A fiskális unió nem több egy mítosznál

BlogValentinyi Ákos

Az európai politikusok megveregették saját vállukat, de a brüsszeli csúcson sajnos ismét tipikus rossz politikai döntés született. Valamit tenniük kellett. Valamit tettek, de ez a valami nem oldja meg az euró zóna alapvető problémáját. A csúcs nem kezelte a jelenlegi helyzetet megfelelően, mert nem adott rá elegendő pénzt. Nem tett semmit a jövőbeli válságok kialakulásának elhárítására, mert nem vett tudomást az euró zóna tagországai között meglevő nagymértékű egyensúlytalanságokról. Közben úgy tett, mintha a fiskális únió megvalósítható lenne, miközben az nem több egy mítosznál. Az euró sorsa még nem dőlt el.

A monetáris unió arra a feltevésre épült, hogy a valuta  unión belül nincsenek és nem alakulhatnak ki jelentősebb egyensúlytalanságok. Ma tudjuk, hogy vannak és hogy az abból eredő feszültségek az idők folyamán folyamatosan növekedtek. Az alapvető egyensúlytalanság dél (Portugália, Spanyolország, Olaszország és Görögország) és észak (az eurózóna többi országa) között van. Az egyensúlytalanság fundamentális oka, hogy a déli gazdaságok gyengék, termelékenységük romlik. Az egyensúlytalanság több formában jelentkezik. A déli országok némelyike magas államadóssággal és költségvetési hiánnyal rendelkezik, a másiknak magas a folyó fizetési mérleg hiánya, a harmadik a jelenős külső adóssággal küzd. Az északi országoknak ilyen problémáik nincsenek. A feszültségek közül a brüsszeli megállapodás csak a fiskális problémát igyekezett kezelni, elfeledkezve arról, hogy az egyensúlytalanságnak ez csak egy megjelenési formája.

A brüsszeli megállapodás azonban a fiskális problémákat sem oldja meg. A felületes szemlélő számára a megállapodás ugyan a fiskális unió felé való lépésnek tűnhet, de nem az. Fiskális unió a nemzeti szuverenitás teljes feladása nélkül nem megvalósítható. Ebbe a tagországok sohasem egyeznének bele. Ezért a fiskális unió egy mítosz. Egy ország politikai vezetői saját választóiknak tartoznak felelőséggel. Ha úgy látják, hogy az Európai Únió  felé vállat fiskális kötelezettség konfliktusba kerül saját választóik felé vállalt kötelezettséggel, akkor azon nyomban kihátrálnak a megállapodás mögül. Egy megállapodás, legyen szó akár fiskális szabályokról akár közös euró kötvényről, válsághelyzetben nem ér többet annál a papírnál, amelyre írták.

Mit tehet Brüsszel, ha egy tagország nem teljesíti egy vállalt kötelezettségeit? Lényegében semmit, még akkor sem, ha azt az Európai Bíróság döntésével megtámogatja. Az Európai Bizottság megvonhatja a strukturális alapokból származó támogatásokat, összevonhatja a szemöldökét, de nem tudja sem bíróság elé állítani, sem posztjáról elmozdítani a megállapodást be nem tartó ország miniszterelnökét. Ezért kiélezett helyzetben nem számíthat a megállapodás betartására. Ha az utcán gépkocsik tucatjai égnek, ha tízezrek tüntetnek heteken át az ország gazdaságpolitikája politikája ellen, ha a bankrendszer a bedőlés határán van, ha a külső adósság alatt roskadozó vállalatok a csődszélén állnak, akkor ne gondolja senki, hogy egy kormányt érdekel egy nemzetközi megállapodás. Ha nem így lenne, akkor már a Maastrichti-szerződés is elegendő lett volna a mostani adósságválság elkerüléséhez.

Ezért a most Brüsszelben kötött, egyelőre szóbeli megállapodás sem hiteles. A résztvevők mindössze kijelentették, hogy „nagy baj van, és most már komolyan gondoljuk, hogy betartjuk azokat a szabályokat, amit eddig nem tartottunk be, sőt még szigorítunk is azokon”. Közelebbről megvizsgálva láthatjuk, hogy alapvetően olyan korlátozásokba egyeztek bele, amelyek rövid távon tervezett fiskális politikai intézkedéseikkel egyébként is összhangban vannak.

Sajátos módon Németország érzékeli, hogy az ilyen jellegű megállapodások be nem tartásának nagy a kockázata. Ezért nem egyeztek bele az eurókötvény kibocsátásába. Az eurókötvény lényege, hogy az eurózóna országai az ország méretével arányosan vállalnak felelősséget a törlesztésért és kamatfizetésért. Németországnak vélhetőleg világos volt, hogy ha egy tagországnak fizetési nehézségei lesznek, akkor az eurókötvénnyel kapcsolatos kötelezettségei mögül fog először kihátrálni, és a végén majd neki egyedül kell állnia a számlát.

A jelenlegi válság rövid távú kezeléshez növelni kellett volna az Európai Stabilitási Alap rendelkezésére álló erőforrásokat, és biztosítani, hogy az Európai Központi Bank aktívan részt vesz az állampapírpiacok stabilizálásában. Ez azonban nem lett volna elégséges. Azt is fel kellett volna vázolni, hogy miként alakítják át az eurózónát úgy, hogy az észak és dél között meglevő egyensúlytalanságok ne okozzanak ismételt, az eurózóna egészére kiterjedő válságot. Ha ezzel nem foglalkoznak, akkor az újabb válság hamar bekövetkezhet.

A cikk 2011.12.12-én az Index – Gazdaság – Pénz beszél rovatában jelent meg.

  • Események

    • KTI szeminárium – Bakó Tamás 05.23.

      2019.05.23.
      2019.05.23.
      14:00 - 16:00

      Helyszín: MTA HTK 1097 Budapest Tóth Kálmán u. 4. fszt. K0.11-12 Célzott K&F adókedvezmény hatása termékpiaci verseny esetén A legtöbb országban az adótörvények lehetőséget biztosítanak a cégek számára, hogy k&f tevékenységükhöz kapcsolódóan adóalap-kedvezményt, és adott esetben ...   Részletek »

    • KTI szeminárium – Neszveda Gábor (Corvinus) – 2019. május 30.

      2019.05.30.
      2019.05.30.
      14:00 - 16:00

      Helyszín: MTA Humán Tudományok Kutatóháza, 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. földszinti K11-12. sz. előadóterem Neszveda Gábor (Corvinus) Aspiration Level, Probability of Success, and Stock Returns: An Empirical Test The probability of achieving the aspiration level, i.e., the probability ...   Részletek »

  • Hírek

    • Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről

      2018.09.12.

      Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről Az MTA KRTK KTI a RePEc/IDEAS rangsorában, amely a világ közgazdaságtudományi tanszékeit és intézeteit rangsorolja publikációs teljesítményük alapján, ...   Részletek »

    • MTA KRTK állásfoglalás

      2018.06.20.

      Tisztelt Kollégák! Tudományos kutatóként, intézeti vezetőként egész életünkben a kutatói szabadság és felelősség elve vezetett bennünket. Meggyőződésünk, hogy a tudomány csak akkor érhet el ...   Részletek »

    • 2019. május 20.

      2019.05.20.

      Hogyan jött létre alacsony inflációs világunk – M. WolfHow our low inflation world was madeMartin WolfMay 7, 2019 – Financial Times    Miért van ...   Részletek »

    • Sass Magdolna előadása a Pécsi Tudományegyetemen

      2019.05.14.

      Sass Magdolna tudományos főmunkatárs Poszt-szocialista multinacionális vállalatok címmel tartott előadást a Pécsi Tudományegyetem, a Regionális Innováció- és Vállalkozáskutató Központ (Regional Innovation and Entrepreneurship Research ...   Részletek »

    • Lengyel Balázs a Fiatal Kutatók Akadémiájának alapító tagja

      2019.05.10.

      A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége 2019. március 21-i ülésén jóváhagyólag tudomásul vette a Fiatal Kutatók Akadémiája polgári jogi társulás létrejöttét. Lengyel Balázs tudományos főmunkatársat ...   Részletek »

Felhasználási feltételek
Impresszum
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF program biztosítja
Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet
© Copyright 2017. Minden jog fenntartva.