Fordulat: letett a kormány a svéd nyugdíjmodellről?

BlogSimonovits András

A HVG cikke felteszi a költői kérdést: letett-e a kormány a svéd nyugdíjmodellről? Az öregségi nyugdíjak meghatározásához inkább a német pontrendszert választja? És ami talán fontosabb: a cikk mérlegeli Botos József és Botos Katalin elképzelését, amely szerint hosszabb távon a gyerekszámtól is erősen függ majd a nyugdíj.
 
A svéd nyugdíjmodell lényege: a főszabály egy alkalmasan választott eszmei kamatlábbal tőkésíti a járulékbefizetéseket, és a dolgozó nyugdíjazásakor a statisztikai átlag alapján kiszámítja, hány év van várhatóan hátra a nyugdíjas életből, és ennyi részre osztja a nyugdíjazásig felhalmozott eszmei tőkeszámlát. A mellékszabály viszont méltányos nyugdíjat biztosít azoknak, akik kiskeresetűek, rövid ideig dolgoztak és korán mentek nyugdíjba. A német nyugdíjrendszer nagyon hasonló elven működik, csak az eszmei számlát matematikailag egyszerűbb alakban számítja: az egyes évek egyéni keresetét viszonyítja az adott év átlagkeresetéhez, és az így kapott pontokat összeadva állapítja meg az életpálya-teljesítményt, amelyet még a nyugdíjazási korral módosít. Emellett egyes időszakokban a kiskeresetűek jelentős automatikus pontszámemelést kapnak.
 
Mindkét rendszerhez hasonlított a 2010-ig érvényben lévő magyar öregségi tb-rendszer. Azóta azonban két lényeges változtatást vezetett be az új kormány:
1)      2011 óta a 40 éves jogviszonnyal rendelkező nő korhatárra való tekintet nélkül, teljes nyugdíjjal nyugdíjba mehet;
2)      2012-től kezdve megszűnt a minimális korhatár és az előrehozott nyugdíj: nyugdíjat csak az általános korhatárt elérő dolgozó kaphat, a többi visszavonuló pedig csak szociális járadékot kap.
 Ha valóban a svéd vagy a német nyugdíjrendszerhez akarunk közeledni, akkor mindenekelőtt meg kell szüntetni a fenti módosításokat, és mérlegelni kell, hogy a kisnyugdíjasok milyen kiegészítést kapjanak.
 
Rátérve az izgalmasabb kérdésre: helyeselhető-e az az elképzelés, amely hosszabb átmenet után erősen a gyerekszámtól tenné függővé az öregségi nyugdíj értékét? Elképzelésüket azzal indokolják a szerzők, hogy a felosztó-kirovó rendszerben a gyermekek járuléka fedezi a szülők nyugdíjjáradékát. Aki nem nevel gyermeket, az nem járul hozzá elegendő mértékben saját nyugdíja fedezéséhez.
 
Reális-e a gyermekszámtól függő nyugdíj? Első gondolatunk az, hogy nagyszerű: ahogyan a jól nevelt és jómódú nagykorú gyermekek segítenek korosodó szüleiken, ugyanígy segíthetne az állami újraelosztás is rajtuk. És a bevezetésre szánt évtizedek alatt minden fiatal felkészülhet a jövőre: eldöntheti, hogy vállalja-e gyermekszüléssel járó többletterheket, amelyért „cserébe” emelt nyugdíj jár.
 
Másodikra azonban azt gondolhatjuk, hogy mégsem. Ilyen rendszer a világon sehol sem volt, és egyelőre még sehol sincs. Aztán eszünkbe idézhetjük az első Fidesz-kormány idején megszellőztetett nagymama-pénzt: minden dolgozó felajánlhatja személyi jövedelmi adója meghatározott (mondjuk negyed) részét szüleinek. Ez is, az is jutalmazná a jól teljesítő szülőt: a gyermekszámtól függne a nagymama-pénz is, meg a nyugdíj is, de a jövedelmi jutalom a nagymama pénz esetén a gyerekek keresetétől függne, a nyugdíjnál viszont saját keresetétől. Reálisabb viszonyítás a 2010-ben alaposan megváltoztatott családi adókedvezmény, amely három kiskorú gyerek esetén 99 ezer forint, de legalább 600 ezer forintos családi szuperbruttó-keresetre van szükség ahhoz, hogy teljesen igénybe lehessen venni. Egy vagy két gyermek esetén a kedvezmény csak 10, illetve 20 ezer forint. Hivatalos számítások szerint az adókiesés évente 150 milliárd forintra tehető.
 
A nagymama-pénz bevezetéséről is letett annak idején az első Fidesz-kormány. A jól kereső szülők háromgyerekes családoknak járó kedvezmény bevezetése is jelentősen leszűkíti a második Fidesz-kormány mozgásterét. Nehezen képzelhető el, hogy az említetteknél még nagyobb hatású és nehezen visszacsinálható gyerekszám-függő nyugdíj 20 év múlva megvalósuljon. Például milyen forrásból lehet majd fedezni a gyermektelen vagy egygyermekes kiskeresetű szülők nyugdíjának kiegészítését? És elfogadja-e majd a társadalom a kevés szerencsés nagykeresetű és háromgyermekes család kiugró nyugdíját? Inkább azon kellene gondolkodni, hogyan lehet majd pótolni az éppen most elköltött 3000 milliárdos magánnyugdíj-vagyont!

Felhasználási feltételek
Impresszum
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF program biztosítja
Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet
© Copyright 2017. Minden jog fenntartva.