Ezután minden másképp volt? A hazai gazdaság közelmúltja a GDP adatrevízióinak fényében

BlogOblath Gábor

A KSH szeptember 30-án közzétett, Magyarország Nemzeti Számlái, 2010 (előzetes adatok) című kiadványában az 1990-es évek közepéig visszamenően módosultak mind a folyó áras adatok, mind pedig a volumenindexek. A kiadvány módszertani melléklete részletes tájékoztatást ad a revíziók típusairól és indokairól – ezek statisztikai szempontból nyilván megalapozottak. Az adatok elemzői azonban problematikusnak tarthatják, hogy a GDP felhasználási oldaláról eltűnt a „statisztikai eltérés”; az adatváltozásoknak egy része éppen ezzel függ össze. Írásom főként azzal foglakozik, hogy a KSH idei és tavalyi visszamenőleges adatrevíziói hogyan írják át az elmúlt másfél évtized gazdaságtörténetét. Ez azonban egy másik kérdést is felvet: a revíziók nyomán maga a múlt, vagy a múlt szemlélete változik meg? Más történt, vagy ugyanazt látjuk más nézőpontból?
A KSH 2006-ban, 2010-ben és 2011-ben vezetett be lényeges adatrevíziókkal járó módszertani változtatásokat a nemzeti számlákban, de itt csak a tavalyi és az idei változásokkal foglalkozom, továbbá éppen csak érintem a módosítások szerkezetét: elsősorban a GDP szintjére és volumenváltozására vonatkozó adatokról lesz szó. A tavalyi revíziók döntően a GDP múltbeli ár- és volumenindexeit érintették, a folyó áras adatokra csekély hatással voltak. Az ideiek nyomán a folyó áron mért összegek és a volumenindexek egyaránt megváltoztak (lásd az 1. ábrát).
1.      ábra: A legutóbbi revízió hatása GDP szintjére és éves volumenváltozására
(százalékpontban)

                  Forrás: KSH
A friss revíziók hatására – 2005 kivételével – minden évben kisebb lett a folyó forintban mért GDP. Az 1990-es évek második felében 1,5-2%-kal alacsonyabb a szintje az eddig ismernél, 2000 és 2005 között csökken az eltérés, utána ismét nő: 2009-ben 1,7%-kal, 2010-ben 1,4%-kal (430, illetve 370 milliárd forinttal) lett kevesebb a hazai össztermék. Ezzel persze visszamenőleg kissé módosulnak a vásárlóerő-paritáson mért GDP/fő szintjére vonatkozó adatok is, így némi felülvizsgálatra szorulnak a hazai gazdaság reálgazdasági felzárkózására – a fejlettebb európai országokhoz történt közeledésünkre – vonatkozó eddigi elképzeléseink is. Arról, hogy milyen irányban és mértékben, hozzávetőleges képet ad a GDP régebbi és friss volumenindexeinek összehasonlítása. 2000-ig lényegesen (0,5-1%-ponttal) alacsonyabb, 2002-ben és 2004-2006-ban pedig mintegy 0,5%-ponttal magasabb a gazdasági növekedés üteme. 2007-ben viszont – eddigi ismereteinktől eltérően – nem egyszerűen lassult, hanem meg is állt a gazdaság reálnövekedése.
A nemzetgazdasági adatrevíziók statisztikai megfontolásokon alapulnak, és – nagyon helyesen – nincsenek tekintettel arra, hogy a közgazdászok a korábbi adatok alapján már kialakították narratíváikat a gazdaság múltbeli folyamatairól. A szakma többsége például azt a narratívát fogadja el, amely szerint az 1995. évi stabilizációs (Bokros-) csomag nemcsak szükséges, hanem kifejezetten jótékony hatású volt, hiszen a kiigazítás nyomán a makrogazdasági egyensúlyhiányok mérséklődését a gazdasági növekedés jelentős gyorsulása is kísérte. A kisebbségi (például Matolcsy György és Mellár Tamás által képviselt) vélemény szerint viszont a kiigazítás nemcsak felesleges, hanem kártékony is volt – ám erre a következtetésre ugyanazon statisztikai adatok alternatív értelmezése alapján jutottak, mint amelyekre a többségi vélemény támaszkodott.
De mi van akkor, ha a gazdaságstatisztikusok olyan adatrevíziókat hajtanak végre, amelyek kikezdik a közelmúltra vonatkozó közgazdasági narratívák statisztikai alapjait?
Erre a közgazdászok többnyire azzal reagálnak, hogy nem vesznek tudomást a revíziókról. Például egy nemrégiben tartott gazdaságpolitikai vitaesten a szakma egyik tekintélyes képviselője közismert tényként hivatkozott arra, hogy „a kilencvenes évek közepétől 2001-ig évente öt százalékkal növekedett a gazdaság”. Beszélgetőpartnerei nem vitatták megállapítását, ahogyan a szakma nagy többsége sem vitatta volna. Holott a korábbi revíziók hatását is tükröző, jelenlegi hivatalos adatok szerint 1996 és 2001 között a hazai gazdaság lényegesen alacsonyabb ütemben, évi átlagban 3,1%-kal növekedett. 1,9 százalékpont csekélynek látszik, valójában nagyon jelentős különbség, ami például azzal érzékeltethető, hogy 5%-os éves növekedés mellett hét évre, 3,1% esetén viszont tizenkét évre lenne szükség ahhoz, hogy a GDP volumene a másfélszeresére emelkedjen.
A közgazdák azonban vitatkozhatnak is a statisztikusokkal. Én például meglehetősen problematikusnak tartom a termelési és a felhasználási oldalról számított GDP eltérését áthidaló statisztikai eltérés visszamenőleges kiiktatását és az ezzel összefüggő adatrevíziókat. Koncepcionálisan az a gondom az eljárással, hogy e tétel törlése egyfajta hamis bizonyosságot sugall: azt ugyanis, hogy sikerült megoldani a bruttó hazai termék hibátlan mérését. Ez természetesen nem sikerülhetett, így a számbavételi hiba sem szűnik meg, csak átalakul: szétoszlik a termelés és a felhasználás egyes tételei között. Egy látszólag hiba nélküli nemzeti számlarendszer esztétikai szempontból jobban fest a korábbinál, de az adatok minőségét tekintve nem feltétlenül jelent előrelépést. Érdemes felidézni: a statisztikai eltérés arányának emelkedése korábban fontos jelzés volt az adatok előállítói és felhasználói számára. Például azt, hogy EU-csatlakozást követő időszakban baj volt a külkereskedelmi forgalom mérésével, éppen az jelezte, hogy a GDP és a fizetési mérleg statisztikai hibája jelentősen és azonos irányban változott. A KSH okkal hivatkozhat arra, hogy az angol Office for National Statistics gyakorlatát követve iktatta ki a statisztikai eltérést, ám a „best practice” példájaként elismert Statistics Canada fontosnak tartja, hogy a GDP felhasználási oldalának záró tételeként feltüntesse a „statistical discrepancy”-t. Az adatok felhasználójaként, a kanadai megoldással rokonszenvezem.
Van egy gyakorlati gond is a statisztikai eltérés visszamenőleges kiiktatásával. A KSH módszertani leírása szerint a 2008-at megelőző időszakra nézve ez teljesen mechanikus módon történt, vagyis semmiféle új információ, illetve módszertani fejlesztés nem támasztja alá a folyó áras GDP szintjében e megfontolás alapján elkönyvelt visszamenőleges változtatás mértékét. A 2. ábra a nagyobb tételek hozzájárulását mutatja a GDP szintjének revíziójához.
2.      ábra: Egyes felhasználási tételek évenkénti hozzájárulása a GDP szintjének legutóbbi revíziójához (százalékpontban)

                    Forrás: KSH alapján saját számítás
Az ábrán látható, hogy 1996 és 2001 között döntően a statisztikai eltérés törlése járult hozzá a GDP szintjének csökkenéséhez, ezt a hatást némileg ellensúlyozták a belföldi felhasználás más tételeinek ellentétes irányú változásai. A későbbi változásokban csökken e tétel jelentősége, 2010-ben pedig pozitív a törlés hatása, de ezt ellensúlyozták a nettó exportban és a belföldi felhasználás más tételeiben történt ellentétes hatású revíziók.
De tegyük félre fenntartásainkat, és tekintsük az új adatokat ideiglenes – a következő revízióig érvényes – tényeknek. Mit mondanak a gazdaság rövidebb és hosszabb távú növekedéséről a korábbiakkal összehasonlítva? S itt nemcsak a legutóbbi („régi”), hanem a megelőző (2010. évi) revízió előtti („régi-régi”) adatokkal is indokolt az összehasonlítás. Ehhez kínál támpontokat a 3. ábra.
3.      ábra: a GDP éves volumenindexe az „új” (a legutóbbi revízió utáni), a „régi” (a revízió előtti) és a megelőző revízió előtti („régi-régi”) adatok alapján 2008-ig (előző év=100)

                  Forrás: KSH
Az 1990-es évek második felének növekedéséből már a korábbi revízió is levett, de az ideiek lényegesen nagyobb hatásúak. A 2000-es évek első felében viszont az új indexek két évben is korrigálják a korábbi revíziót. Fontos változás viszont, hogy 2005-ben a korábban ismertnél 1%-ponttal gyorsabb lett a növekedés, 2006-ban nem emelkedett, hanem változatlan maradt a dinamika, 2007-ben pedig nem lassult, hanem megállt a gazdaság bővülése. Az új számok alapján kirajzolódó történet a korábbiaknál nagyobb összhangban van azzal, amire egy fenntarthatatlan, és 2007-ben jelentős megszorítással korrigált fiskális expanzió nyomán számítani lehet. De az is figyelemre méltó, hogy az új adatok szerint az 2007. évi stagnálás után 2008-ban már némileg élénkült a gazdaság, amit a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság akasztott meg (az új adatok szerint: közel 7%-os volt a visszaesés 2009-ben).
További kérdés, hogy a revíziók nyomán hogyan változnak a gazdaság hosszabb távú növekedésére vonatkozó ismeretek. Erről kétféle szemléletben igyekszik képet adni a 4. ábra.
4.      ábra: Az egyes évekig tartó kumulatív növekedési különbségek 1995-höz képest (bal oldal, százalékpont) és az évi átlagos növekedési ütemek (jobb oldal, százalék)

                 Forrás: KSH alapján saját számítás
Az ábra bal oldala azt mutatja, hogy a revíziók kumulált hatásaként hogyan változik a gazdasági növekedés mértéke 1996-tól az egyes évekig. Például a 2008-ig tartó 13 évet tekintve, a tavalyi revízió előtt úgy tudtuk, hogy addig összesen 58%-kal nőtt a GDP reálértéke. Tavaly kiderült, hogy a növekedés 53% volt (-5%-pont), az idén viszont arról értesültünk, hogy csak 49%-ot tett ki (további -4%-pont; összesen -9%-pont). Ezeket az abszolút különbségeket láthatjuk az ábra bal oldalán. Az abszolút különbségek azonban nem érzékeltetik a revíziók relatív jelentőségét, amelyről a jobb oldali ábra tájékoztat. Az egyes évekig tartó átlagos növekedési ütemek alakulása világosan jelzi, hogy a revíziók nyomán frissülő adatok időben változó mértékben, de egyértelműen lejjebb tolják az átlagos növekedési ütemet. Mai ismereteink szerint a GDP 1996 és 2008 között évi átlagban nem a korábban vélt 3,6%-kal, hanem csupán 3,1%-kal bővült. A revíziók hatása legjobban azzal érzékeltethető, hogy a két felülvizsgálat együttes következményeként közel két évnyi átlagos reál GDP-növekmény tűnt el 1996 és 2008 között.
Végül arról is érdemes szólni, hogy a revíziók hatására miként változott a GDP növekedési üteme egyes periódusok között.
A GDP évi átlagos növekedési üteme (százalék)
 
2010. évi revízió előtt
2010. évi revízió után
2011. évi revízió után
1997-2000
4,6
4,4
3,6
2001-2006
4,2
3,9
4,1
2007-2008
0,8
0,8
0,5
2009
-6,3
-6,7
-6,8
2010
 
1,2
1,3
Forrás: KSH
Régen úgy tudtuk, hogy az 1990-es évek második felében volt a leggyorsabb a növekedés; ezt a képzetünket a tavalyi revízió sem kezdte ki. Az idei adatváltozások viszont azt mutatják, hogy nem az 1990-es évek második felét jellemző stabilizáció, hanem a 2000-es évek elejétől 2006-ig tartó makrogazdasági destabilizáció jelentette a közelmúlt hazai gazdasági növekedésének aranykorát. Ez nagyon is hihető, és arra emlékeztet, hogy a gazdasági növekedés üteme csak a makrogazdasági stabilitásra vonatkozó információkkal együtt értelmezhető.
Befejezésül térjünk vissza az írás elején feltett kérdésre: a statisztikai revíziók nyomán maga a múlt változik meg, vagy annak szemlélete? Mivel a revíziók folyamatosak, a „múlt” önmagában nem létezik, így mindig az a kérdés, hogy melyik időpontból tekintett múltról beszélünk. Az, hogy az 1990-es évek második felében a GDP évi átlagos növekedése 5% volt, a mai statisztikák szerint megalapozatlan, ám az egykori adatokkal megalapozott állítás. A gazdaság hazai szereplői, a külföldi befektetők, csakúgy, mint a költségvetési és a monetáris politika formálói az egykori információk alapján hozták meg döntéseiket. Nagy tévedés lenne a korábbi döntéseket a ma rendelkezésre álló információk alapján értelmezni.
Más kérdés, hogy a statisztikai revíziók fényében hogyan változik Magyarország hosszabb távú növekedési üteme. E tekintetben nem az egykori percepciók számítanak, hanem az, hogy a múltbeli folyamatokra vonatkozó mai ismeretek alapján mit gondolunk országunk növekedési potenciáljáról. A revíziók nyomán pedig borúsabbá válik a kép: a múltbeli gazdasági teljesítményre vonatkozó adatok frissítése a gazdaság potenciális növekedését is lejjebb tolja – s ez nem azon múlik, hogy a GDP felhasználási oldala tartalmazza-e a statisztikai eltérést.

  • Események

    • International Conference on Education Economics

      2018.11.21.
      2018.11.23.
      09:00 - 15:00

      Helyszín: MTA Humán Tudományok Kutatóháza, 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. Venue The event is hosted by the Center for Economic and Regional Studies of the Hungarian Academy of Sciences, within the new Research Building ...   Részletek »

    • KTI szeminárium sorozat

      2018.11.29.
      2018.11.29.
      14:00 - 16:00

      Helyszín: MTA Humán Tudományok Kutatóháza, 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. fszt. K11-12. terem Az intézet gazdaságelméleti és gazdaságpolitikai szemináriumsorozata, melynek célja a publikálás előtt álló kutatási eredmények bemutatása és megvitatása. Programszervező: Reizer Balázs Következő előadások: Bencsik Panka, Universitiy ...   Részletek »

    • KTI szeminárium – 11/29 Bencsik Panka

      2018.11.29.
      2018.11.29.
      14:00 - 16:00

      Helyszín: MTA HTK 1097 Budapest Tóth Kálmán u. 4. fszt. K0.11-12 Bencsik Panka, Universitiy of Sussex Stress on the sidewalk: The mental health costs of close proximity crime   Crime is a substantial, negative externality ...   Részletek »

  • Hírek

Felhasználási feltételek
Impresszum
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF program biztosítja
Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet
© Copyright 2017. Minden jog fenntartva.