Fordulat: letett a kormány a svéd nyugdíjmodellről?

BlogSimonovits András

A HVG cikke felteszi a költői kérdést: letett-e a kormány a svéd nyugdíjmodellről? Az öregségi nyugdíjak meghatározásához inkább a német pontrendszert választja? És ami talán fontosabb: a cikk mérlegeli Botos József és Botos Katalin elképzelését, amely szerint hosszabb távon a gyerekszámtól is erősen függ majd a nyugdíj.
 
A svéd nyugdíjmodell lényege: a főszabály egy alkalmasan választott eszmei kamatlábbal tőkésíti a járulékbefizetéseket, és a dolgozó nyugdíjazásakor a statisztikai átlag alapján kiszámítja, hány év van várhatóan hátra a nyugdíjas életből, és ennyi részre osztja a nyugdíjazásig felhalmozott eszmei tőkeszámlát. A mellékszabály viszont méltányos nyugdíjat biztosít azoknak, akik kiskeresetűek, rövid ideig dolgoztak és korán mentek nyugdíjba. A német nyugdíjrendszer nagyon hasonló elven működik, csak az eszmei számlát matematikailag egyszerűbb alakban számítja: az egyes évek egyéni keresetét viszonyítja az adott év átlagkeresetéhez, és az így kapott pontokat összeadva állapítja meg az életpálya-teljesítményt, amelyet még a nyugdíjazási korral módosít. Emellett egyes időszakokban a kiskeresetűek jelentős automatikus pontszámemelést kapnak.
 
Mindkét rendszerhez hasonlított a 2010-ig érvényben lévő magyar öregségi tb-rendszer. Azóta azonban két lényeges változtatást vezetett be az új kormány:
1)      2011 óta a 40 éves jogviszonnyal rendelkező nő korhatárra való tekintet nélkül, teljes nyugdíjjal nyugdíjba mehet;
2)      2012-től kezdve megszűnt a minimális korhatár és az előrehozott nyugdíj: nyugdíjat csak az általános korhatárt elérő dolgozó kaphat, a többi visszavonuló pedig csak szociális járadékot kap.
 Ha valóban a svéd vagy a német nyugdíjrendszerhez akarunk közeledni, akkor mindenekelőtt meg kell szüntetni a fenti módosításokat, és mérlegelni kell, hogy a kisnyugdíjasok milyen kiegészítést kapjanak.
 
Rátérve az izgalmasabb kérdésre: helyeselhető-e az az elképzelés, amely hosszabb átmenet után erősen a gyerekszámtól tenné függővé az öregségi nyugdíj értékét? Elképzelésüket azzal indokolják a szerzők, hogy a felosztó-kirovó rendszerben a gyermekek járuléka fedezi a szülők nyugdíjjáradékát. Aki nem nevel gyermeket, az nem járul hozzá elegendő mértékben saját nyugdíja fedezéséhez.
 
Reális-e a gyermekszámtól függő nyugdíj? Első gondolatunk az, hogy nagyszerű: ahogyan a jól nevelt és jómódú nagykorú gyermekek segítenek korosodó szüleiken, ugyanígy segíthetne az állami újraelosztás is rajtuk. És a bevezetésre szánt évtizedek alatt minden fiatal felkészülhet a jövőre: eldöntheti, hogy vállalja-e gyermekszüléssel járó többletterheket, amelyért „cserébe” emelt nyugdíj jár.
 
Másodikra azonban azt gondolhatjuk, hogy mégsem. Ilyen rendszer a világon sehol sem volt, és egyelőre még sehol sincs. Aztán eszünkbe idézhetjük az első Fidesz-kormány idején megszellőztetett nagymama-pénzt: minden dolgozó felajánlhatja személyi jövedelmi adója meghatározott (mondjuk negyed) részét szüleinek. Ez is, az is jutalmazná a jól teljesítő szülőt: a gyermekszámtól függne a nagymama-pénz is, meg a nyugdíj is, de a jövedelmi jutalom a nagymama pénz esetén a gyerekek keresetétől függne, a nyugdíjnál viszont saját keresetétől. Reálisabb viszonyítás a 2010-ben alaposan megváltoztatott családi adókedvezmény, amely három kiskorú gyerek esetén 99 ezer forint, de legalább 600 ezer forintos családi szuperbruttó-keresetre van szükség ahhoz, hogy teljesen igénybe lehessen venni. Egy vagy két gyermek esetén a kedvezmény csak 10, illetve 20 ezer forint. Hivatalos számítások szerint az adókiesés évente 150 milliárd forintra tehető.
 
A nagymama-pénz bevezetéséről is letett annak idején az első Fidesz-kormány. A jól kereső szülők háromgyerekes családoknak járó kedvezmény bevezetése is jelentősen leszűkíti a második Fidesz-kormány mozgásterét. Nehezen képzelhető el, hogy az említetteknél még nagyobb hatású és nehezen visszacsinálható gyerekszám-függő nyugdíj 20 év múlva megvalósuljon. Például milyen forrásból lehet majd fedezni a gyermektelen vagy egygyermekes kiskeresetű szülők nyugdíjának kiegészítését? És elfogadja-e majd a társadalom a kevés szerencsés nagykeresetű és háromgyermekes család kiugró nyugdíját? Inkább azon kellene gondolkodni, hogyan lehet majd pótolni az éppen most elköltött 3000 milliárdos magánnyugdíj-vagyont!

  • Események

    • International Conference on Education Economics

      2018.11.21.
      2018.11.23.
      09:00 - 15:00

      Helyszín: MTA Humán Tudományok Kutatóháza, 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. Venue The event is hosted by the Center for Economic and Regional Studies of the Hungarian Academy of Sciences, within the new Research Building ...   Részletek »

    • KTI szeminárium sorozat

      2018.11.29.
      2018.11.29.
      14:00 - 16:00

      Helyszín: MTA Humán Tudományok Kutatóháza, 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. fszt. K11-12. terem Az intézet gazdaságelméleti és gazdaságpolitikai szemináriumsorozata, melynek célja a publikálás előtt álló kutatási eredmények bemutatása és megvitatása. Programszervező: Reizer Balázs Következő előadások: Bencsik Panka, Universitiy ...   Részletek »

    • KTI szeminárium – 11/29 Bencsik Panka

      2018.11.29.
      2018.11.29.
      14:00 - 16:00

      Helyszín: MTA HTK 1097 Budapest Tóth Kálmán u. 4. fszt. K0.11-12 Bencsik Panka, Universitiy of Sussex Stress on the sidewalk: The mental health costs of close proximity crime   Crime is a substantial, negative externality ...   Részletek »

  • Hírek

Felhasználási feltételek
Impresszum
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF program biztosítja
Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet
© Copyright 2017. Minden jog fenntartva.