Végtörlesztés helyett

BlogDarvas Zsolt

A rögzített árfolyamon való végtörlesztés helyett a referenciakamathoz való kötés visszamenőleges előírása méltányosabb, jogilag megalapozottabb, és a végtörlesztést forinthitellel kiváltók számára kedvezőbb lenne.
 
Nagy port kavart a lakossági deviza lakáshitelek rögzített árfolyamon való végtörlesztéséről szóló döntés. Azonban lenne egy előnyösebb alternatíva: visszamenőleges hatállyal a lakossági hitelkamatoknak a referenciakamathoz (LIBOR) való kötése. A múltbeli túlfizetéseket tőketörlesztésként kellene számba venni, és a jövőben is a referenciakamat alapján kellene megállapítani a törlesztést.
 
Egy példa. Ha valaki 2007. januárjában felvett egy 10 millió forint értékű, svájci frank alapú, 20 év futamidejű lakáshitelt, amikor az árfolyam 157 forint, a frank LIBOR 2.2 százalék, és a frank alapú magyar lakáshitelek teljes hiteldíj-mutatója („kamata”) 6.3 % volt, akkor a kezdő törlesztőrészlet 73 ezer forintra rúgott.
 
Ma, amikor egy frank 238 forint és a hitel kamata 7.9 % (bár a LIBOR csak 0.1 %), a tőketartozás forint értéke 13.3 millió és a havi törlesztés 125 ezer forint.
 
A 180-as árfolyamú végtörlesztéskor a tőketartozás 10.1 millió forintra csökkenne. Ha a végtörlesztéshez 9.5 %-os kamattal forinthitelt vesznek igénybe, akkor a havi törlesztőrészlet 104 ezer forint lenne.
 
Azonban ha a hitelfelvétel időpontjában érvényes kamatfelár (4.1 százalékpont a példában) visszamenőlegesen állandó maradna és –mivel időközben a kamatfelárak erőteljesen emelkedtek– minden többletfizetést tőketörlesztésként kell figyelembe venni, akkor a tőketartozás mai forint értéke 11.9 millió és a havi törlesztőrészlet 87 ezer forint. Aki tehát forinthitelből fedezné a végtörlesztést, az ehelyett jobban járna a frankhitel megtartásával visszamenőleges referenciakamathoz kötés esetén.
 
A referenciakamathoz kötés mellett komoly érvek szólnak –terjedelmi okokból nem tudom itt kifejteni– és számos előnye lenne a végtörlesztéssel szemben.
 
Méltányos az adósokkal szemben, hiszen a hitelfelvételkor ismert kamatfelárat kell megfizetniük, de az árfolyamgyengülésből eredő kockázatot, amelyet vállaltak, viselniük kell. Nagyon fontos, hogy a javaslat minden adósra vonatkozna, míg a végtörlesztéssel csak azok tudnak élni, akiknek van megtakarításuk vagy fel tudnak venni hitelt. Sőt azon adósokat is kellene kompenzálni, akik már elő- vagy végtörlesztették a hitelüket.
 
Méltányos a bankokkal szemben, mert az extraprofitot veszi vissza tőlük, de nem kell átvenniük ügyfeleik veszteségét. Mondom ezt annak ellenére, hogy a bankok valóban nagyon agresszíven terjesztették a svájci frank hiteleket és komoly felelősségük van a jelen helyzet kialakulásában.
 
És méltányos azokkal szemben is, akiknek nincs hitele. Ha az Európai Bíróság a későbbiekben jogellenesnek ítélné a végtörlesztést és kártérítésre kötelezné a magyar államot, akkor ezt minden adófizető –nem csak a lakáshitelesek– adóforintjából kellene teljesíteni. A visszamenőleges referenciakamathoz kötést feltehetően nem találnák jogellenesnek, hiszen a legtöbb hitelszerződés záradéka amúgy is az irányadó nemzetközi pénzpiaci kamatokat említi.
 
Egyébként a Szegedi Ítélőtábla épp a napokban jogerősen is kimondta egy precedens értékű perben, hogy egy konkrét pénzintézet összes egyoldalú szerződésmódosítása, azaz kamatemelése, tisztességtelen volt, így azok három évre visszamenően érvénytelenek. A referenciakamathoz kötés azonban túlmenne ezen: az elmúlt három évben csökkent a LIBOR, ezért a hazai lakáshitel kamatoknak is csökkennie kellett volna.
 
Emellett a javaslat makrogazdasági hatásai is kedvezőbbek lennének, például a forint árfolyama kevésbé gyengülne (amely kímélné a maradó devizahiteleseket, így az államot is), az ingatlanpiacra kisebb hatást gyakorolna, és a bankok kedvét kevésbé venné el a hitelezéstől.
 
A végtörlesztési javaslatot az Országgyűlés rövidesen tárgyalja és talán még nem késő a lehetőségek átgondolása. De a bankvezérek is aludhatnának rá egyet, hogy önként felajánlják a visszamenőleges referenciakamathoz kötést.
 
A szerző a Bruegel Intézet és az MTA KTI kutatója, a Corvinus Egyetem docense.
A cikk a Világgazdaság 2011. szeptember 19-i számában jelent meg.

  • Események

    • KTI szeminárium – Békés Gábor 2019.02.21.

      2019.02.21.
      2019.02.21.
      14:00 - 16:00

      Helyszín: MTA HTK 1097 Budapest Tóth Kálmán u. 4. fszt. K0.13-14 Békés Gábor, Bisztray Márta: Területi egyensúly – a munkaerőpiac és az ingatlanárak kapcsolata Magyarországon  A dolgozat célja annak felderítése, hogy a területi egyensúlyi modell ...   Részletek »

    • KTI szeminárium – Simonovits András 02.28.

      2019.02.28.
      2019.02.28.
      14:00 - 16:00

      Helyszín: MTA HTK 1097 Budapest Tóth Kálmán u. 4. fszt. K0.11-12 Simonovits András: Hagymahántás közben: a rugalmas nyugdíjkorhatár modelljei Az öregedő társadalmak nyugdíjgondjainak megoldásában az egyik leghatékonyabb eszköz az átlagos nyugdíjkorhatár (az ún. korcentrum) emelése. Ehhez ...   Részletek »

    • KTI szeminárium – Cseh Ágnes 03.07.

      2019.03.07.
      2019.03.07.
      14:00 - 16:00

      Helyszín: MTA HTK 1097 Budapest Tóth Kálmán u. 4. fszt. K0.11-12 Cseh Ágnes: Organizing Time Banks: Lessons from Matching Markets társszerzők: T. Andersson, L. Ehlers, and A. Erlanson A time bank is a group of ...   Részletek »

  • Hírek

    • Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről

      2018.09.12.

      Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről Az MTA KRTK KTI a RePEc/IDEAS rangsorában, amely a világ közgazdaságtudományi tanszékeit és intézeteit rangsorolja publikációs teljesítményük alapján, ...   Részletek »

    • MTA KRTK állásfoglalás

      2018.06.20.

      Tisztelt Kollégák! Tudományos kutatóként, intézeti vezetőként egész életünkben a kutatói szabadság és felelősség elve vezetett bennünket. Meggyőződésünk, hogy a tudomány csak akkor érhet el ...   Részletek »

    • 2019. február 18.

      2019.02.18.

      Közgazdaságtan a neoliberalizmus után – S. Naidu, D. Rodrik, G. Zucman Economics After Neoliberalism SURESH NAIDU, DANI RODRIK, GABRIEL ZUCMAN Boston Review – February ...   Részletek »

    • 2019. február 11.

      2019.02.11.

      D. McCloskey interjúja – E. Wallach An Interview with Deidre McCloskey, Distinguished Professor Emerita of Economics and of History, UIC Eric Wallach February 10, ...   Részletek »

    • Az MTA KRTK Közalkalmazotti Tanácsának értesítése

      2019.02.10.

      Értesítés 2019. február 6-án az MTA KRTK Közalkalmazotti Tanácsa az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont intézeteinek valamennyi közalkalmazottjára kiterjedő elektronikus szavazást kezdeményezett az ...   Részletek »

Felhasználási feltételek
Impresszum
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF program biztosítja
Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet
© Copyright 2017. Minden jog fenntartva.