Válság és vállalatok Magyarországon es Európában

BlogMadarász Aladár

 Az MTA KRTK KTI és a Bruegel május 18-án az MTA Székház Kistermében tartotta a 
Still standing: how European firms weathered the crisis 
 
 Kapcsolódó sajtóanyag:
Válság és vállalatok Magyarországon és Európában
A 2008-2009-es gazdasági válság során 15 százalékkal csökkent az ipari termelés az Európai Unióban. A további válságok megelőzése és megfelelő kezelése szempontjából kulcsfontos­ságú a válság okainak és hatásának megértése. A szakpolitikai elemzés[1] ezekre a kérdésekre keres választ a válság európai vállalatokra gyakorolt hatásának vizsgálatával. A tanulmány az EU által támogatott EFIGE kutatási program keretében összeállított egyedülálló adatbázisra támasz­kodik, amely 7 uniós tagállam – Ausztria, Franciaország, Németország, Magyarország­ról, Olaszor­szág, Spanyolország és az Egyesült Királyság – 14.444 vállalatának teljesítményé­ről, külpiaci tevékenységéről és foglalkoztatási döntéseiről tartalmaz információkat.[2] Az adatbázis külön­leges előnye, hogy lehetővé teszi a válságra adott reakciók vállalati szintű összehasonlítását a különböző országok között.
Az eredmények azt mutatják, hogy az összes tagállamot súlyosan érintette a válság, de még a legnagyobb visszaesést elszenvedő országokban és iparágakban is számos vállalat képes volt szinten tartani vagy akár növelni is értékesítését és foglalkoztatását. A válságot sikeresen átvészelő vállalatok jellemzőinek vizsgálata segíthet a későbbi válságok hatékonyabb kezelé­sé­ben és a versenyképesség erősítésében.
A felmérés szerint a vállalatok a termelékenység csökkenése mellett is igyekeztek meg­tartani munkavállalóikat; ennek érdekében jelentősen kisebb mértékben bocsátottak el, mint amek­kora az árbevétel visszaesése volt. Különösen azok a vállalatok tartották meg nagy arányban dolgozóikat, amelyek több magasan képzett és teljes állású dolgozót alkalmaz­tak.
A vállalatok helye a nemzetközi termelési láncban szintén fontos tényezőnek bizonyult. Egy­részt az exportáló vállalatok értékesítése több mint 3 százalékkal nagyobb mértékben esett vissza, mint a csak hazai piacra termelő cégeké, a külkereskedelmi tevékenység ebben az értelemben mélyítette a válság hatását. Másrészt, az import vagy a külföldi leányvállalatok jelen­léte több alkalmazkodási lehetőséget jelentett, és így az ilyen cégek jobban szerepeltek, mint azok, amelyek nem importáltak közvetlenül.
A kutatás összességében azt mutatja, hogy a technológiai, az értéklánc valamint a tulajdonosi szempontból központi cégek – vagyis a leányvállatokkal rendelkező, fogyasztási termékeket gyártó és képzett munkavállalókat alkalmazó vállalatok – könnyebben vészelték át a válságot.
A gazdaságpolitikai reakciókat elemezve kiderül, hogy az állami szerepvállalás is segíthette a vállalatokat, kevésbé esett vissza azoknak a vállalatoknak a foglalkoztatása és árbevétele, amelyek kaptak állami megbízásokat. Ez a hatás azonban erősebb volt az olyan országokban, amelyek a költségvetési kiadások növelésével tudták enyhíteni a válság hatásait.
Magyarországon a többi országhoz képest kisebb különbség mutatható ki az exportáló és a hazai piacra termelő vállalatok között, ami arra utal, hogy alapvetően a hazai kereslet vissza­esésével magyarázható a hazai vállalatok visszaesése, és nem csupán az export­lehető­sé­gek visszaesésén keresztül gyűrűzött be az országba a válság. Az is megfigyelhető, hogy a kül­földi vállalatok leányvállalatai viszonylag sok dolgozót bocsátottak el, aminek az lehet az oka, hogy ezek a vállalatok inkább székhelyükön tartották meg a munkahelyeket.
***
A kutatási jelentést Békés Gábor, Halpern László, Koren Miklós és Muraközy Balázs, az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézete munkatársai készítették.

 
Angol változat:

Gábor Békés –  László Halpern – Miklós Koren – Balázs Muraközy:
Still standing: Global crisis and European firms
18 May 2012
http://www.voxeu.org

 
[2] A részletek angol nyelven érhetők el a http://www.efige.org/ című honlapon.

  • Események

    • „Munkaerőpiaci Tükör – 2017 Közelkép: Nők a munkaerőpiacon” könyvbemutató

      2018.12.17.
      2018.12.17.
      10:00 - 12:00

      Helyszín: MTA Humán Tudományok Kutatóháza K.0.11-12-es előadó MEGHÍVÓ Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézete és az MTA Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottsága tisztelettel meghívja Önt a „Munkaerőpiaci Tükör – 2017 Közelkép: Nők ...   Részletek »

    • Halpern László MTA doktori értekezésének nyilvános védése

      2018.12.18.
      2018.12.18.
      14:00 - 16:00

      Helyszín: MTA Székház Nagyterme (1051 Bp., V., Széchenyi István tér 9.) Az MTA Doktori Tanácsa meghívja Önt HALPERN LÁSZLÓ MTA doktora címre benyújtott „A makro- és mikroszintű hatékonyság és versenyképesség egyes kérdései” című értekezésének 2018. december ...   Részletek »

    • KTI szeminárium – 01.10. Telegdy Álmos

      2019.01.10.
      2019.01.10.
      14:00 - 16:00

      Helyszín: MTA HTK 1097 Budapest Tóth Kálmán u. 4. fszt. K0.13-14 Cím: Placebó vagy teljesítményfokozó? Az Európai Unió vállalati támogatásainak hatásai a cégek viselkedésére   Szerzők: Muraközy Balázs, MTA KRTK KTI Telegdy Álmos, Magyar Nemzeti ...   Részletek »

  • Hírek

    • Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről

      2018.09.12.

      Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről Az MTA KRTK KTI a RePEc/IDEAS rangsorában, amely a világ közgazdaságtudományi tanszékeit és intézeteit rangsorolja publikációs teljesítményük alapján, ...   Részletek »

    • MTA KRTK állásfoglalás

      2018.06.20.

      Tisztelt Kollégák! Tudományos kutatóként, intézeti vezetőként egész életünkben a kutatói szabadság és felelősség elve vezetett bennünket. Meggyőződésünk, hogy a tudomány csak akkor érhet el ...   Részletek »

    • 2018. december 14.

      2018.12.14.

      Többet dolgozni kevesebbért – D. Andolfatto Working More for Less David Andolfatto Thursday, December 6, 2018 – https://andolfatto.blogspot.com/ A gender-különbözőség makroökonómiai előnyei – C. ...   Részletek »

    • Ajánló – Agrárgazdaságok technikai hatékonysága

      2018.12.14.

      Agrárgazdaságok technikai hatékonysága. Baráth Lajos, a KTI tudományos munkatársa, Fertő Imre, a KTI igazgatója és tudományos tanácsadója és Stefan Bojnec, a szlovén Universe na Primorkam professzora az Agricultural ...   Részletek »

    • Munkaerőpiaci tükör, 2017 – ismertető a KRTK Absztraktban

      2018.12.13.

      Munkaerőpiaci tükör, 2017. Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete 18 éve indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató és a témakör egy-egy területét részletesen ...   Részletek »

Felhasználási feltételek
Impresszum
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF program biztosítja
Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet
© Copyright 2017. Minden jog fenntartva.