Ront vagy ront, de nem henyél. Kormányunk és az állam hitelképessége

BlogSoós Károly Attila

A napokban a Moody’s megerősítette a lengyel államadósság elsőrendű befektetői besorolását. Nem csoda, hogy a lengyel kormány kommunikációja gyakran emlegeti a hitelminősítőket, míg a miénk (utoljára maga a miniszterelnök) legfeljebb csak a múlt árnyaiként beszél ezekről az intézményekről, amelyek a mi államadósságunkat a bóvli kategóriában tartják.

Ezzel szemben több szó esik államadósságunk kamatainak és a kamatfelárnak is nevezhető CDS-felárnak a kedvező alakulásáról, amelyben annak bizonyítékát kellene látnunk, hogy kifelé tartunk, már-már kint vagyunk a gödörből – éspedig kormányunknak köszönhetően. És ami baj még van, azt mások okozzák.

Ennek az állításnak a kapcsán le kell szögezni, hogy az egyes országok nemzetközi hitelezői megítélése erősen függ az általános piaci hangulattól, amelynek EU-tagállamok, köztük Magyarország esetében kiemelkedő fontosságú eleme az euróövezettel és különösen az euróválság-országokkal kapcsolatos piaci vélemények, várakozások alakulása. A magyar kormány szerepe csak az ilyen általánosabb, a nemzetközi pénz-és hitelpiacok szempontjából fontosabb tendenciáktól való eltérésben mutatkozik meg.

Ennek figyelembe vételével nézzünk most az 1. ábrára, amely az ötéves lejáratú államadósság CDS-felárának alakulását mutatja július eleje óta, négy euróválság-ország (Írország, Olaszország, Portugália és Spanyolország) átlagában, a hazánkon kívüli három visegrádi ország átlagában, továbbá Magyarország és Románia esetében. Az ábrát megalapozó számadatok – a nemcsak a magyar kormány által gyakran fitymált hitelminősítők értékeléseitől eltérően – közvetlen piaci adatok átlagai. Akik adják-veszik az adósok fizetésképtelensége esetére szóló kezességet – amely a CDS-felár ellentétele –, azok a saját pénzüket kockáztatják, nem másoknak adnak tanácsot; talán az ő aktusaikra alapozott számadatokat azok is komolyan veszi, akik a hitelminősítők szavában erősen kételkednek.

Nos, az ábra semmi jót sem mond a magyar hitelképesség viszonylagos változásáról, azaz kormányunk e téren nyújtott teljesítményéről. A piaci hangulat általános javulását mutatja a négy euróválság-ország CDS-felárának jelentős mértékű csökkenése. A megfelelő magyar adat csökkenése kisebb mértékű, azaz viszonylagos romlásról, a piaci hangulat javulásának csupán részleges kihasználásáról tanúskodik. Ennek fényében nyilvánvalóan hamisak azok az unalomig ismételgetett mesék, hogy gondjainkat ezek a – hozzánk képest javuló tendenciát mutató – országok okozzák. Emellett jelentősen javult a rajtunk kívüli három visegrádi ország miénknél eleve sokkal jobb mutatója; ma már lényegében értelmetlen magunkat hozzájuk viszonyítani. Végül, azt is érdemes észrevenni az ábrán, hogy míg a nálunk jobb teljesítményt mutató Románia CDS-felára – a visegrádiakéhoz és összességében az euróválság-országokéhoz is hasonlóan – csökkenő irányzatú október utolsó harmadától kezdve, addig nálunk – vélhetően az IMF-megállapodásról kinyilvánított kormányzati szándékok fokozódó hiteltelenné válása miatt – emelkedés figyelhető meg.

Persze a problémák kormányzati másokra kenése nem szorítkozik az euróválságra: sokat és az idő múlásával egyre többet hallunk az „elmúltnyolcévről” is. Ezt az állítást is megvizsgálhatjuk, a 2. ábra segítségével. Itt az előbbieknek egyébként megfelelő CDS felárak 2010  január – februári és 2012 október 1 – december 7. közötti átlagos értékeit mutatjuk be hazánk és néhány ahhoz hasonló helyzetű ország esetében. Jól megfigyelhető, hogy az első időszakban kevés országközi különbséget mutató CDS-felárak mostanra erősen differenciálódtak. Románia némi javulást, Bulgária és Litvánia olyan mértékű javulást mutat, hogy ma már (hitte volna ezt valaki?) nincsenek velünk egy súlycsoportban. Ezzel szemben, rontott a helyzetén Horvátország. De jóval kevesebbet rontott, ezért ma jobban is áll, mint mi.

 Az ábrák adatainak forrása: Bloomberg.

  • Események

    • KTI szeminárium – Muraközy Balázs 03.21.

      2019.03.21.
      2019.03.21.
      10:00 - 12:00

      Helyszín: MTA HTK 1097 Budapest Tóth Kálmán u. 4. fszt. K0.11-12 Lindner Attila, Muraközy Balázs, Reizer Balázs Skill-Biased Innovation Activities: Evidence from Hungarian Firms   This paper investigates the consequences of innovation activities. We exploit ...   Részletek »

    • Varga Júlia MTA doktori értekezésének nyilvános védése

      2019.04.01.
      2019.04.01.
      11:00 - 13:00

      Helyszín: MTA Székház Felolvasóterme (1051 Bp., V., Széchenyi István tér 9.) Az MTA Doktori Tanácsa meghívja Önt VARGA JÚLIA MTA doktora címre benyújtott „A felsőfokú végzettségűek foglalkozási mobilitása” című értekezésének 2019. április 1-jén 1100 órakor, ...   Részletek »

    • KTI szeminárium – Kónya István, Krekó Judit, Oblath Gábor 04.04.

      2019.04.04.
      2019.04.04.
      14:00 - 16:00

      Helyszín: MTA HTK 1097 Budapest Tóth Kálmán u. 4. fszt. K0.11-12 Kónya István, Krekó Judit, Oblath Gábor Bérhányadok az EU – ban – az iparági hatások és a relatív árak szerepe A tanulmány a bérhányad ...   Részletek »

  • Hírek

    • Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről

      2018.09.12.

      Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről Az MTA KRTK KTI a RePEc/IDEAS rangsorában, amely a világ közgazdaságtudományi tanszékeit és intézeteit rangsorolja publikációs teljesítményük alapján, ...   Részletek »

    • MTA KRTK állásfoglalás

      2018.06.20.

      Tisztelt Kollégák! Tudományos kutatóként, intézeti vezetőként egész életünkben a kutatói szabadság és felelősség elve vezetett bennünket. Meggyőződésünk, hogy a tudomány csak akkor érhet el ...   Részletek »

    • 2019. március 14.

      2019.03.14.

      Két írás a közgazdaságtanról – M. El-Erian és D.Rodrik Why Economics Must Get Broader Before It Gets Better Mohamed A. El-Erian Mar 8, 2019 ...   Részletek »

    • 2019. március 7.

      2019.03.07.

      Új e-könyv a fintechről és a digitális pénzekről – A. Fatás The economics of fintech and digital currencies: A new eBook Antonio Fatás 5 ...   Részletek »

    • Elhunyt Dr. Csapó László

      2019.03.06.

        Szomorúan tudatjuk, hogy életének 89. évében elhunyt Dr. Csapó László közgazdász, az MTA doktora. Emlékét az Intézet munkatársai tisztelettel megőrzik. Megosztás:FacebookLinkedinTwitterGoogle

Felhasználási feltételek
Impresszum
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF program biztosítja
Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet
© Copyright 2017. Minden jog fenntartva.