Gazdasági szektorok és a részmunkaidő

BlogSeres Antal

Sokan csodaszerként tekintetnek a részmunkaidőre a foglalkoztatási problémák megoldásában.  Pedig ez a foglalkoztatás forma nem minden területen alkalmas gondok enyhítésére. Kutatásom alapján a részmunkaidő alkalmazásának alapvető befolyásoló tényezői a szektorális és tevékenységi sajátosságok.

A rész- és teljes munkaidőben foglalkoztatottak szektorok szerinti megoszlását az EU 27 tagállamának átlaga alapján az alábbi táblázat mutatja.

 

 

A rész- és teljes munkaidőben foglalkoztatottak megoszlása az EU-27-ben nemzetgazdasági szektorok szerint, 2008-2012

 

Időszak

Részmunkaidőben foglalkoztatott

Teljes munkaidőben foglalkoztatott

Mezőgazdaság

Ipar, építőipar

Szolgáltatás

Mezőgazdaság

Ipar, építőipar

Szolgáltatás

%

2008

6,0

10,0

84,0

4,9

31,3

63,9

2009

5,7

9,6

84,8

4,9

29,8

65,2

2010

5,7

9,4

85,0

5,0

29,2

65,9

2011

5,4

9,4

85,2

4,8

29,0

66,2

2012

5,2

9,4

85,4

4,8

28,7

66,5

           Forrás: KSH

 

Az táblázat alapján a részmunkaidő döntően a szolgáltatási szektor foglalkoztatási formája.

A részmunkaidő alkalmazásának fontos befolyásoló tényezője a gazdasági tevékenység hullámzása vagy folyamatos jellege.  Az táblázatban bemutatott összefüggés oka az, hogy a  gazdasági tevékenység hullámzása elsősorban a szolgáltatási szektorra jellemző.

A gazdasági tevékenység hullámzásban érintett szolgáltatási szektorban egyre nagyobb szerepet kapnak az intenzív munka- és munkaidő-szervezési módszerek. A munkaidőben és munkaidő-szervezésben változások figyelhetők meg. Ennek egyik legfontosabb tényezője a munkaidő rugalmasítása: növekszik a gazdasági tevékenység hullámzásához igazított munkaidő és munka a teljes munkaidő rovására. Ezt többek között a részmunkaidős dolgozókkal érik el, mivel az ő rövid munkaidejük lehetővé teszi, hogy a munkáltató a napnak, illetetve a hétnek arra az időszakára koncentrálja a foglalkoztatásukat, amikor szükség van rájuk.  A gazdasági tevékenység hullámzásából adódó feladatok ellátására tehát a vállalatok számára a részmunka sokszor előnyösebb lehet, mint a teljes munkaidő.

A szolgáltatási szektorban a gazdasági tevékenység hullámzásának sokszínűsége miatt a munkaszervezet modernizációjában és a terjeszkedési stratégiában központi szerepe lehet a vállalatok „testére szabott” keveréknek, amint a teljes munkaidőből, a részmunkaidőből, továbbá más foglakoztatási formákból (pl. határozott idejű foglalkoztatás, szezonális munka, stb.) létrehoznak.

A termelő tevékenységekre általában nem jellemző a gazdasági tevékenység napi hullámzása. Ezeknél az alkalmazott technológia és a szalagszerű termelés feltételezi – ellentétben a rövid távú hullámzásban érintett szolgáltató tevékenységekkel – a folyamatos gazdasági tevékenységet, és az ehhez igazodó több műszakos folyamatos munka a gazdaságos. Ha a dolgozó felveszi a munkát, a műszak teljes időszakában végig kell vinni a folyamatot a váltótárs megérkezéséig.  A folyamatos gazdasági tevékenységhez igazodó műszaki és technikai eszközök, a technológia és a gépek bonyolult kezelési ismerete kvalifikált, gyakorlott és szakképzett, a technikát biztonságosan kezelő teljes munkaidős dolgozók alkalmazását feltételezi. A fejlett műszaki berendezéseket kezelő, illetve kiszolgáló munkavállalók napi részmunkaideje nem gazdaságos. Mivel a technológiát nem lehet széttagolni, nincs mód a munkafeladatok szétválasztására sem.

A részmunkaidő alkalmazását befolyásolja a hullámzás időtávja. A részmunkaidő potenciális alkalmazási lehetőségeinek vizsgálatánál a gazdasági tevékenység hullámzásának a következő két típusát célszerű megkülönböztetni:

·         Rövid távú, héten és napon belüli hullámzás.

·         Hosszú távú, éven belüli szezonalítás és idényjelleg.

A részmunkaidős foglalkoztatás jellemzője a teljes munkaidőnél rövidebb munkaidő. A hazai munkajogi szabályozás nem tiltja, hogy a részmunkaidő kéthónapos, munkahelyi kollektív szerződés alapján négy hónapos, több munkáltatóra kiterjedő kollektív szerződés alapján hat hónapos átlagban is alkalmazható legyen, a munkaidő-kiegyenlítésre vonatkozó szabályok betartása mellett. Az ezen alapuló éves, féléves, vagy rövidebb távú munkaidő-keretek azonban még nem terjedtek el Magyarországon. Ennek oka, hogy a hazai gyakorlat nehezen tud elszakadni a beidegződött napi gondolkodásmódtól, illetve a napi 4, 6 vagy 7 órás részmunkaidős rendszertől.  Emiatt a részmunkaidős foglalkoztatás rugalmatlanná válik, szerepe leszűkül és nem tudta funkcióját betölteni a hónapon és héten belüli hullámzásban és az éven belüli szezonalításban. 

Magyarországon 2012-ben a vállalati szférában a szolgáltatási szektor ágazatai közül a részmunkaidős foglalkoztatásban legmagasabb volt a kiskereskedelem részaránya, azt követte a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás, továbbá az adminisztratív és szolgáltatást támogató gazdasági tevékenységek részesedése. A költségvetési szférában kimagaslik az egészségügyi és szociális ellátási ág, továbbá az oktatás szerepe. 

A teljes cikk a Munkaügyi Szemlében lesz olvasható 2014-ben.

 

Felhasználási feltételek
Impresszum
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF program biztosítja
Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet
© Copyright 2017. Minden jog fenntartva.