A magánnyugdíjrendszer államosítása?

BlogSimonovits András

Orbán Viktor miniszterelnök 2010. október 13-án bejelentette, hogy november 1-től 2011. december 31-ig felfüggesztik a magánnyugdíj-befizetéseket, és hamarosan megnyitják a kapukat a tiszta tb-nyugdíjrendszerbe visszalépőknek. Mi lehet a hatása e valóban forradalmi lépéseknek?

 
 
Emlékeztetőül, hazánkban 1998. január elseje óta a kezdőknek kötelező belépni a vegyes nyugdíjrendszerbe, amelynek egyik része az ún. magánnyugdíj-pillér. Ezzel egy időben a már régebben dolgozók önkéntesen is átléphettek a vegyes rendszerbe, elveszítve az addig szerzett tb-nyugdíjjogok ¼-ét. Olyan nagy volt a lelkesedés, hogy mintegy 2 millióan léptek át. A két folyamat eredőjeként ma már 3 millió pénztártag van.
 
Bevallom, hogy kezdete óta semmi értelmét sem láttam az egész reformnak, mert a tb-rendszerből kieső járulékokat költségvetési hiányból (ma már a GDP 1,5%-a), illetve az államadósság növeléséből (kb. a GDP 10%-a) fedezték. Így a reform miatt a valóságosnál rosszabbnak tűnik a helyzet. Megismételve Medgyessy Péter kérését, Orbán Viktor (8 más tagország vezetőjével együtt) nem régiben ismételt kísérletet tett, hogy az igazságtalanul kedvezőtlen képet korrigálhassa. Az EU vezetés azonban csak átmeneti és zavaros kedvezményeket tett. Erre való reakciónak is felfogható a mai bejelentés.
 
Mi várható az intézkedéstől? Havi 30 mrd Ft-tal több marad a költségvetésnél, és kevesebb a pénztáraknál. Komolyabb hatása lehet a visszalépéseknek. Érdemes emlékeztetni arra, hogy a Bajnai-kormány is 2009-ben már engedélyezte, hogy az akkor 52 évnél idősebbek visszaléphessenek. A kedvezményezett 5% helyett csak 2,5% lépett vissza, és ez is 80 mrd Ft bevételt hozott a költségvetésnek. Ha most is az érintettek fele lépne vissza, akkor 2012-től jó ideig a kormány havi 15 mrd Ft pótlástól megszabadulna, és az államadósság kb. 1500 mrd Ft-tal csökkenne, ez a GDP több mint 5%-a.
 
Helyeslem hát az intézkedést? Nem, mert már késő. Talán még 1998-ban be lehetett volna zárni a boltot, de 13 év után? Nem tudom, hogyan akarja a magyar kormány kárpótolni a bent maradó pénztártagokat. Feltételezhető, hogy valamennyire növelné a tb nyugdíjukat a kieső 14 havi járulékért, bár ilyen korrekciót nem alkalmazott 1999-2002 között, amikor 6%-on befagyasztotta a magánpénztári járulékokat, a tervezett 7, illetve 8% helyett. Egyébként ki akarna bent maradni egy ilyen kockázatos buliban? Hol marad a magánpénztárak politikától való függetlensége? A visszalépők természetesen olyan nyugdíjat kapnának, mintha át sem léptek volna.
 
Bonyolultabb a pénztárak kártalanítása. Szerintem nem lehet a pénzügyi intézményeket csak úgy egyik napról a másikra egy stabil és hosszú távra tervezett hatalmas bevételtől megfosztani. A bankadó mellett újabb komoly csapás érné őket. Akár csődbe is mehetnek, ha hirtelen elvesztik tőkéjük jelentős részét.
 
Rossz úton jár a kormány. Talán még nem késő visszafordulnia, és mégiscsak a megszorítások útjára lépni. A legegyszerűbb az lenne, ha visszavonnák a világszabadalomnak számító szja-t (már a szabaddemokraták által kikövetelt Bajnai-féle 2011-es adószabály is túlzottan gazdagbarát és fenntarthatatlan volt). El kellene felejteni a hatalmas családi adókedvezményt is, és komolyabb kiadáscsökkentésre irányt venni. (Sajnos, az egészségügyi és oktatási díjak a 2008. márciusi népszavazás miatt csak 2011. márciusa után lennének bevezethetőek, bár alkotmánymódosítással ez is kikerülhető.) Ma már nem látszik lehetségesnek, hogy Magyarország 8%-ponttal többet költsön közpénzből, mint sokkal sikeresebb cseh és lengyel sorstársai. (A szlovák 16%-kal azért nem példálózom, mert azt túl alacsonynak tartom.) Persze, rossz, hogy éppen a világválság kellős közepén kell megszorítani, de ez még mindig jobb, mint ha a kormány elvadítja a külföldi befektetőket. A szakemberek már a hatalmas arányú bankadót is súlyos növekedési tehernek érezték. Mi lesz, ha a magánnyugdíj-rendszert is államosítják?
 

Felhasználási feltételek
Impresszum
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF program biztosítja
Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet
© Copyright 2017. Minden jog fenntartva.