Hány év múlva? – Újabb forduló

BlogOblath Gábor

Egy tavaly, ezen a blogon megjelent írásban szóvá tettem, hogy Orbán Viktor túlságosan optimistán ítélte meg a válságadók kivezetése feltételeként megszabott 50%-os államadósság-ráta elérésének időigényét. A miniszterelnök ugyanis annak a véleményének adott hangot, hogy – az euróövezet gyors növekedése esetén – akár tíz év alatt is elérhető a GDP felének megfelelő adóssághányad. Az írásomban közölt illusztratív számítások szerint e cél eléréséhez sokkal hosszabb idő szükséges, és távolról sem irreálisak azok a feltevések, amelyek mellett az adósságráta soha nem éri el az 50%-ot.

Ez utóbbi megállapítást legutóbb Barcza György támasztotta alá. Szerinte „..egyszerű matematika, hogy 3 százalék alatti hiány, 2 százalékos növekedés és 3 százalékos infláció mellett mintegy húsz év alatt 60 százalékra csökken az adósság. Ez az összefüggés van az euró bevezetésének kritériumai mögött is, tehát egy megfelelően átgondolt szabályról beszélünk.” Azt, hogy a szabály nem megfelelően átgondolt, már régen kimutatták.[1] Itt csak azzal foglalkozom, hogy stimmel-e Barcza matematikája, és az ő feltevései mellett vajon mennyi idő alatt éri el az adósságráta az 50%-ot.

Nos, 79%-ról induló adósság/GDP, 2%-os reálnövekedés és 3%-os infláció, továbbá 2,9%-os folyamatos hiány esetén az adósságráta nem 20, hanem 42 év alatt éri el a 60%-ot. Ellenben soha nem éri el a miniszterelnök által célként kitűzött 50%-ot. Ahhoz, hogy Barcza növekedési és inflációs feltevései mellett 20 év alatt 60%-ra csökkenjen az adósságráta, nem “3% alatti” hanem 2,5%-os permanens hiány szükséges, ami nagyon nagy különbség. Ez esetben elérhető az 50%-os ráta – 2095 táján.


[1] W. Buiter – G. Corsetti – N. Roubini: Excessive deficits: Sense and nonsense in the Treaty of Maasticht. Economic Policy, 1993 April.

  • Események

    • KTI szeminárium – Bokányi Eszter 09.12

      2019.09.12.
      2019.09.12.
      14:00 - 16:00

      Helyszín: MTA HTK 1097 Budapest Tóth Kálmán u. 4. fszt. K013-14-es előadóterem Ride-share matching algorithms generate income inequality Eszter Bokányi and Anikó Hannák Abstract Despite the potential of online sharing economy platforms such as Uber, Lyft, ...   Részletek »

    • KTI szeminárium – Kiss Hubert János 09.19.

      2019.09.19.
      2019.09.19.
      14:00 - 16:00

      Helyszín: MTA HTK 1097 Budapest Tóth Kálmán u. 4. fszt. K011-12-es előadóterem Kiss Hubert János: Coopetition in group contest https://www.mtakti.hu/wp-content/uploads/2019/05/MTDP1911.pdf Megosztás:FacebookLinkedinTwitter

  • Hírek

Felhasználási feltételek
Impresszum
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF program biztosítja
Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet
© Copyright 2017. Minden jog fenntartva.