Tényleg csak az euróválság áldozatai lennénk?

BlogSoós Károly Attila

A Standard and Poor’s-nak a magyar államadósság leminősítéséről szóló bejelentésére a Nemzetgazdasági Minisztérium a már megszokott mesével reagált: ez a döntés csak az euróválság következménye, nem Magyarországról szól. Tehát azt kellene gondolnunk, hogy a döntésnek nincs köze az IMF-hez és az Európai Bizottsághoz fűződő kapcsolataink zűrzavarához, sem ahhoz, hogy a kormány körein kívül minden elemző, szakértő kiszámíthatatlannak és többé-kevésbé elhibázottnak tartja a magyar gazdaságpolitikát.
Két ábrával szemléltetem az NGM állításának abszurditását. Mindkettő credit default swap-ok alakulását ábrázolja, azaz különböző országok (ötéves lejáratú) államkötvényeinek kamatfelárait, amelyek a kötvénypiaci szereplők konszenzusát tükrözik a visszafizetési kockázatok nagyságáról. Az egyik ábrán azt figyelhetjük meg, hogy a magyar visszafizetési kockázat július óta rohamosan romlott, éspedig nemcsak a csehhez és a lengyelhez, hanem a románhoz képest is. Vajon tud az NGM magyarázatot adni arra, hogy az euróválság miért sújtana bennünket erősebben, mint az említett országokat? A másik ábra azt mutatja, hogy ugyancsak július óta a mi állampapírjaink CDS-e erősen romló irányzatú négy euróválság-ország (Írország, Olaszország, Portugália és Spanyolország)megfelelő átlagos CDS-éhez képest. Netán ezt is az euróválság magyarázná?

 

Felhasználási feltételek
Impresszum
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF program biztosítja
Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet
© Copyright 2017. Minden jog fenntartva.