Ezután minden másképp volt? A hazai gazdaság közelmúltja a GDP adatrevízióinak fényében

BlogOblath Gábor

A KSH szeptember 30-án közzétett, Magyarország Nemzeti Számlái, 2010 (előzetes adatok) című kiadványában az 1990-es évek közepéig visszamenően módosultak mind a folyó áras adatok, mind pedig a volumenindexek. A kiadvány módszertani melléklete részletes tájékoztatást ad a revíziók típusairól és indokairól – ezek statisztikai szempontból nyilván megalapozottak. Az adatok elemzői azonban problematikusnak tarthatják, hogy a GDP felhasználási oldaláról eltűnt a „statisztikai eltérés”; az adatváltozásoknak egy része éppen ezzel függ össze. Írásom főként azzal foglakozik, hogy a KSH idei és tavalyi visszamenőleges adatrevíziói hogyan írják át az elmúlt másfél évtized gazdaságtörténetét. Ez azonban egy másik kérdést is felvet: a revíziók nyomán maga a múlt, vagy a múlt szemlélete változik meg? Más történt, vagy ugyanazt látjuk más nézőpontból?
A KSH 2006-ban, 2010-ben és 2011-ben vezetett be lényeges adatrevíziókkal járó módszertani változtatásokat a nemzeti számlákban, de itt csak a tavalyi és az idei változásokkal foglalkozom, továbbá éppen csak érintem a módosítások szerkezetét: elsősorban a GDP szintjére és volumenváltozására vonatkozó adatokról lesz szó. A tavalyi revíziók döntően a GDP múltbeli ár- és volumenindexeit érintették, a folyó áras adatokra csekély hatással voltak. Az ideiek nyomán a folyó áron mért összegek és a volumenindexek egyaránt megváltoztak (lásd az 1. ábrát).
1.      ábra: A legutóbbi revízió hatása GDP szintjére és éves volumenváltozására
(százalékpontban)

                  Forrás: KSH
A friss revíziók hatására – 2005 kivételével – minden évben kisebb lett a folyó forintban mért GDP. Az 1990-es évek második felében 1,5-2%-kal alacsonyabb a szintje az eddig ismernél, 2000 és 2005 között csökken az eltérés, utána ismét nő: 2009-ben 1,7%-kal, 2010-ben 1,4%-kal (430, illetve 370 milliárd forinttal) lett kevesebb a hazai össztermék. Ezzel persze visszamenőleg kissé módosulnak a vásárlóerő-paritáson mért GDP/fő szintjére vonatkozó adatok is, így némi felülvizsgálatra szorulnak a hazai gazdaság reálgazdasági felzárkózására – a fejlettebb európai országokhoz történt közeledésünkre – vonatkozó eddigi elképzeléseink is. Arról, hogy milyen irányban és mértékben, hozzávetőleges képet ad a GDP régebbi és friss volumenindexeinek összehasonlítása. 2000-ig lényegesen (0,5-1%-ponttal) alacsonyabb, 2002-ben és 2004-2006-ban pedig mintegy 0,5%-ponttal magasabb a gazdasági növekedés üteme. 2007-ben viszont – eddigi ismereteinktől eltérően – nem egyszerűen lassult, hanem meg is állt a gazdaság reálnövekedése.
A nemzetgazdasági adatrevíziók statisztikai megfontolásokon alapulnak, és – nagyon helyesen – nincsenek tekintettel arra, hogy a közgazdászok a korábbi adatok alapján már kialakították narratíváikat a gazdaság múltbeli folyamatairól. A szakma többsége például azt a narratívát fogadja el, amely szerint az 1995. évi stabilizációs (Bokros-) csomag nemcsak szükséges, hanem kifejezetten jótékony hatású volt, hiszen a kiigazítás nyomán a makrogazdasági egyensúlyhiányok mérséklődését a gazdasági növekedés jelentős gyorsulása is kísérte. A kisebbségi (például Matolcsy György és Mellár Tamás által képviselt) vélemény szerint viszont a kiigazítás nemcsak felesleges, hanem kártékony is volt – ám erre a következtetésre ugyanazon statisztikai adatok alternatív értelmezése alapján jutottak, mint amelyekre a többségi vélemény támaszkodott.
De mi van akkor, ha a gazdaságstatisztikusok olyan adatrevíziókat hajtanak végre, amelyek kikezdik a közelmúltra vonatkozó közgazdasági narratívák statisztikai alapjait?
Erre a közgazdászok többnyire azzal reagálnak, hogy nem vesznek tudomást a revíziókról. Például egy nemrégiben tartott gazdaságpolitikai vitaesten a szakma egyik tekintélyes képviselője közismert tényként hivatkozott arra, hogy „a kilencvenes évek közepétől 2001-ig évente öt százalékkal növekedett a gazdaság”. Beszélgetőpartnerei nem vitatták megállapítását, ahogyan a szakma nagy többsége sem vitatta volna. Holott a korábbi revíziók hatását is tükröző, jelenlegi hivatalos adatok szerint 1996 és 2001 között a hazai gazdaság lényegesen alacsonyabb ütemben, évi átlagban 3,1%-kal növekedett. 1,9 százalékpont csekélynek látszik, valójában nagyon jelentős különbség, ami például azzal érzékeltethető, hogy 5%-os éves növekedés mellett hét évre, 3,1% esetén viszont tizenkét évre lenne szükség ahhoz, hogy a GDP volumene a másfélszeresére emelkedjen.
A közgazdák azonban vitatkozhatnak is a statisztikusokkal. Én például meglehetősen problematikusnak tartom a termelési és a felhasználási oldalról számított GDP eltérését áthidaló statisztikai eltérés visszamenőleges kiiktatását és az ezzel összefüggő adatrevíziókat. Koncepcionálisan az a gondom az eljárással, hogy e tétel törlése egyfajta hamis bizonyosságot sugall: azt ugyanis, hogy sikerült megoldani a bruttó hazai termék hibátlan mérését. Ez természetesen nem sikerülhetett, így a számbavételi hiba sem szűnik meg, csak átalakul: szétoszlik a termelés és a felhasználás egyes tételei között. Egy látszólag hiba nélküli nemzeti számlarendszer esztétikai szempontból jobban fest a korábbinál, de az adatok minőségét tekintve nem feltétlenül jelent előrelépést. Érdemes felidézni: a statisztikai eltérés arányának emelkedése korábban fontos jelzés volt az adatok előállítói és felhasználói számára. Például azt, hogy EU-csatlakozást követő időszakban baj volt a külkereskedelmi forgalom mérésével, éppen az jelezte, hogy a GDP és a fizetési mérleg statisztikai hibája jelentősen és azonos irányban változott. A KSH okkal hivatkozhat arra, hogy az angol Office for National Statistics gyakorlatát követve iktatta ki a statisztikai eltérést, ám a „best practice” példájaként elismert Statistics Canada fontosnak tartja, hogy a GDP felhasználási oldalának záró tételeként feltüntesse a „statistical discrepancy”-t. Az adatok felhasználójaként, a kanadai megoldással rokonszenvezem.
Van egy gyakorlati gond is a statisztikai eltérés visszamenőleges kiiktatásával. A KSH módszertani leírása szerint a 2008-at megelőző időszakra nézve ez teljesen mechanikus módon történt, vagyis semmiféle új információ, illetve módszertani fejlesztés nem támasztja alá a folyó áras GDP szintjében e megfontolás alapján elkönyvelt visszamenőleges változtatás mértékét. A 2. ábra a nagyobb tételek hozzájárulását mutatja a GDP szintjének revíziójához.
2.      ábra: Egyes felhasználási tételek évenkénti hozzájárulása a GDP szintjének legutóbbi revíziójához (százalékpontban)

                    Forrás: KSH alapján saját számítás
Az ábrán látható, hogy 1996 és 2001 között döntően a statisztikai eltérés törlése járult hozzá a GDP szintjének csökkenéséhez, ezt a hatást némileg ellensúlyozták a belföldi felhasználás más tételeinek ellentétes irányú változásai. A későbbi változásokban csökken e tétel jelentősége, 2010-ben pedig pozitív a törlés hatása, de ezt ellensúlyozták a nettó exportban és a belföldi felhasználás más tételeiben történt ellentétes hatású revíziók.
De tegyük félre fenntartásainkat, és tekintsük az új adatokat ideiglenes – a következő revízióig érvényes – tényeknek. Mit mondanak a gazdaság rövidebb és hosszabb távú növekedéséről a korábbiakkal összehasonlítva? S itt nemcsak a legutóbbi („régi”), hanem a megelőző (2010. évi) revízió előtti („régi-régi”) adatokkal is indokolt az összehasonlítás. Ehhez kínál támpontokat a 3. ábra.
3.      ábra: a GDP éves volumenindexe az „új” (a legutóbbi revízió utáni), a „régi” (a revízió előtti) és a megelőző revízió előtti („régi-régi”) adatok alapján 2008-ig (előző év=100)

                  Forrás: KSH
Az 1990-es évek második felének növekedéséből már a korábbi revízió is levett, de az ideiek lényegesen nagyobb hatásúak. A 2000-es évek első felében viszont az új indexek két évben is korrigálják a korábbi revíziót. Fontos változás viszont, hogy 2005-ben a korábban ismertnél 1%-ponttal gyorsabb lett a növekedés, 2006-ban nem emelkedett, hanem változatlan maradt a dinamika, 2007-ben pedig nem lassult, hanem megállt a gazdaság bővülése. Az új számok alapján kirajzolódó történet a korábbiaknál nagyobb összhangban van azzal, amire egy fenntarthatatlan, és 2007-ben jelentős megszorítással korrigált fiskális expanzió nyomán számítani lehet. De az is figyelemre méltó, hogy az új adatok szerint az 2007. évi stagnálás után 2008-ban már némileg élénkült a gazdaság, amit a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság akasztott meg (az új adatok szerint: közel 7%-os volt a visszaesés 2009-ben).
További kérdés, hogy a revíziók nyomán hogyan változnak a gazdaság hosszabb távú növekedésére vonatkozó ismeretek. Erről kétféle szemléletben igyekszik képet adni a 4. ábra.
4.      ábra: Az egyes évekig tartó kumulatív növekedési különbségek 1995-höz képest (bal oldal, százalékpont) és az évi átlagos növekedési ütemek (jobb oldal, százalék)

                 Forrás: KSH alapján saját számítás
Az ábra bal oldala azt mutatja, hogy a revíziók kumulált hatásaként hogyan változik a gazdasági növekedés mértéke 1996-tól az egyes évekig. Például a 2008-ig tartó 13 évet tekintve, a tavalyi revízió előtt úgy tudtuk, hogy addig összesen 58%-kal nőtt a GDP reálértéke. Tavaly kiderült, hogy a növekedés 53% volt (-5%-pont), az idén viszont arról értesültünk, hogy csak 49%-ot tett ki (további -4%-pont; összesen -9%-pont). Ezeket az abszolút különbségeket láthatjuk az ábra bal oldalán. Az abszolút különbségek azonban nem érzékeltetik a revíziók relatív jelentőségét, amelyről a jobb oldali ábra tájékoztat. Az egyes évekig tartó átlagos növekedési ütemek alakulása világosan jelzi, hogy a revíziók nyomán frissülő adatok időben változó mértékben, de egyértelműen lejjebb tolják az átlagos növekedési ütemet. Mai ismereteink szerint a GDP 1996 és 2008 között évi átlagban nem a korábban vélt 3,6%-kal, hanem csupán 3,1%-kal bővült. A revíziók hatása legjobban azzal érzékeltethető, hogy a két felülvizsgálat együttes következményeként közel két évnyi átlagos reál GDP-növekmény tűnt el 1996 és 2008 között.
Végül arról is érdemes szólni, hogy a revíziók hatására miként változott a GDP növekedési üteme egyes periódusok között.
A GDP évi átlagos növekedési üteme (százalék)
 
2010. évi revízió előtt
2010. évi revízió után
2011. évi revízió után
1997-2000
4,6
4,4
3,6
2001-2006
4,2
3,9
4,1
2007-2008
0,8
0,8
0,5
2009
-6,3
-6,7
-6,8
2010
 
1,2
1,3
Forrás: KSH
Régen úgy tudtuk, hogy az 1990-es évek második felében volt a leggyorsabb a növekedés; ezt a képzetünket a tavalyi revízió sem kezdte ki. Az idei adatváltozások viszont azt mutatják, hogy nem az 1990-es évek második felét jellemző stabilizáció, hanem a 2000-es évek elejétől 2006-ig tartó makrogazdasági destabilizáció jelentette a közelmúlt hazai gazdasági növekedésének aranykorát. Ez nagyon is hihető, és arra emlékeztet, hogy a gazdasági növekedés üteme csak a makrogazdasági stabilitásra vonatkozó információkkal együtt értelmezhető.
Befejezésül térjünk vissza az írás elején feltett kérdésre: a statisztikai revíziók nyomán maga a múlt változik meg, vagy annak szemlélete? Mivel a revíziók folyamatosak, a „múlt” önmagában nem létezik, így mindig az a kérdés, hogy melyik időpontból tekintett múltról beszélünk. Az, hogy az 1990-es évek második felében a GDP évi átlagos növekedése 5% volt, a mai statisztikák szerint megalapozatlan, ám az egykori adatokkal megalapozott állítás. A gazdaság hazai szereplői, a külföldi befektetők, csakúgy, mint a költségvetési és a monetáris politika formálói az egykori információk alapján hozták meg döntéseiket. Nagy tévedés lenne a korábbi döntéseket a ma rendelkezésre álló információk alapján értelmezni.
Más kérdés, hogy a statisztikai revíziók fényében hogyan változik Magyarország hosszabb távú növekedési üteme. E tekintetben nem az egykori percepciók számítanak, hanem az, hogy a múltbeli folyamatokra vonatkozó mai ismeretek alapján mit gondolunk országunk növekedési potenciáljáról. A revíziók nyomán pedig borúsabbá válik a kép: a múltbeli gazdasági teljesítményre vonatkozó adatok frissítése a gazdaság potenciális növekedését is lejjebb tolja – s ez nem azon múlik, hogy a GDP felhasználási oldala tartalmazza-e a statisztikai eltérést.

Felhasználási feltételek
Impresszum
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF program biztosítja
Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet
© Copyright 2017. Minden jog fenntartva.