Kötvénykibocsátás – pilótajáték?

BlogSoós Károly Attila

Kormányunk államkötvény kibocsátásába vágott, hétfőn, november 18-án zajlott le a tranzakció két milliárd dollár értékben. A piac kedvezően fogadta a fölhívást, a vételi szándékok közel ötszörösen meghaladták a kibocsátani szándékolt kötvénymennyiséget.

A kötvény hozama (kamata) eredetileg 5,9 százalék lett volna (ezt analitikus megközelítésben két részre célszerű bontani: a megfelelő amerikai államkötvény 2,5 százalékos hozamára és 3,4 százalékpontos hozamfölárra). Azonban a kereslet kedvező alakulása arra is alapot adott, hogy csökkentsék a hozamot 5,75 százalékra. Ez ugyan így is magasabb a februári kibocsátás hozamánál (5,37%), de az akkorihoz képest nem a mi kockázati fölárunk lett nagyobb (sőt az az akkori 3,45 százalékpontról csökkent le 3,25-re), hanem az amerikai kötvényhozamok emelkedtek meg. Másfelől azonban azt is érdemes megjegyezni – amiről a kormány diadal-jelentései bizonyosan megfeledkeznek majd –, hogy Bajnaiék 2010 januárjában lényegesen alacsonyabb, 2,65 százalékpontos fölárral tudtak megjelenni. Azaz, a hagymázos unortodox gazdaságpolitikáért magasabb kockázati fölárat fizetünk; a 0,6 százalékpontos különbség alapján, november 19-ei hivatalos dollárárfolyamon számolva ezekre a most kibocsátott kötvényekre 10 év alatt  összesen 42,5 milliárd forinttal  több lesz a hozam (persze ennek a gazdaságpolitikának az ára távolról sem korlátozódik erre).

Nálunk egy nappal később bocsátott ki 1,75 milliárd dollár értékben dollárkötvényt Horvátország, a miénknél is valamivel magasabb, 6,20 százalékos hozammal; a túljegyzés itt is majdnem ötszörös volt. Nem csoda, hogy ilyen magas hozamokért sok vevő kész vállalni a kockázatot, mert általában – több központi bank, de főleg az amerikai FED és az Európai Központi Bank gazdaság-élénkítést célzó „mennyiségi könnyítési” politikájának köszönhetően és pl. az eszközeiket nagyrészt államkötvényekben tartó nyugdíjalapok nagy bánatára – a kötvényhozamok nagyon alacsonyak. Európában – európai valutákban – a dollárkötvényekénél is alacsonyabbak. A 10 éves svájci államkötvény hozama a november 18-ai piaci adatok szerint valamivel egy százaléknál is kevesebb, de a cseh kötvényé is éppen alatta van a két százaléknak. A szlovák hozam 2,55, a lengyel 4,38 százalék. A magyar hozam 5,85 százalék; ezzel nemcsak az eddig említett országoknak, de Bulgáriának (3,65), Lettországnak (3,99), Litvániának (4,05 százalék) sem vagyunk versenytársai, sőt igazán Romániának (5,35) sem. A tradingeconomics.com közli az összes (29) olyan európai ország megfelelő adatát, amelyek kötvényei egyáltalán forognak a piacon[1]. A rajtunk kívüli 28 közül a miénknél magasabb kötvényhozammal mindössze hat: Portugália, Izland, Szlovénia, Oroszország, Görögország és Törökország „büszkélkedhet”. Ezek közül az egy évvel ezelőtti helyzethez képest csupán két rendkívül problematikus pénzügyi helyzetű országot, Izlandot és Szlovéniát utasítottuk magunk mögé.

És más rendelkezésre álló mutatószámok sem mutatják azt, hogy ésszerű összehasonlítások keretében vizsgálva kevésbé kockázatos adósokká válnánk, ami pedig szükséges lenne ahhoz, hogy elkerüljük a csak szavakban csökkenő, valójában a GDP 80 százaléka körül ingadozó államadósság eszkalálódásának veszélyét.

A piaci megítélés egyik fontos tükre – a fizetésképtelenné válás fokmérője – a CDS (credit default swap) felárak alakulása. Az alábbi ábra mutatja, hogy ezen a téren a visegrádi hármakkal (Csehországgal, Lengyelországgal, Szlovákiával) messze nem vagyunk egy súlycsoportban. Ráadásul az elmúlt másfél év két szomorú újdonsággal szolgált. Egyrészt határozottan és jelentős mértékben rosszabb lett a megítélésünk Romániáénál. Másrészt körülbelül egy szintre kerültünk négy, korábban nálunk lényegesen rosszabb „osztályzatokat” kapott euróválság-ország (Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország) átlagával, sőt az ingadozások összességükben már náluk rosszabbnak mutatnak bennünket. Noha nekünk a „Magyarország jobban teljesít” már gyorsabban jut eszünkbe, mint a saját anyánk leánykori neve, mégis fölvethető a kérdés: továbbra is őket nevezhetjük válságországoknak?

 

 


[1] Csak néhány balkáni ország hiányzik: Albánia, Bosznia és Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia.

  • Események

    • KTI szeminárium – Muraközy Balázs 03.21.

      2019.03.21.
      2019.03.21.
      10:00 - 12:00

      Helyszín: MTA HTK 1097 Budapest Tóth Kálmán u. 4. fszt. K0.11-12 Lindner Attila, Muraközy Balázs, Reizer Balázs Skill-Biased Innovation Activities: Evidence from Hungarian Firms   This paper investigates the consequences of innovation activities. We exploit ...   Részletek »

    • Varga Júlia MTA doktori értekezésének nyilvános védése

      2019.04.01.
      2019.04.01.
      11:00 - 13:00

      Helyszín: MTA Székház Felolvasóterme (1051 Bp., V., Széchenyi István tér 9.) Az MTA Doktori Tanácsa meghívja Önt VARGA JÚLIA MTA doktora címre benyújtott „A felsőfokú végzettségűek foglalkozási mobilitása” című értekezésének 2019. április 1-jén 1100 órakor, ...   Részletek »

    • KTI szeminárium – Kónya István, Krekó Judit, Oblath Gábor 04.04.

      2019.04.04.
      2019.04.04.
      14:00 - 16:00

      Helyszín: MTA HTK 1097 Budapest Tóth Kálmán u. 4. fszt. K0.11-12 Kónya István, Krekó Judit, Oblath Gábor Bérhányadok az EU – ban – az iparági hatások és a relatív árak szerepe A tanulmány a bérhányad ...   Részletek »

  • Hírek

    • Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről

      2018.09.12.

      Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről Az MTA KRTK KTI a RePEc/IDEAS rangsorában, amely a világ közgazdaságtudományi tanszékeit és intézeteit rangsorolja publikációs teljesítményük alapján, ...   Részletek »

    • MTA KRTK állásfoglalás

      2018.06.20.

      Tisztelt Kollégák! Tudományos kutatóként, intézeti vezetőként egész életünkben a kutatói szabadság és felelősség elve vezetett bennünket. Meggyőződésünk, hogy a tudomány csak akkor érhet el ...   Részletek »

    • 2019. március 14.

      2019.03.14.

      Két írás a közgazdaságtanról – M. El-Erian és D.Rodrik Why Economics Must Get Broader Before It Gets Better Mohamed A. El-Erian Mar 8, 2019 ...   Részletek »

    • 2019. március 7.

      2019.03.07.

      Új e-könyv a fintechről és a digitális pénzekről – A. Fatás The economics of fintech and digital currencies: A new eBook Antonio Fatás 5 ...   Részletek »

    • Elhunyt Dr. Csapó László

      2019.03.06.

        Szomorúan tudatjuk, hogy életének 89. évében elhunyt Dr. Csapó László közgazdász, az MTA doktora. Emlékét az Intézet munkatársai tisztelettel megőrzik. Megosztás:FacebookLinkedinTwitterGoogle

Felhasználási feltételek
Impresszum
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF program biztosítja
Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet
© Copyright 2017. Minden jog fenntartva.