Harminc év múlva: hogyan becsülte alá Martin Feldstein 1985-ben az optimális tb-nyugdíjat?

BlogSimonovits András

Martin Feldstein (Reagan elnök egykori gazdasági főtanácsadója, az NBER egykori elnöke, a Harvard University professzora) 1974 óta harcol a tb-nyugdíj ellen. Számos empirikus cikke mellett elvont matematikai modellekkel (például Feldstein, 1985) is amellett érvelt, hogy a tb-nyugdíj társadalmilag optimális mértéke – kivételes eseteket leszámítva – kicsi, sok esetben nulla. Nyugdíjpolitikáját sokan bírálták (például Barr–Diamond, 2008) azért, mert úgy vizsgálta a tb-nyugdíjrendszert, hogy kirekesztette azokat a vonásait (például értéktartó és uniszex életjáradékot, időskori jövedelemkiegyenlítést), amelyek elengedhetetlenné teszik a tb-nyugdíjrendszer működését. Matematikai levezetését rövidesen megjelenő cikkemben veszem bonckés alá, lásd Simonovits (2017). Nem állítom azt, hogy Feldstein (1985) cikke döntő szerepet játszott a Világbank jelentésének (World Bank, 1994) elkészültében, majd a második pillér bevezetésében, de búvópatakként biztos hatott. Emellett a hibák kijavítása után tankönyvi példának kiválóan alkalmas. Félek azonban attól, hogy az átlagolvasónak nem lesz türelme elolvasni cikkem teljes levezetését, de talán érdekli, hogy adott esetben hogyan felezte meg a helyes értéket Feldstein. Ezért adom közre ezt az írásomat a blogon.

Minimálisra szorítva az ismertetést, csak annyit árulok el, hogy Feldsteinnél a reprezentatív dolgozó 30 évig dolgozik, 30 évig nyugdíjas. (Sokkal reálisabb lett volna a 40-20 megosztás, azonban ez nehezebbé tette volna a dinamikus elemzést, ahol az egymást követő nemzedékek szerepelnek.) A dolgozó rövidlátó, azaz nagyon leszámítolja az időskori fogyasztás logaritmikus hasznát a fiatalkorihoz képest. A kormányzat az évi 1,4 százalékos népességnövekedési ütemre és az évi 2,2 százalékos reálbér-növekedési ütemre támaszkodva egy olyan, hosszú távon fenntartható, felosztó-kirovó nyugdíjrendszert működtet, amelynek évi belső hozama 3,6 százalék. Ebből egységnyi bérköltség és θ járulékkulcs esetén b= 1,03630 θ = 2,9 θ járadék–járulék szabály adódik.

Először Feldstein megvizsgálta azt a szélsőséges esetet, amikor a dolgozó teljesen rövidlátó: D=0. A kormányzat azonban felülírja az egyéni preferenciákat, és például 1/20 (évi 10 százalékos leszámítolás) helyett tulajdonképpen 2/3-os (kb. évi 1,4 százalékos) leszámítolást  alkalmazva a dolgozó életpálya-hasznosságára kapjuk a jóléti függvényt. Ezt maximalizálja a kormányzat a járulékkulcs megválasztásával. Az 1. ábra szerint a sötétkékszínű, rombusz jelű T-görbe úgy fejezi ki ezt a függést, hogy a később bevezetendő, részlegesen rövidlátó dolgozó tb-rendszer nélküli jólétét tekinti 1-nek. Láthatjuk, hogy θT=0,4 járulékkulcsnál a T-maximum értéke kb. 1,064.

Rátérünk a nem teljesen, de nagyon rövidlátó dolgozó elemzésére (D=0,05, éves szinten 10,5 százalékos leszámítolás). Feldstein itt ravaszul felteszi, hogy a dolgozó nagyon kevéssé bízik a kormány nyugdíjígéretében: például a tényleges nyugdíjnak csak a felére számít (α=0,5). Ezért mérsékelt járulékkulcs (0

  • Események

    • KTI szeminárium – Muraközy Balázs 03.21.

      2019.03.21.
      2019.03.21.
      10:00 - 12:00

      Helyszín: MTA HTK 1097 Budapest Tóth Kálmán u. 4. fszt. K0.11-12 Lindner Attila, Muraközy Balázs, Reizer Balázs Skill-Biased Innovation Activities: Evidence from Hungarian Firms   This paper investigates the consequences of innovation activities. We exploit ...   Részletek »

    • Varga Júlia MTA doktori értekezésének nyilvános védése

      2019.04.01.
      2019.04.01.
      11:00 - 13:00

      Helyszín: MTA Székház Felolvasóterme (1051 Bp., V., Széchenyi István tér 9.) Az MTA Doktori Tanácsa meghívja Önt VARGA JÚLIA MTA doktora címre benyújtott „A felsőfokú végzettségűek foglalkozási mobilitása” című értekezésének 2019. április 1-jén 1100 órakor, ...   Részletek »

    • KTI szeminárium – Kónya István, Krekó Judit, Oblath Gábor 04.04.

      2019.04.04.
      2019.04.04.
      14:00 - 16:00

      Helyszín: MTA HTK 1097 Budapest Tóth Kálmán u. 4. fszt. K0.11-12 Kónya István, Krekó Judit, Oblath Gábor Bérhányadok az EU – ban – az iparági hatások és a relatív árak szerepe A tanulmány a bérhányad ...   Részletek »

  • Hírek

    • Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről

      2018.09.12.

      Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről Az MTA KRTK KTI a RePEc/IDEAS rangsorában, amely a világ közgazdaságtudományi tanszékeit és intézeteit rangsorolja publikációs teljesítményük alapján, ...   Részletek »

    • MTA KRTK állásfoglalás

      2018.06.20.

      Tisztelt Kollégák! Tudományos kutatóként, intézeti vezetőként egész életünkben a kutatói szabadság és felelősség elve vezetett bennünket. Meggyőződésünk, hogy a tudomány csak akkor érhet el ...   Részletek »

    • Megjelent az Absztrakt legújabb száma

      2019.03.20.

      Játékelméleti gyűjtemény jogászok számára, az elmúlt két évtized hazai közútfejlesztési beruházásainak áttekintése, tanulmány a roma és nem roma diákok iskolai barátságáról – néhány téma ...   Részletek »

    • 2019. március 14.

      2019.03.14.

      Két írás a közgazdaságtanról – M. El-Erian és D.Rodrik Why Economics Must Get Broader Before It Gets Better Mohamed A. El-Erian Mar 8, 2019 ...   Részletek »

    • 2019. március 7.

      2019.03.07.

      Új e-könyv a fintechről és a digitális pénzekről – A. Fatás The economics of fintech and digital currencies: A new eBook Antonio Fatás 5 ...   Részletek »

Felhasználási feltételek
Impresszum
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF program biztosítja
Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet
© Copyright 2017. Minden jog fenntartva.