Közösségi gazdaságtan és közpolitikák

Kutatócsoport-vezető

Molnár György

Kutatók

Közreműködők

Kutatási terület leírása

A Közösségi gazdaságtan és közpolitikai csoport a gazdasági fejlődés mikrogazdasági alapjaival, társadalmi, intézményi hátterével, befolyásolásának eszközeivel és elosztási hatásaival foglal­kozik. Vizsgálja, hogy a gazdasági fejlődés milyen eszközökkel mozdítható előre, az alkal­mazott eszközök milyen hatékonyságúak, és mi a fejlődés hatása a társadalomra nézve. Főbb kutatási részterületei közé tartozik az empirikus fejlődés- és jóléti gazdaságtan, a szubjektív jóllét, az egész­ség, a nyug­díj­rend­szer, a szakpolitikai programok vizsgálata, a helyi kormányzatok pénz­ügyei, gazdálkodása, a magyar­országi korrupció és az állam-mun­ka­vál­la­ló-munkáltató kapcsolat­rendszer.

Kutatási tematika

A kormányzati szintek közötti kapcsolatok, témakörében a kutatások a helyi önkormányzatok gazdálkodását, költségvetési helyzetük egyenlőtlenségeit, a helyi közszolgáltatásokra vonatkozó döntések meghatározóit, a helyi adópolitikát és adóversenyt, a lakossági csoportok helyi közszolgáltatások iránti keresletét, a kormányzati szintek közötti munkamegosztás alakíthatóságát vizsgálják. Kérdés mennyiben javíthatja a kistérségi és regionális szint felértékelődése az új, de 1990 óta lényegében változatlan önkormányzati rendszer hatékonyságát, enyhítheti a közszolgáltatások területi egyenlőtlenségeit, artikulálhatja a helyi gazdaságfejlesztési törekvéseket. A kutatás segíthet újragondolni, hogy milyen közszolgáltatásokat mely kormányzati szintekhez érdemes rendelni, és milyen támogatási és helyi bevételi formák a hatékonyabbak. A sokféle szolgáltatást nyújtó és képviseleti döntéshozatalra épülő önkormányzati rendszerek esetében a medián-szavazó modellre épülő megközelítések mellett célszerű lehet a helyi közszolgáltatás-fogyasztói/szavazói csoportok súlya és a helyi döntések összefüggésének elemzése, a politikai preferenciák, illetve a választási ciklusok hatásának vizsgálata. A helyi gazdaságpolitika vállalatok viselkedésére gyakorolt hatásának a helyi kormányzatok gazdaságtanát és az új gazdaságföldrajzi megközelítést összekapcsoló elemzése az egyik legdinamikusabb nemzetközi kutatási irány, amely a magyar gazdaság területi különbségeinek elemzéséhez is jól kapcsolható.
A helyi és központi kormányzatok oktatási közszolgáltatásaival foglalkozó kutatások a közoktatásban a tanulólétszám-csökkenésnek az iskolák hatékonyságára, illetve az iskolai ráfordítások tanulói teljesítményekre gyakorolt hatását, a településen élők jövedelme és az oktatási kiadások közötti kapcsolatot, a hátrányos helyzetűek eredményes oktatásának akadályait, a felzárkóztatási célú többlet-támogatások erőforrás-újraelosztó hatását vizsgálják, továbbá az oktatás iránti önkormányzati kereslet és az oktatási termelési függvények szimultán elemzését irányozzák elő. Vizsgálandó kérdés az iskolák közötti verseny a tanulólétszám növeléséért, annak hatása az oktatás eredményességére, illetve az oktatási expanzió, a hazai és más oktatási reformok hatása a tanulói teljesítményekre. A felsőoktatás finanszírozása elméleti és közpolitikai kérdéseinek a Bologna-folyamathoz igazodó átalakítás ad különös aktualitást. A kutatás a magyar gyakorlat elemzése alapján, nemzetközi (fejlett és új EU országokra kiterjedő) kitekintésben keresi az expanzió, minőség, széleskörű hozzáférhetőség és esélyegyenlőség elllentmondásos céljait harmonizáló eszközöket. Vizsgálja a tandíj pozitív (magas egyéni hozadékok) és negatív (hozzáférés- és esélyegyenlőségkorlátozó) hatásai közötti feszültség oldásának lehetőségeit. Olyan az expanziót és a minőséget egyidejűleg szolgáló kvázipiaci modellek, illetve magánforrás bevonási módszerek (ún. diplomás hozzájárulási rendszerek) elemzésével, melyek a hozzáférés szélességének csökkentése nélkül képesek a tandíj szerepének fokozására.
Az állam/kormányzat és a gazdasági szereplők közötti kapcsolatok témakörében a vállalatok viselkedését a nagy és közepes cégek adózási fegyelmén, illetve a kisebb vállalkozások foglalkoztatási gyakorlatán keresztül vizsgálja. A kutatás olyan becslési módszereket dolgoz ki, amelyekkel pontosabb kép alkotható a rejtett (be nem jelentett) foglalkoztatásról, a járulékfizetés alóli kibúvásról, a gazdaság e szegmenséhez tartozó tevékenységek formáiról, súlyáról. A kutatás a vállalati kérdőíves felvétel megismétlésével teszteli a javuló adózási fegyelem hipotézisét, folytatja az adóigazgatás, az ellenőrzési politika változásainak és eredményességének vizsgálatát. Az adózási magatartással összefüggő korrupció-vizsgálat az elmúlt másfél évtized ismertté vált eseteinek empirikus elemzése alapján olyan elméleti keretet alakít ki, amelynek segítségével leírhatók, magyarázhatók a korrupciós szituációk létrejöttének az egyéni cselekvők preferenciáiból, interakciójából és az intézményi hatásokból fakadó mozgatórugói.
Az állam-munkavállaló-munkáltató kapcsolatok témakörében a kutatás arra keresi a választ, hogy a rendszerváltozás és gazdasági átalakulás sodrában kialakult munkaügyi kapcsolatrendszer hogyan illeszthető a hagyományos Industrial Relations fogalmi keretbe, hogyan illeszkedik a régi és új EU országokban működő rendszerekhez, illetve a magyar gazdaság piaci, intézményi és szabályozási rendszeréhez. Az állam, a szakszervezetek és a munkáltatók alkuerejének és stratégiájának elemzése, és a szervezettségi ráták, a szerződéssel való lefedettség, a munkaügyi konfliktusok mutatói segítségével kíván képet adni a kollektív alku tartalmáról és hatóköréről. Vizsgálja azt is, mit jelent nálunk a munkaügyi kapcsolatok individualizációja, hogyan él tovább a bérmeghatározásban a régi-új informális alkudozás. Hazai és nemzetközi összefüggésekbe helyezi az alkutevékenység és a kormányzati politikák, a vállalati magatartás (vállalatvezetés) valamint a gazdasági folyamatok (pl. a működőtőke-áramlás) elemzését, arra keresve választ, hogy mennyiben érvényesülnek az intézmények és a (makro)gazdasági folyamatok között feltételezett, részben empirikusan igazolható kapcsolatok/átváltások a magyar munkaügyi viszonyokban.
A kormányzat hatékonyságát a döntéshozatal oldaláról megközelítő kutatás a magyar kormányzat gazdaságpolitikai döntéseit és ezek hatásait szélesebb összefüggésekbe ágyazva kívánja elemezni, a kormányzat magatartását leíró közgazdasági modellek, valamint kormányzati dokumentumok és vállalati empirikus felvételek segítségével. Különös tekintettel arra, hogy miért nem tartja szükségesnek a magyar politikai elit a döntési alternatívák közgazdasági szempontú vizsgálatát, illetve a döntések előzetes hatásvizsgálatát.

További információk

Egyéb adatok

Projektek

Közbeszerzések, politikai korrupció és vállalati hatékonyság Magyarországon 2005-2014
Kiíró: NKFIH
Időtartam: 2015-2017
Projektvezető: Tóth István János

Leadership and Urban and Regional Development
Kiíró: Visegrad Fund
Időtartam: 2014
Témavezető: Kálmán Judit

Effects of Labor Market Status and Education on Subjective Well-Being of the Youth In Europe
Kiíró: CERGE-EI Foundation
Időtartam: 2015
Témavezető: Kálmán Judit

Venni vagy megtermelni? A magyarországi háztartások élelmiszer-kereslete 1990 után
Kiíró: OTKA
Időtartam: 2013-2015
Témavezető: Molnár György

Kartellek, versenykorlátozási módszerek és korrupciós kockázatok a magyar közbeszerzések piacán Időtartam: 2005-2010
Kiíró: GVH
Időtartam: 2013-2014
Témavezető: Tóth István János

Az adó- és a nyugdíjrendszer együttes modellezése
Kiíró: OTKA
Időtartam: 2010-2014
Témavezető: Simonovits András

Kiszorítják-e az idős munkavállalók a fiatalokat?
Kiíró: OTKA
Időtartam: 2012-2014
Témavezető: Cseres-Gergely Zsombor

A nyugdíjrendszer vizsgálata  korlátos racionalitás és ágensalapú modellekkel
Kiíró: OTKA
Időtartam: 2014-2017
Témavezető: Simonovits András

Felhasználási feltételek
Impresszum
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF program biztosítja
Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet
© Copyright 2017. Minden jog fenntartva.