Küldetés-orientált K+F kell az Európai Uniónak! Mariana Mazzucato jelentése az EU új kutatás-fejlesztési keretprogramjának irányelveiről – Karsai Judit bevezetőjével

BlogFöldi Adrienn

Karsai Judit: Küldetés-orientált K+F-et az EU-nak!

Mariana Mazzucatot, a University College London tanszékvezetőjét az Európai Bizottság “küldetés-orientált” stratégiai javaslatok kidolgozására kérte fel a kutatásra és fejlesztésre vonatkozó új EU keretprogram kialakításához. A felkérés hátterében Mazzucatonak a Vállalkozó állam című, nagy visszhangot kiváltó könyvében publikált nézetei állnak. Ebben a szerző azt fejti ki, hogy nem elegendő, ha az állam csak a piaci tökéletlenségek kijavításában vesz részt, hanem a versenyszféra számára is ki kell jelölnie a fejlesztések kívánatos irányát. Az elemzés az innováció serkentésénél a bürokratikus, részletekbe menő kormányzati javaslatokkal szemben a vízióalkotásra, a küldetés megfogalmazására helyezi a hangsúlyt. Ez, szándéka szerint, iteráción alapuló egyensúlyt teremt a folyamatosan felülvizsgált kormányzati jövőkép és az innovációhoz elengedhetetlen egyéni ambíciók között. Az EU felkérésére írt javaslatában tehát Mazzucato az innováció-vezérelt növekedés eléréséhez a bürokratikus kormányzással szemben a vízióalkotásra, a küldetés megfogalmazására helyezi a hangsúlyt. Azonban azt, hogy ezek az új bűvszavak a gyakorlatban mit jelentenek, nem könnyű megállapítani.

A küldetés orientált gazdaságpolitika mindenhatóságába vetett hit esetén is homályban marad a K+F tevékenységet serkentő javaslatcsomag azon kívánalmainak konkrét tartalma, hogy európai szinten a kiválasztásra kerülő akciók a legtöbb hozzáadott értékkel kecsegtető területeket helyezzék előtérbe, rendelkezzenek társadalmi relevanciával, s szolgálják a társadalmi jólét növelését. Ugyancsak nem csökkenti az ezekkel kapcsolatos bizonytalanságot, ha tudjuk, hogy a küldetések a javaslatcsomag szerint sokféle alakban és méretben is megfogalmazhatók, azaz gyorsíthatják a haladást, előidézhetnek rendszerszerű változást, vagy kiválthatják mindkettőt. Fontos kritériumuk, hogy kellően széleskörűek legyenek, ennek révén is elérve a nyilvánosság bevonását, vonzóvá téve a szektorok közötti befektetéseket, miközben megfelelő fókuszoltságuk tudja biztosítani az ipar részvételét és a sikerek mérhetőségét. Nem sokkal visz közelebb a küldetések lényegének megértéséhez az sem, ha tudjuk, hogy a választott irány még nem határozza meg a siker elérésének módját, inkább csak a cél elérésére szolgáló sokféle megoldás-csokor fejlődését ösztönzi.

A javaslatcsomag szerint, míg a küldetések kormányzati választás útján jönnek létre, sikerük már az alulról jövő folyamatok eredményességétől függ. Ennek megfelelően a kísérletezés és kockázatvállalás kultúrája kulcsfontosságú eleme a küldetés filozófiájának. Az anyag szerint a küldetés nem jelenti az alkalmazott kutatás és innováció felsőbbségét az alapkutatásokkal szemben. Sokkal inkább keretet képez az együttműködés új formái közötti párbeszédhez, azaz egy új típusú gondolkodást kínál a horizontális és vertikális szakpolitikák közötti dinamikus interakciókhoz. A küldetések vertikális vonatkozásai például a konkrét szektorok vagy technológiák felkarolása helyett magukat a problémákat azonosítják be. A megoldást pedig a sokféle szektor és szereplő közötti együttműködés ösztönzésével érik el, felhasználva a teljes K+F értékláncot, az alapkutatásoktól az alkalmazott vagy korszakalkotó kutatásokig.

Összefoglalóan: ahhoz, hogy az európai K+F küldetések kiválasztása sikeres lehessen, a javaslatcsomag szerint öt alapvető kritériumnak kell teljesülnie:

– bátor, inspiráló és széles társadalmi relevancia

– világos iránymutatás, célzottság, mérhetőség és lehatárolt időkeret

– ambiciózus, ám ugyanakkor reális K+F akciók

– a tudomány, a szektorok és az érintett aktorok közötti innováció

– soktényezős, alulról felfelé irányuló megoldások.

Ha mindezen kívánalmak ellenére a gazdaságpolitika szemléletét formáló elemzés konkrét tartalma valakinek mégsem lenne világos, úgy annak nemcsak magában kell keresnie a hibát…

 

  • Események

    • KTI szeminárium – Bakó Tamás 05.23.

      2019.05.23.
      2019.05.23.
      14:00 - 16:00

      Helyszín: MTA HTK 1097 Budapest Tóth Kálmán u. 4. fszt. K0.11-12 Célzott K&F adókedvezmény hatása termékpiaci verseny esetén A legtöbb országban az adótörvények lehetőséget biztosítanak a cégek számára, hogy k&f tevékenységükhöz kapcsolódóan adóalap-kedvezményt, és adott esetben ...   Részletek »

    • KTI szeminárium – Neszveda Gábor (Corvinus) – 2019. május 30.

      2019.05.30.
      2019.05.30.
      14:00 - 16:00

      Helyszín: MTA Humán Tudományok Kutatóháza, 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4. földszinti K11-12. sz. előadóterem Neszveda Gábor (Corvinus) Aspiration Level, Probability of Success, and Stock Returns: An Empirical Test The probability of achieving the aspiration level, i.e., the probability ...   Részletek »

  • Hírek

    • Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről

      2018.09.12.

      Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről Az MTA KRTK KTI a RePEc/IDEAS rangsorában, amely a világ közgazdaságtudományi tanszékeit és intézeteit rangsorolja publikációs teljesítményük alapján, ...   Részletek »

    • MTA KRTK állásfoglalás

      2018.06.20.

      Tisztelt Kollégák! Tudományos kutatóként, intézeti vezetőként egész életünkben a kutatói szabadság és felelősség elve vezetett bennünket. Meggyőződésünk, hogy a tudomány csak akkor érhet el ...   Részletek »

    • 2019. május 20.

      2019.05.20.

      Hogyan jött létre alacsony inflációs világunk – M. WolfHow our low inflation world was madeMartin WolfMay 7, 2019 – Financial Times    Miért van ...   Részletek »

    • Sass Magdolna előadása a Pécsi Tudományegyetemen

      2019.05.14.

      Sass Magdolna tudományos főmunkatárs Poszt-szocialista multinacionális vállalatok címmel tartott előadást a Pécsi Tudományegyetem, a Regionális Innováció- és Vállalkozáskutató Központ (Regional Innovation and Entrepreneurship Research ...   Részletek »

    • Lengyel Balázs a Fiatal Kutatók Akadémiájának alapító tagja

      2019.05.10.

      A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége 2019. március 21-i ülésén jóváhagyólag tudomásul vette a Fiatal Kutatók Akadémiája polgári jogi társulás létrejöttét. Lengyel Balázs tudományos főmunkatársat ...   Részletek »

Felhasználási feltételek
Impresszum
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF program biztosítja
Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet
© Copyright 2017. Minden jog fenntartva.