Fordulat: letett a kormány a svéd nyugdíjmodellről?

BlogSimonovits András

A HVG cikke felteszi a költői kérdést: letett-e a kormány a svéd nyugdíjmodellről? Az öregségi nyugdíjak meghatározásához inkább a német pontrendszert választja? És ami talán fontosabb: a cikk mérlegeli Botos József és Botos Katalin elképzelését, amely szerint hosszabb távon a gyerekszámtól is erősen függ majd a nyugdíj.
 
A svéd nyugdíjmodell lényege: a főszabály egy alkalmasan választott eszmei kamatlábbal tőkésíti a járulékbefizetéseket, és a dolgozó nyugdíjazásakor a statisztikai átlag alapján kiszámítja, hány év van várhatóan hátra a nyugdíjas életből, és ennyi részre osztja a nyugdíjazásig felhalmozott eszmei tőkeszámlát. A mellékszabály viszont méltányos nyugdíjat biztosít azoknak, akik kiskeresetűek, rövid ideig dolgoztak és korán mentek nyugdíjba. A német nyugdíjrendszer nagyon hasonló elven működik, csak az eszmei számlát matematikailag egyszerűbb alakban számítja: az egyes évek egyéni keresetét viszonyítja az adott év átlagkeresetéhez, és az így kapott pontokat összeadva állapítja meg az életpálya-teljesítményt, amelyet még a nyugdíjazási korral módosít. Emellett egyes időszakokban a kiskeresetűek jelentős automatikus pontszámemelést kapnak.
 
Mindkét rendszerhez hasonlított a 2010-ig érvényben lévő magyar öregségi tb-rendszer. Azóta azonban két lényeges változtatást vezetett be az új kormány:
1)      2011 óta a 40 éves jogviszonnyal rendelkező nő korhatárra való tekintet nélkül, teljes nyugdíjjal nyugdíjba mehet;
2)      2012-től kezdve megszűnt a minimális korhatár és az előrehozott nyugdíj: nyugdíjat csak az általános korhatárt elérő dolgozó kaphat, a többi visszavonuló pedig csak szociális járadékot kap.
 Ha valóban a svéd vagy a német nyugdíjrendszerhez akarunk közeledni, akkor mindenekelőtt meg kell szüntetni a fenti módosításokat, és mérlegelni kell, hogy a kisnyugdíjasok milyen kiegészítést kapjanak.
 
Rátérve az izgalmasabb kérdésre: helyeselhető-e az az elképzelés, amely hosszabb átmenet után erősen a gyerekszámtól tenné függővé az öregségi nyugdíj értékét? Elképzelésüket azzal indokolják a szerzők, hogy a felosztó-kirovó rendszerben a gyermekek járuléka fedezi a szülők nyugdíjjáradékát. Aki nem nevel gyermeket, az nem járul hozzá elegendő mértékben saját nyugdíja fedezéséhez.
 
Reális-e a gyermekszámtól függő nyugdíj? Első gondolatunk az, hogy nagyszerű: ahogyan a jól nevelt és jómódú nagykorú gyermekek segítenek korosodó szüleiken, ugyanígy segíthetne az állami újraelosztás is rajtuk. És a bevezetésre szánt évtizedek alatt minden fiatal felkészülhet a jövőre: eldöntheti, hogy vállalja-e gyermekszüléssel járó többletterheket, amelyért „cserébe” emelt nyugdíj jár.
 
Másodikra azonban azt gondolhatjuk, hogy mégsem. Ilyen rendszer a világon sehol sem volt, és egyelőre még sehol sincs. Aztán eszünkbe idézhetjük az első Fidesz-kormány idején megszellőztetett nagymama-pénzt: minden dolgozó felajánlhatja személyi jövedelmi adója meghatározott (mondjuk negyed) részét szüleinek. Ez is, az is jutalmazná a jól teljesítő szülőt: a gyermekszámtól függne a nagymama-pénz is, meg a nyugdíj is, de a jövedelmi jutalom a nagymama pénz esetén a gyerekek keresetétől függne, a nyugdíjnál viszont saját keresetétől. Reálisabb viszonyítás a 2010-ben alaposan megváltoztatott családi adókedvezmény, amely három kiskorú gyerek esetén 99 ezer forint, de legalább 600 ezer forintos családi szuperbruttó-keresetre van szükség ahhoz, hogy teljesen igénybe lehessen venni. Egy vagy két gyermek esetén a kedvezmény csak 10, illetve 20 ezer forint. Hivatalos számítások szerint az adókiesés évente 150 milliárd forintra tehető.
 
A nagymama-pénz bevezetéséről is letett annak idején az első Fidesz-kormány. A jól kereső szülők háromgyerekes családoknak járó kedvezmény bevezetése is jelentősen leszűkíti a második Fidesz-kormány mozgásterét. Nehezen képzelhető el, hogy az említetteknél még nagyobb hatású és nehezen visszacsinálható gyerekszám-függő nyugdíj 20 év múlva megvalósuljon. Például milyen forrásból lehet majd fedezni a gyermektelen vagy egygyermekes kiskeresetű szülők nyugdíjának kiegészítését? És elfogadja-e majd a társadalom a kevés szerencsés nagykeresetű és háromgyermekes család kiugró nyugdíját? Inkább azon kellene gondolkodni, hogyan lehet majd pótolni az éppen most elköltött 3000 milliárdos magánnyugdíj-vagyont!

  • Események

    • KTI szeminárium – Marc Kaufmann (CEU) 10.17.

      2019.10.17.
      2019.10.17.
      14:00 - 16:00

      Helyszín: MTA HTK 1097 Budapest Tóth Kálmán u. 4. fszt. K011-12-es előadóterem Marc Kaufmann (CEU) Excuse-Driven Present Bias Abstract: In a laboratory experiment, we test the hypothesis that people behave in more present-biased ways when they ...   Részletek »

    • KTI szeminárium – Hajdu Tamás 10.24

      2019.10.24.
      2019.10.24.
      14:00 - 16:00

      Helyszín: MTA HTK 1097 Budapest Tóth Kálmán u. 4. fszt. K011-12-es előadóterem Hajdu Tamás (MTA KRTK KTI) – Hajdu Gábor (MTA TK SZI) A klímaváltozás és hőmérsékleti sokkok hatása a fogantatási rátára   Tanulmányunkban a hőmérséklet ...   Részletek »

    • KTI szeminárium / Lengyel Balázs 11.11.

      2019.11.11.
      2019.11.11.
      14:00 - 16:00

      Helyszín: MTA HTK 1097 Budapest Tóth Kálmán u. 4. fszt. K011-12-es előadóterem Inequality is rising where social network segregation interacts with urban topology Gergő Tóth, Johannes Wachs, Riccardo Di Clemente, Ákos Jakobi, Bence Ságvári, János Kertész ...   Részletek »

  • Hírek

    • Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről

      2018.09.12.

      Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről Az MTA KRTK KTI a RePEc/IDEAS rangsorában, amely a világ közgazdaságtudományi tanszékeit és intézeteit rangsorolja publikációs teljesítményük alapján, ...   Részletek »

    • MTA KRTK állásfoglalás

      2018.06.20.

      Tisztelt Kollégák! Tudományos kutatóként, intézeti vezetőként egész életünkben a kutatói szabadság és felelősség elve vezetett bennünket. Meggyőződésünk, hogy a tudomány csak akkor érhet el ...   Részletek »

    • 2019. október 15.

      2019.10.15.

      A 2019. évi közgazdasági Nobel-díjat Abhijit Banerjee, Esther Duflo és Michael Kremer kapta – a Bizottság közleménye, a részletes bemutatás és A. Tabarrok írása ...   Részletek »

    • 2019. október 7.

      2019.10.07.

      Hogyan gondoljuk újra a kapitalizmust – S. Johnson How to Rethink Capitalism Simon Johnson Oct 1, 2019 – Project Syndicate Mély recessziók, nagy bevándorlási ...   Részletek »

    • Fazekas Károly publicisztikája az Élet és Irodalomban

      2019.10.04.

      Fazekas Károly:  Harag, Alkibiadész, Akadémia Élet és Irodalom / PUBLICISZTIKA – LXIII. évfolyam, 40. szám, 2019. október 4. “Ez az első hónap, amit emeritus ...   Részletek »

Felhasználási feltételek
Impresszum
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF program biztosítja
Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet
© Copyright 2019. Minden jog fenntartva.