Magyarország jobban teljesít? Gazdaságpolitika és makrogazdasági folyamatok Magyarországon 2010 és 2015 között

BlogOblath Gábor

A magyar gazdaság növekedése – hosszú évek stagnálását, illetve visszaeséseit követően – 2014-ben 3,7%-ra gyorsult, és 2015-ben megközelítette a 3%-ot. A kormányzati kommunikáció ezt annak bizonyítékaként hirdette, hogy „a magyar reformok működnek”. A tanulmány – amely a varsói CASE intézet felkérésére, lengyel közönség számára készült – vitatja ezt az értelmezést, és bemutatja, hogy a magyar gazdaság elmúlt hatévi teljesítménye kevéssé kötődik a 2010 óta folytatott gazdaságpolitikához. A magánszektor túlzott adósságának leépülésével járó, úgynevezett mérlegalkalmazkodás 2010 és 2013 között a magyar gazdaság növekedését is erősen visszafogta. Ellenben a 2014-15-ben tapasztalt gyorsulás is elsősorban exogén tényezőknek, elsősorban az EU-források fokozott beáramlásához köthető keresletélénkülésnek, nem pedig a hazai gazdaságpolitika „unortodox” vonásainak köszönhető. Ezek a vonások azonban fontos szerepet játszottak abban, hogy jelentősen romlott a magyar gazdaság intézményi környezete, gyengítve az ország hosszabb távú növekedési képességét. A gazdaság intézményi feltételeinek és a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának érdemi javítása nélkül az ország nagyon lassú felzárkózásra számíthat az EU fejlett országaihoz, és tartós lemaradásra készülhet fel az EU közép- és kelet-európai országaihoz viszonyítva. (Az írás 2016 májusában került lezárásra.)

mBank – CASE Seminar Proceedings No. 143 / 09.2016

The publication “Economic policy and macroeconomic developments in Hungary, 2010–2015” discusses the factors responsible for Hungary’s growth performance. 

In the 143rd mBank – CASE Seminar Proceedings Gábor Oblath argues that that the factors essentially responsible for Hungary’s growth performance over the last five or six years were mainly exogenous to Hungarian government policy. The acceleration of economic growth observed in 2014 was due to, in particular, exceptionally large transfers from EU funds, which have nothing to do with the government’s so called “unorthodox” economic policy. By contrast, the decline in the quality of the institutional environment of the economy is a direct consequence of both the spirit and the methods of th economic policy pursued.

Author: Gábor Oblath

Felhasználási feltételek
Impresszum
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF program biztosítja
Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet
© Copyright 2017. Minden jog fenntartva.