Oblath Gábor: A relatív fejlettség szintjének és a fejlettség szintjének relatív változása

BlogHírekFöldi Adrienn

Előszó

Jobb időkben most lenne alkalom egy csendes ünneplésre: az intézeti (akkor MTA KTI) blog ezelőtt tíz évvel, 2010. március 17-én indult el. Az első írás Oblath Gábor: Ki, miben felelős? Észrevételek Surányi György diagnózis- és terápia-kritikájához c. cikke volt az econ.core.hu honlapon.
A régi honlapon összesen 2391 bejegyzés született, az utolsó 2018. február 26–án került ki. Az új honlapon (mtakti.hu) a blog folyamatosan működött tovább, eddig 94 bejegyzés született, az egyéni cikkek mellett többnyire a nemzetközi szakirodalom és blogoszféra írásait megjelenítve, bejegyzésenként átlagosan 10-12 cikket. Az intézet fizikai költözése miatt a blog 2017. október 19. és november 10. között szünetelt.

A blog szerkesztője és a technikai szerkesztői munkát végző Földi Adrienn a tizedik évfordulón nagy örömmel teszi közzé Oblath Gábor mostani írását. Szeretnénk remélni, hogy a járvány okozta vészhelyzetben ez is azt példázza, hogy a komoly közgazdaságtudomány ilyen körülmények között is működik és hinni akarjuk, hogy működni is fog.

Madarász Aladár


A relatív fejlettség szintjének és a fejlettség szintjének relatív változása

Mit mutatnak, és miért különböznek egymástól a folyó és a konstans vásárló-erőparitáson mért indikátorok?

Az, hogy milyennek látjuk Magyarország Szlovákiához vagy Dánia Svédországhoz viszonyított teljesítményét, azon is múlik, hogy a reálszinteket vagy pedig a reálváltozásokat hasonlítjuk-e össze. Az előbbihez folyó, az utóbbihoz konstans vásárlóerő-paritást használata tartozik, s ezek jelzései számos EU-tagország, köztük Magyarország esetében különböznek egymástól. Az írás, amellett, hogy bemutatja és példákkal illusztrálja a kétféle mutató közötti tartalmi és technikai eltéréseket, a közgazdasági magyarázat felé is tesz egy lépést azzal, hogy a külkereskedelmi cserearány-változások jelentőségére irányítja a figyelmet. Ez a magyarázat az EU egészét tekintve nagyjából stimmel, de sok tagország, köztük Magyarország esetében nem működik.

>>> Tovább a teljes cikkre

Felhasználási feltételek
Impresszum
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF program biztosítja
Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet
© Copyright 2019. Minden jog fenntartva.