Miért kevésbé hatásos a magyar monetáris politika?

BlogDarvas Zsolt

Számításaim szerint a magyar monetáris politika körülbelül fele akkora hatást fejt ki a GDP-re, mint a lengyel, és harmadannyit, mint az euróövezeti. A különbséget számos tényező magyarázhatja, és a csekély hatásosság önmagában az euró gyors bevezetése mellett szól.
 
A szakzsargonban „monetáris transzmisszió”-nak hívják a jegybank kamatváltoztatásainak a pénzügyi és reálgazdasági változókra gyakorolt hatását. A transzmisszió ismerete különösen fontos a monetáris politika számára, de az euróbevezetés szempontjából is van jelentősége. Az euróövezetben ugyanis az Európai Központi Bank (EKB) alakítja a monetáris politikát az övezet egészét figyelve. Ha a belépés előtt a hazai monetáris politika hatása az inflációra és a GDP-re nagy, és különbözik azoktól a hatásoktól, amelyeket az euróövezeten belül figyelhetünk meg, továbbá a gazdaság nem mozog szorosan együtt az euróövezet többi részével, akkor az önálló monetáris politika elvesztése számottevő veszteség lehet.
 
Egy friss tanulmányomban a magyar, a cseh, a lengyel és az euróövezeti monetáris transzmisszió időbeli változását vizsgáltam. Számításaim a transzmisszió változására utalnak: például a magyar kamatpolitika hatása a GDP-re korábban elhanyagolható volt, de 2008-ra ez felerősödött, ahogyan az ábra jelzi. Ugyanakkor 2011 végén a magyar GDP-re gyakorolt hatás csak körülbelül fele volt a lengyelének és harmada az euróövezetiének.

A magyar eredmények időbeli változásában az árfolyamrendszer fontos szerepet játszhatott. 1995–2001 között egy szűk árfolyamsávos csúszóárfolyamrendszer volt érvényben, ami miatt olyan kamatlábat kellett fenntartani, amely biztosította az árfolyamrendszer működését. Kamatpolitikai mozgástér alig volt, és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az árfolyam-leértékelés mértékével tudta a gazdasági folyamatokat befolyásolni. 2001 májusa és 2008 januárja között egy széles, plusz/mínusz 15 százalékos árfolyamsáv volt érvényben inflációs célkitűzés mellett.

Azonban a forint felerősödése után kamatcsökkentés és az árfolyamsáv kismértékű leértékelése következett 2003-ban, amelyek azt üzeneték, hogy az inflációellenes küzdelem kevésbé fontos. Ez gyengítette az MNB hitelességét és ezáltal a hatásosságát. 2008 februárjában viszont szabadon lebegő árfolyamrendszerre váltottunk, erősítve az antiinflációs elkötelezettséget.

Mindazonáltal a hazai transzmisszió erőssége számottevően elmarad a lengyelétől és az euróövezetiétől. Ennek egyik oka lehet a devizahitelek magas aránya a belföldi hiteleken belül: 2011 végén nálunk ez 63 százalék volt, a lengyeleknél 33 százalék, a cseheknél 15 százalék. Emellett a nemzetközi vállalatok közvetlen külföldi hitelfelvétele is devizában történik.

A jegybanki kamatok nem hatnak közvetlenül a devizahitel-kamatokra, ugyanakkor számításaim szerint egy kamatemelés erősíti a forint árfolyamát, bár ez a hatás egy évvel a kamatemelés után enyhül. Az árfolyam-erősödés pedig egyfelől olcsóbbá teszi az importot és megnehezíti az exportot, ezáltal visszafogva a termelést, másfelől viszont csökkenti a devizahitel-törlesztések forintértékét, ezáltal növelve a devizahitel-adósok keresletét. Számításaim alapján összességében egy kamatemelés visszafogja a GDP-t, és az árfolyamra gyakorolt hatás időbeli lefolyása magyarázhatja azt az ábrán látható jelenséget, hogy a GDP-re gyakorolt hatás valamelyest csökken egy évvel a kamatemelés után.

A bankok közötti verseny – melyet nehéz mérni – is magyarázhatja az országok közötti különbségeket. A hitel- és betéti kamatok közötti különbség Magyarországon jóval nagyobb, mint a lengyeleknél és az euróövezetben, ami arra utal, hogy nálunk kisebb a verseny. Ha ez igaz, akkor a bankoknak nagyobb a mozgásterük az ügyfélkamatok meghatározásában, így a jegybank kamatlépései nem feltétlenül tükröződnek bennük, tehát a transzmisszió is gyengébb.
A munkaerőpiac rugalmassága is szerepet játszhat.

Ha a munkapiac erősen szabályozott és ezért rugalmatlan vagy a szakszervezeteknek erős szerepük van, akkor a bérek kevésbé reagálnak a kamatdöntésekre, így az infláció is kevésbé reagál. Ezért hosszabb ideig tartó kamatemelés válik szükségessé nagyobb GDP-csökkenést okozva. Az OECD mutatója szerint valóban Magyarországon a legrugalmasabb a munkaerőpiac, Lengyelországban kevésbé, és a legkevésbé az euróövezetben.

Végezetül a gazdaság mérete és nyitottsága is számíthat. Egy kicsi gazdaságban, melyben a külkereskedelemnek nagy a szerepe, a gazdaság jobban függ a külföldi folyamatoktól, ezért a monetáris politika is kevésbé hatásos. A magyar gazdaság kisebb a lengyelnél, és külkereskedelmének nagyobb a szerepe, a lengyel gazdaság pedig az euróövezetinél jóval kisebb és nyitottabb.

A magyar monetáris politikának tehát van már mérhető hatása a GDP alakulására a lebegő árfolyam bevezetése óta, amely főként a forint árfolyamának megváltozásán keresztül hathat. De a hatásosság jelentősen elmarad az EKB hatásosságától. Pusztán ebből a szempontból előnyös lenne az euró bevezetése, amellyel hitelesebb monetáris politikát is nyerne az ország, ennek minden előnyével együtt. A monetáris transzmisszió ugyanakkor csak egy a sok szempont közül, amelyeket az euróbevezetési terveknél mérlegelni kell, és az euróövezet elhúzódó és súlyosbodó válsága miatt azt sem tudjuk pontosan, milyen is lesz az övezet néhány év múlva.

A cikk megjelent a Világgazdaság 2012.05.22-i számában.

  • Események

    • „Munkaerőpiaci Tükör – 2017 Közelkép: Nők a munkaerőpiacon” könyvbemutató

      2018.12.17.
      2018.12.17.
      10:00 - 12:00

      Helyszín: MTA Humán Tudományok Kutatóháza K.0.11-12-es előadó MEGHÍVÓ Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézete és az MTA Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottsága tisztelettel meghívja Önt a „Munkaerőpiaci Tükör – 2017 Közelkép: Nők ...   Részletek »

    • Halpern László MTA doktori értekezésének nyilvános védése

      2018.12.18.
      2018.12.18.
      14:00 - 16:00

      Helyszín: MTA Székház Nagyterme (1051 Bp., V., Széchenyi István tér 9.) Az MTA Doktori Tanácsa meghívja Önt HALPERN LÁSZLÓ MTA doktora címre benyújtott „A makro- és mikroszintű hatékonyság és versenyképesség egyes kérdései” című értekezésének 2018. december ...   Részletek »

    • KTI szeminárium – 01.10. Telegdy Álmos

      2019.01.10.
      2019.01.10.
      14:00 - 16:00

      Helyszín: MTA HTK 1097 Budapest Tóth Kálmán u. 4. fszt. K0.13-14 Cím: Placebó vagy teljesítményfokozó? Az Európai Unió vállalati támogatásainak hatásai a cégek viselkedésére   Szerzők: Muraközy Balázs, MTA KRTK KTI Telegdy Álmos, Magyar Nemzeti ...   Részletek »

  • Hírek

    • Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről

      2018.09.12.

      Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről Az MTA KRTK KTI a RePEc/IDEAS rangsorában, amely a világ közgazdaságtudományi tanszékeit és intézeteit rangsorolja publikációs teljesítményük alapján, ...   Részletek »

    • MTA KRTK állásfoglalás

      2018.06.20.

      Tisztelt Kollégák! Tudományos kutatóként, intézeti vezetőként egész életünkben a kutatói szabadság és felelősség elve vezetett bennünket. Meggyőződésünk, hogy a tudomány csak akkor érhet el ...   Részletek »

    • 2018. december 14.

      2018.12.14.

      Többet dolgozni kevesebbért – D. Andolfatto Working More for Less David Andolfatto Thursday, December 6, 2018 – https://andolfatto.blogspot.com/ A gender-különbözőség makroökonómiai előnyei – C. ...   Részletek »

    • Ajánló – Agrárgazdaságok technikai hatékonysága

      2018.12.14.

      Agrárgazdaságok technikai hatékonysága. Baráth Lajos, a KTI tudományos munkatársa, Fertő Imre, a KTI igazgatója és tudományos tanácsadója és Stefan Bojnec, a szlovén Universe na Primorkam professzora az Agricultural ...   Részletek »

    • Munkaerőpiaci tükör, 2017 – ismertető a KRTK Absztraktban

      2018.12.13.

      Munkaerőpiaci tükör, 2017. Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete 18 éve indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató és a témakör egy-egy területét részletesen ...   Részletek »

Felhasználási feltételek
Impresszum
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF program biztosítja
Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet
© Copyright 2017. Minden jog fenntartva.