A munkáltatói járulékkulcs (szocho) 2016 és 2022 között részben megvalósult, részben tervezett csökkentésének szinte mindenki örül, mert a munkáltatót terhelő – a munkaerőhiány által kikényszerített – nettóbéremelés egy jelentős részét az állam magára vállalja. Valóban látványos, hogy a szochokulcs a 2016-os 27%-ról 2019. júliusától 17,5%-ra csökkent, (bár 2019. évi átlagában ez még 18,5%). Hírek szerint a jövőre tervezett 15,5% csökkentett kulcs csak 2020. október 1-jén lépne életben, (2020. év átlagban ez 17%). Emiatt a 2021-re és 2022-re előirányzott 13,5 és 11,5%-ot 15 és 13%-ra emeljük, emellett önkényesen kivetítjük a jelenlegi szocho megoszlást a jövőre.
Előző feljegyzésemben erőltetettnek neveztem e folyamatot, mert 1) túlzott a cél és túl gyors az ütemezés, 2) mesterségesen gyorsítja az amúgy is gyors nettó reálbér-növekedést (míg reálértékben a szuperbruttó bér „csak” 32%-kal nő a hat év alatt, addig a nettó bér 50%-kal), és 3) ezzel a már megállapított nyugdíjak árindexálásán keresztül mértéktelenül tágítja az egymás utáni évjáratok nyugdíjkülönbségeit.
Széphelyi Attila több magánlevelében kritikusan továbbvitte az elemzésem, s új írásomban ezekből két pontot veszek figyelembe: a) az önkényesen 5%-os munkáltatói egészségügyi járulékkulcsot az összevissza változó valóságos pályával helyettesítem (Széphelyi adatai), és külön említés nélkül a szuperbruttó bér számításánál b) hozzáadom az általában elfelejtett, és kb. 47%-ban érvényesülő 1,5%-os szakképzési járulékot, azaz 0,7%-ot. Emellett néhány ponton javítom a korábbi szöveget. A két tanulmány között az eltérések inkább mennyiségiek, mint minőségiek, de fontosnak éreztem a pontosítást.
A KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről A KRTK KTI a RePEc/IDEAS rangsorában, amely a világ közgazdaság-tudományi tanszékeit és intézeteit rangsorolja publikációs teljesítményük alapján, a legjobb ... Részletek »
Tisztelt Kollégák! Tudományos kutatóként, intézeti vezetőként egész életünkben a kutatói szabadság és felelősség elve vezetett bennünket. Meggyőződésünk, hogy a tudomány csak akkor érhet el ... Részletek »
Abstract We examine regional differences in diabetes within Europe, and relate them to variations in socio-economic conditions, comorbidities, health behaviour and diabetes management. We ... Részletek »
Abstract We examine regional differences in diabetes within Europe, and relate them to variations in socio-economic conditions, comorbidities, health behaviour and diabetes management. We ... Részletek »
Az írás a Public Choice Kornai János munkásságával foglalkozó, jövőre megjelenő különszáma egyik cikke. A cikk online már az idén megjelent a folyóirat honlapján. ... Részletek »
