legalább 20 elemzést tett közzé, amelyek mind hozzáférhetők az www.mkkt.hu honlapon. Pontos tájékozódását elősegítendő mellékelek egy CD-t, amelynek alapján képet alkothat a KT elkészült munkáiról. Egyben kérem, hogy találjon alkalmat a KT jó hírét csorbító, téves ténybeli állításának nyilvános helyesbítésére.”

Levelemre Gíró-Szász az alábbi – az ATV következő műsorában felolvasott – választ küldte: “Megkaptam megtisztelő levelét, amelyben nehezményezi, hogy az ATV Tét című – 2010. december 15-i – műsorában a Költségvetési Tanáccsal kapcsolatban téves állításokat tettem. Levelében Ön azt állítja, hogy én a műsorban a következőt mondtam: a Költségvetési Tanács mindössze egyetlen tanulmányt készített a közel két év alatt. Ezzel szemben – az ATV honlapján megtalálható felvétel tanúsága szerint is, – én arra hívtam fel a figyelmet, hogy az Önök honlapján mindösszesen egyetlen – szó szerinti idézet – “háttértanulmány” található. Ezt akkor is, s a mai napon is ellenőriztem, s a háttértanulmányok címszó alatt összesen egy, Benedek Dóra és Kiss Áron által jegyzet háttértanulmány fedezhető fel. Ebből adódóan a korábbi állításomat – azaz, hogy egy háttértanulmány található meg – fenntartom. Kérem levelem tudomásulvételét.”

A műsor szerkesztői ezt a választ elfogadhatónak tartották, és a témát le is zárták. Én viszont nem vehettem tudomásul, és a következő viszontválaszt írtam:

 

(Előrebocsátom: az eredeti levélben jelzett eredeti linkeket valamilyen hatóság használhatatlanná tette, de helyükre, változatlan tartalommal, új linkeket sikerült létrehozni – ezeket a megfelelő helyeken jelzem.)
“Csalódással vettem levelemre adott válaszát, amelyben megismétli az ATV A Tét című december 15-i műsorában tett – a Költségvetési Tanács (KT) és szakmai stábja teljesítményének megítélése szempontjából irreleváns, egyben inkorrekt és tartalmilag megtévesztő – állítását, amely szerint az MKKT.hu honlapon egyetlen “háttértanulmány” található. Azt reméltem, hogy levelem nyomán, illetve a megküldött CD-n szereplő – az MKKT honlapon máig hozzáférhető – munkák megismerése alapján Ön korrigálja a KT szakmai jó hírét csorbító korábbi kijelentéseit. Arra számítottam ugyanis, hogy – amennyiben erről kijelentéseinek megfogalmazása idején nem volt pontos tudomása – a megküldött munkák alapján utánanéz, mi volt a KT feladata, és ennek alapján belátja, hogy az nem háttértanulmányok készítésében állt. Azt vártam, hogy – mindezeket figyelembe véve – elismeri: a KT és szakmai stábja tevékenységének megítélésére nem alkalmas az az ön által bevezetett szempont, hogy hány darab háttértanulmány szerepel a honlapon. Tévedtem és csalódtam. Válaszában, amelyben annyit írt, hogy nem a honlapon található “egyetlen tanulmányról”, hanem egyetlen “háttértanulmányról” beszélt, Ön nem a levelemben kifogásolt tartalomra reagált. Ezért most szó szerint kell idéznem a hivatkozott műsorban tett kijelentéseit (ld. fent Gíró-Szász András nyilatkozatát – a szerk.)

E kijelentésekhez a következő konkrét észrevételeket fűzöm:

1. A KT összesen 12 “nyilatkozatot” (valójában: közleményt) tett közzé, ebből öthöz rövid háttéranyagot mellékelt.

2. Tény, hogy a KT stábja egy háttértanulmányt készített, de – az ATV-ben elhangzott kijelentésének időpontjáig – 5 műhelytanulmányt is közzétett. Amint azonban arról időközben nyilván meggyőződött, a KT tevékenységének minősítésére nem alkalmas a honlapon közzétett háttértanulmányok száma. Ennél sokkal megfelelőbb a szakmai munka mércéjének megtenni a középtávú kivetítések, illetve a költségvetési és más törvényjavaslatokról készített vélemények függelékeiben szereplő, folyamatosan fejlesztett és bővített módszertani leírásokat. Az így közölt dokumentáció nem csak Magyarországon egyedülálló – és példamutató – átláthatóságot biztosít a költségvetési becslésekhez használt feltételezések és számítások hátteréhez, hanem nemzetközi összevetésben is igen ritka.

3. A KT és szakmai stábja jó hírének csorbítására egyértelműen alkalmas az a minden alapot nélkülöző, hamis beállítás, amely szerint a team 14 nyilatkozatnál és egy háttértanulmánynál nem produkált többet 2009-2010-ben.

4. Tévedés, hogy 2009 ősze és 2010 vége között a KT szakmai stábja “ne vizsgált volna sok mindent” a nemzetközi válság költségvetési hatásával kapcsolatban, illetve ne vizsgálta volna a 2010. évi költségvetés hatásait.

5. Az is tévedés, hogy ne lehetne minden publikációra szánt munkát megtalálni a KT weblapján. A weblapon ugyanis a következők találhatók:

http://www.mkkt.hu/muhelytanulmanyok
törlés után:

(5 tanulmány 11-44 oldal terjedelemben)

http://www.mkkt.hu/elemzesek-jelentesek
törlés után:

 
(15 elemzés, köztük négy rövid, 10 oldal alatti terjedelemben, és négy nagyszabású munka, 74-183 oldal terjedelemben – ez utóbbiak tartalmazzák az előbb említett módszertani függelékeket)
http://www.mkkt.hu/modszertan
(2 elemzés 14-27 oldal terjedelemben, valamint a KT titkársága által kifejlesztett DSGE-modell kódja)

http://www.mkkt.hu/koltsegvetesi-hatasvizsgalato k
törlés után:

(7 elemzés, 5-34 oldal terjedelemben)

http://www.mkkt.hu/hattertanulmanyok

(1 tanulmány 20 oldal terjedelemben)

http://www.mkkt.hu/sajtokozlemenyek
törlés után:

(12 KT-közlemény és 5 háttéranyag egyes közleményekhez.)

Mindezek fényében, ismételten arra kell Önt kérnem, hogy keressen alkalmat a KT és szakmai stábja jó hírének csorbítására alkalmas kijelentéseinek helyesbítésére. Kérem tehát, (1) vonja vissza, hogy a KT 14 nyilatkozatnál és egy háttértanulmánynál nem produkált többet 2009-2010-ben; (2) ismerje el, hogy a KT 14 nyilatkozatot és egy háttértanulmányt messze meghaladó munkát végzett, amely munkák kivétel nélkül megtalálhatók az mkkt.hu honlapon.

Miután a korábbinál pontosabban fogalmaztam meg az Ön kijelentéseit illető kifogásaimat, azt remélem, hogy ezúttal érdemben, és nem csupán formálisan reflektál azokra. Természetesen azt is érdemi válasznak tekintem, hogy a KT és elemzői nem jó munkát végeztek, de ha ez a véleménye, azt kérem, szakmai érvekkel támassza alá.”

 
Gíró-Szász András erre a levelemre már nem reagált.

 

Mit remélek e levelezés közzétételétől?

Egyfelől természetesen azt, hogy a szakmai közvélemény, a tények ismeretében belátja: a KT stábjának szakmai teljesítményét kikezdeni igyekvő próbálkozások nemcsak megalapozatlanok, hanem kifejezetten szánalmasak is. Elemi tényeket kellett eltorzítani, illetve elhallgatni ahhoz, hogy a megrendelt következtetéseket (“a KT stábja nem végzett érdemi munkát”) ki lehessen hozni. Az után, hogy írásom eredeti változatát a szerkesztőségnek elküldtem, lekapcsolták az mkkt.hu-t, ami jelzi, hogy a kormány még utólag sem tolerálja elemzéseinket.

 

Másfelől azt is remélem, hogy mások sem lesznek restek: nem legyintenek a hazugságokra, és az azoknál is veszélyesebb féligazságokra, hanem veszik a fáradságot, és helyreigazítanak: pontosan leírják a tényeket. Ennek van is, lesz is jelentősége. 

  • Események

    • KTI szemináriumok

      14:00 - 16:00

      Helyszín: MTA Humán Tudományok Kutatóháza, Budapest, Tóth Kálmán utca 4. fszt. K13. Következő előadás 2017. december 14. csütörtök du. 2 óra Bisztray Márta Jönnek majd a baráti vállalatok? FDI hálózati hatások Közép-Európában 2018. január 11. csütörtök...   Részletek »

  • Hírek

Felhasználási feltételek
Impresszum
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF program biztosítja
Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet
© Copyright 2017. Minden jog fenntartva.