Válság és vállalatok Magyarországon es Európában

BlogMadarász Aladár

 Az MTA KRTK KTI és a Bruegel május 18-án az MTA Székház Kistermében tartotta a 
Still standing: how European firms weathered the crisis 
 
 Kapcsolódó sajtóanyag:
Válság és vállalatok Magyarországon és Európában
A 2008-2009-es gazdasági válság során 15 százalékkal csökkent az ipari termelés az Európai Unióban. A további válságok megelőzése és megfelelő kezelése szempontjából kulcsfontos­ságú a válság okainak és hatásának megértése. A szakpolitikai elemzés[1] ezekre a kérdésekre keres választ a válság európai vállalatokra gyakorolt hatásának vizsgálatával. A tanulmány az EU által támogatott EFIGE kutatási program keretében összeállított egyedülálló adatbázisra támasz­kodik, amely 7 uniós tagállam – Ausztria, Franciaország, Németország, Magyarország­ról, Olaszor­szág, Spanyolország és az Egyesült Királyság – 14.444 vállalatának teljesítményé­ről, külpiaci tevékenységéről és foglalkoztatási döntéseiről tartalmaz információkat.[2] Az adatbázis külön­leges előnye, hogy lehetővé teszi a válságra adott reakciók vállalati szintű összehasonlítását a különböző országok között.
Az eredmények azt mutatják, hogy az összes tagállamot súlyosan érintette a válság, de még a legnagyobb visszaesést elszenvedő országokban és iparágakban is számos vállalat képes volt szinten tartani vagy akár növelni is értékesítését és foglalkoztatását. A válságot sikeresen átvészelő vállalatok jellemzőinek vizsgálata segíthet a későbbi válságok hatékonyabb kezelé­sé­ben és a versenyképesség erősítésében.
A felmérés szerint a vállalatok a termelékenység csökkenése mellett is igyekeztek meg­tartani munkavállalóikat; ennek érdekében jelentősen kisebb mértékben bocsátottak el, mint amek­kora az árbevétel visszaesése volt. Különösen azok a vállalatok tartották meg nagy arányban dolgozóikat, amelyek több magasan képzett és teljes állású dolgozót alkalmaz­tak.
A vállalatok helye a nemzetközi termelési láncban szintén fontos tényezőnek bizonyult. Egy­részt az exportáló vállalatok értékesítése több mint 3 százalékkal nagyobb mértékben esett vissza, mint a csak hazai piacra termelő cégeké, a külkereskedelmi tevékenység ebben az értelemben mélyítette a válság hatását. Másrészt, az import vagy a külföldi leányvállalatok jelen­léte több alkalmazkodási lehetőséget jelentett, és így az ilyen cégek jobban szerepeltek, mint azok, amelyek nem importáltak közvetlenül.
A kutatás összességében azt mutatja, hogy a technológiai, az értéklánc valamint a tulajdonosi szempontból központi cégek – vagyis a leányvállatokkal rendelkező, fogyasztási termékeket gyártó és képzett munkavállalókat alkalmazó vállalatok – könnyebben vészelték át a válságot.
A gazdaságpolitikai reakciókat elemezve kiderül, hogy az állami szerepvállalás is segíthette a vállalatokat, kevésbé esett vissza azoknak a vállalatoknak a foglalkoztatása és árbevétele, amelyek kaptak állami megbízásokat. Ez a hatás azonban erősebb volt az olyan országokban, amelyek a költségvetési kiadások növelésével tudták enyhíteni a válság hatásait.
Magyarországon a többi országhoz képest kisebb különbség mutatható ki az exportáló és a hazai piacra termelő vállalatok között, ami arra utal, hogy alapvetően a hazai kereslet vissza­esésével magyarázható a hazai vállalatok visszaesése, és nem csupán az export­lehető­sé­gek visszaesésén keresztül gyűrűzött be az országba a válság. Az is megfigyelhető, hogy a kül­földi vállalatok leányvállalatai viszonylag sok dolgozót bocsátottak el, aminek az lehet az oka, hogy ezek a vállalatok inkább székhelyükön tartották meg a munkahelyeket.
***
A kutatási jelentést Békés Gábor, Halpern László, Koren Miklós és Muraközy Balázs, az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézete munkatársai készítették.

 
Angol változat:

Gábor Békés –  László Halpern – Miklós Koren – Balázs Muraközy:
Still standing: Global crisis and European firms
18 May 2012
http://www.voxeu.org

 
[2] A részletek angol nyelven érhetők el a http://www.efige.org/ című honlapon.

  • Események

    • KTI szeminárium – Somogyi Róbert 04.25.

      2019.04.25.
      2019.04.25.
      14:00 - 16:00

      Helyszín: MTA HTK 1097 Budapest Tóth Kálmán u. 4. fszt. K0.11-12 Somogyi Róbert: Prioritization vs Zero-rating: Discrimination on the Internet  Abstract: This paper analyzes two business practices on the mobile internet market, paid prioritization and zero-rating. ...   Részletek »

    • KTI szeminárium – Adamecz-Völgyi Anna 05.09

      2019.05.09.
      2019.05.09.
      14:00 - 16:00

      Helyszín: MTA HTK 1097 Budapest Tóth Kálmán u. 4. fszt. K0.11-12 Anna Adamecz-Volgyi, Nikki Shure, Morag Henderson3, (Department of Social Science, UCL Institute of Education) Is ‘first in family’ a good indicator for widening university participation? ...   Részletek »

    • KTI szeminárium – Kónya István, Krekó Judit, Oblath Gábor 05.16

      2019.05.16.
      2019.05.16.
      14:00 - 16:00

      Helyszín: MTA HTK 1097 Budapest Tóth Kálmán u. 4. fszt. K0.11-12 Kónya István, Krekó Judit, Oblath Gábor Bérhányadok az EU – ban – az iparági hatások és a relatív árak szerepe A tanulmány a bérhányad ...   Részletek »

  • Hírek

Felhasználási feltételek
Impresszum
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF program biztosítja
Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet
© Copyright 2017. Minden jog fenntartva.