Harminc év múlva: hogyan becsülte alá Martin Feldstein 1985-ben az optimális tb-nyugdíjat?

BlogSimonovits András

Martin Feldstein (Reagan elnök egykori gazdasági főtanácsadója, az NBER egykori elnöke, a Harvard University professzora) 1974 óta harcol a tb-nyugdíj ellen. Számos empirikus cikke mellett elvont matematikai modellekkel (például Feldstein, 1985) is amellett érvelt, hogy a tb-nyugdíj társadalmilag optimális mértéke – kivételes eseteket leszámítva – kicsi, sok esetben nulla. Nyugdíjpolitikáját sokan bírálták (például Barr–Diamond, 2008) azért, mert úgy vizsgálta a tb-nyugdíjrendszert, hogy kirekesztette azokat a vonásait (például értéktartó és uniszex életjáradékot, időskori jövedelemkiegyenlítést), amelyek elengedhetetlenné teszik a tb-nyugdíjrendszer működését. Matematikai levezetését rövidesen megjelenő cikkemben veszem bonckés alá, lásd Simonovits (2017). Nem állítom azt, hogy Feldstein (1985) cikke döntő szerepet játszott a Világbank jelentésének (World Bank, 1994) elkészültében, majd a második pillér bevezetésében, de búvópatakként biztos hatott. Emellett a hibák kijavítása után tankönyvi példának kiválóan alkalmas. Félek azonban attól, hogy az átlagolvasónak nem lesz türelme elolvasni cikkem teljes levezetését, de talán érdekli, hogy adott esetben hogyan felezte meg a helyes értéket Feldstein. Ezért adom közre ezt az írásomat a blogon.

Minimálisra szorítva az ismertetést, csak annyit árulok el, hogy Feldsteinnél a reprezentatív dolgozó 30 évig dolgozik, 30 évig nyugdíjas. (Sokkal reálisabb lett volna a 40-20 megosztás, azonban ez nehezebbé tette volna a dinamikus elemzést, ahol az egymást követő nemzedékek szerepelnek.) A dolgozó rövidlátó, azaz nagyon leszámítolja az időskori fogyasztás logaritmikus hasznát a fiatalkorihoz képest. A kormányzat az évi 1,4 százalékos népességnövekedési ütemre és az évi 2,2 százalékos reálbér-növekedési ütemre támaszkodva egy olyan, hosszú távon fenntartható, felosztó-kirovó nyugdíjrendszert működtet, amelynek évi belső hozama 3,6 százalék. Ebből egységnyi bérköltség és θ járulékkulcs esetén b= 1,03630 θ = 2,9 θ járadék–járulék szabály adódik.

Először Feldstein megvizsgálta azt a szélsőséges esetet, amikor a dolgozó teljesen rövidlátó: D=0. A kormányzat azonban felülírja az egyéni preferenciákat, és például 1/20 (évi 10 százalékos leszámítolás) helyett tulajdonképpen 2/3-os (kb. évi 1,4 százalékos) leszámítolást  alkalmazva a dolgozó életpálya-hasznosságára kapjuk a jóléti függvényt. Ezt maximalizálja a kormányzat a járulékkulcs megválasztásával. Az 1. ábra szerint a sötétkékszínű, rombusz jelű T-görbe úgy fejezi ki ezt a függést, hogy a később bevezetendő, részlegesen rövidlátó dolgozó tb-rendszer nélküli jólétét tekinti 1-nek. Láthatjuk, hogy θT=0,4 járulékkulcsnál a T-maximum értéke kb. 1,064.

Rátérünk a nem teljesen, de nagyon rövidlátó dolgozó elemzésére (D=0,05, éves szinten 10,5 százalékos leszámítolás). Feldstein itt ravaszul felteszi, hogy a dolgozó nagyon kevéssé bízik a kormány nyugdíjígéretében: például a tényleges nyugdíjnak csak a felére számít (α=0,5). Ezért mérsékelt járulékkulcs (0

  • Események

    • International Conference on Education Economics

      2018.11.21.
      2018.11.23.
      09:00 - 15:00

      Helyszín: MTA Humán Tudományok Kutatóháza, 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. Venue The event is hosted by the Center for Economic and Regional Studies of the Hungarian Academy of Sciences, within the new Research Building ...   Részletek »

    • KTI szeminárium sorozat

      2018.11.29.
      2018.11.29.
      14:00 - 16:00

      Helyszín: MTA Humán Tudományok Kutatóháza, 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. fszt. K11-12. terem Az intézet gazdaságelméleti és gazdaságpolitikai szemináriumsorozata, melynek célja a publikálás előtt álló kutatási eredmények bemutatása és megvitatása. Programszervező: Reizer Balázs Következő előadások: Bencsik Panka, Universitiy ...   Részletek »

    • KTI szeminárium – 11/29 Bencsik Panka

      2018.11.29.
      2018.11.29.
      14:00 - 16:00

      Helyszín: MTA HTK 1097 Budapest Tóth Kálmán u. 4. fszt. K0.11-12 Bencsik Panka, Universitiy of Sussex Stress on the sidewalk: The mental health costs of close proximity crime   Crime is a substantial, negative externality ...   Részletek »

  • Hírek

Felhasználási feltételek
Impresszum
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF program biztosítja
Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet
© Copyright 2017. Minden jog fenntartva.