Ront vagy ront, de nem henyél. Kormányunk és az állam hitelképessége

BlogSoós Károly Attila

A napokban a Moody’s megerősítette a lengyel államadósság elsőrendű befektetői besorolását. Nem csoda, hogy a lengyel kormány kommunikációja gyakran emlegeti a hitelminősítőket, míg a miénk (utoljára maga a miniszterelnök) legfeljebb csak a múlt árnyaiként beszél ezekről az intézményekről, amelyek a mi államadósságunkat a bóvli kategóriában tartják.

Ezzel szemben több szó esik államadósságunk kamatainak és a kamatfelárnak is nevezhető CDS-felárnak a kedvező alakulásáról, amelyben annak bizonyítékát kellene látnunk, hogy kifelé tartunk, már-már kint vagyunk a gödörből – éspedig kormányunknak köszönhetően. És ami baj még van, azt mások okozzák.

Ennek az állításnak a kapcsán le kell szögezni, hogy az egyes országok nemzetközi hitelezői megítélése erősen függ az általános piaci hangulattól, amelynek EU-tagállamok, köztük Magyarország esetében kiemelkedő fontosságú eleme az euróövezettel és különösen az euróválság-országokkal kapcsolatos piaci vélemények, várakozások alakulása. A magyar kormány szerepe csak az ilyen általánosabb, a nemzetközi pénz-és hitelpiacok szempontjából fontosabb tendenciáktól való eltérésben mutatkozik meg.

Ennek figyelembe vételével nézzünk most az 1. ábrára, amely az ötéves lejáratú államadósság CDS-felárának alakulását mutatja július eleje óta, négy euróválság-ország (Írország, Olaszország, Portugália és Spanyolország) átlagában, a hazánkon kívüli három visegrádi ország átlagában, továbbá Magyarország és Románia esetében. Az ábrát megalapozó számadatok – a nemcsak a magyar kormány által gyakran fitymált hitelminősítők értékeléseitől eltérően – közvetlen piaci adatok átlagai. Akik adják-veszik az adósok fizetésképtelensége esetére szóló kezességet – amely a CDS-felár ellentétele –, azok a saját pénzüket kockáztatják, nem másoknak adnak tanácsot; talán az ő aktusaikra alapozott számadatokat azok is komolyan veszi, akik a hitelminősítők szavában erősen kételkednek.

Nos, az ábra semmi jót sem mond a magyar hitelképesség viszonylagos változásáról, azaz kormányunk e téren nyújtott teljesítményéről. A piaci hangulat általános javulását mutatja a négy euróválság-ország CDS-felárának jelentős mértékű csökkenése. A megfelelő magyar adat csökkenése kisebb mértékű, azaz viszonylagos romlásról, a piaci hangulat javulásának csupán részleges kihasználásáról tanúskodik. Ennek fényében nyilvánvalóan hamisak azok az unalomig ismételgetett mesék, hogy gondjainkat ezek a – hozzánk képest javuló tendenciát mutató – országok okozzák. Emellett jelentősen javult a rajtunk kívüli három visegrádi ország miénknél eleve sokkal jobb mutatója; ma már lényegében értelmetlen magunkat hozzájuk viszonyítani. Végül, azt is érdemes észrevenni az ábrán, hogy míg a nálunk jobb teljesítményt mutató Románia CDS-felára – a visegrádiakéhoz és összességében az euróválság-országokéhoz is hasonlóan – csökkenő irányzatú október utolsó harmadától kezdve, addig nálunk – vélhetően az IMF-megállapodásról kinyilvánított kormányzati szándékok fokozódó hiteltelenné válása miatt – emelkedés figyelhető meg.

Persze a problémák kormányzati másokra kenése nem szorítkozik az euróválságra: sokat és az idő múlásával egyre többet hallunk az „elmúltnyolcévről” is. Ezt az állítást is megvizsgálhatjuk, a 2. ábra segítségével. Itt az előbbieknek egyébként megfelelő CDS felárak 2010  január – februári és 2012 október 1 – december 7. közötti átlagos értékeit mutatjuk be hazánk és néhány ahhoz hasonló helyzetű ország esetében. Jól megfigyelhető, hogy az első időszakban kevés országközi különbséget mutató CDS-felárak mostanra erősen differenciálódtak. Románia némi javulást, Bulgária és Litvánia olyan mértékű javulást mutat, hogy ma már (hitte volna ezt valaki?) nincsenek velünk egy súlycsoportban. Ezzel szemben, rontott a helyzetén Horvátország. De jóval kevesebbet rontott, ezért ma jobban is áll, mint mi.

 Az ábrák adatainak forrása: Bloomberg.

  • Események

    • KTI szeminárium – Simonovits András 02.28.

      2019.02.28.
      2019.02.28.
      14:00 - 16:00

      Helyszín: MTA HTK 1097 Budapest Tóth Kálmán u. 4. fszt. K0.11-12 Simonovits András: Hagymahántás közben: a rugalmas nyugdíjkorhatár modelljei Az öregedő társadalmak nyugdíjgondjainak megoldásában az egyik leghatékonyabb eszköz az átlagos nyugdíjkorhatár (az ún. korcentrum) emelése. Ehhez ...   Részletek »

    • KTI szeminárium – Cseh Ágnes 03.07.

      2019.03.07.
      2019.03.07.
      14:00 - 16:00

      Helyszín: MTA HTK 1097 Budapest Tóth Kálmán u. 4. fszt. K0.11-12 Cseh Ágnes: Organizing Time Banks: Lessons from Matching Markets társszerzők: T. Andersson, L. Ehlers, and A. Erlanson A time bank is a group of ...   Részletek »

    • KTI szeminárium – Papp Tamás 03.14.

      2019.03.14.
      2019.03.14.
      14:00 - 16:00

      Helyszín: MTA HTK 1097 Budapest Tóth Kálmán u. 4. fszt. K0.11-12 Almut Balleer, Monika Merz, Tamas K. Papp (Institute for Advances Studies, Vienna): Couples’ Time-Use and Aggregate Outcomes: Evidence from a Structural Model Abstract We ...   Részletek »

  • Hírek

    • Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről

      2018.09.12.

      Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről Az MTA KRTK KTI a RePEc/IDEAS rangsorában, amely a világ közgazdaságtudományi tanszékeit és intézeteit rangsorolja publikációs teljesítményük alapján, ...   Részletek »

    • MTA KRTK állásfoglalás

      2018.06.20.

      Tisztelt Kollégák! Tudományos kutatóként, intézeti vezetőként egész életünkben a kutatói szabadság és felelősség elve vezetett bennünket. Meggyőződésünk, hogy a tudomány csak akkor érhet el ...   Részletek »

    • 2019. február 18.

      2019.02.18.

      Közgazdaságtan a neoliberalizmus után – S. Naidu, D. Rodrik, G. Zucman Economics After Neoliberalism SURESH NAIDU, DANI RODRIK, GABRIEL ZUCMAN Boston Review – February ...   Részletek »

    • 2019. február 11.

      2019.02.11.

      D. McCloskey interjúja – E. Wallach An Interview with Deidre McCloskey, Distinguished Professor Emerita of Economics and of History, UIC Eric Wallach February 10, ...   Részletek »

    • Az MTA KRTK Közalkalmazotti Tanácsának értesítése

      2019.02.10.

      Értesítés 2019. február 6-án az MTA KRTK Közalkalmazotti Tanácsa az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont intézeteinek valamennyi közalkalmazottjára kiterjedő elektronikus szavazást kezdeményezett az ...   Részletek »

Felhasználási feltételek
Impresszum
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF program biztosítja
Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet
© Copyright 2017. Minden jog fenntartva.