Válság és vállalatok Magyarországon es Európában

BlogMadarász Aladár

 Az MTA KRTK KTI és a Bruegel május 18-án az MTA Székház Kistermében tartotta a 
Still standing: how European firms weathered the crisis 
 
 Kapcsolódó sajtóanyag:
Válság és vállalatok Magyarországon és Európában
A 2008-2009-es gazdasági válság során 15 százalékkal csökkent az ipari termelés az Európai Unióban. A további válságok megelőzése és megfelelő kezelése szempontjából kulcsfontos­ságú a válság okainak és hatásának megértése. A szakpolitikai elemzés[1] ezekre a kérdésekre keres választ a válság európai vállalatokra gyakorolt hatásának vizsgálatával. A tanulmány az EU által támogatott EFIGE kutatási program keretében összeállított egyedülálló adatbázisra támasz­kodik, amely 7 uniós tagállam – Ausztria, Franciaország, Németország, Magyarország­ról, Olaszor­szág, Spanyolország és az Egyesült Királyság – 14.444 vállalatának teljesítményé­ről, külpiaci tevékenységéről és foglalkoztatási döntéseiről tartalmaz információkat.[2] Az adatbázis külön­leges előnye, hogy lehetővé teszi a válságra adott reakciók vállalati szintű összehasonlítását a különböző országok között.
Az eredmények azt mutatják, hogy az összes tagállamot súlyosan érintette a válság, de még a legnagyobb visszaesést elszenvedő országokban és iparágakban is számos vállalat képes volt szinten tartani vagy akár növelni is értékesítését és foglalkoztatását. A válságot sikeresen átvészelő vállalatok jellemzőinek vizsgálata segíthet a későbbi válságok hatékonyabb kezelé­sé­ben és a versenyképesség erősítésében.
A felmérés szerint a vállalatok a termelékenység csökkenése mellett is igyekeztek meg­tartani munkavállalóikat; ennek érdekében jelentősen kisebb mértékben bocsátottak el, mint amek­kora az árbevétel visszaesése volt. Különösen azok a vállalatok tartották meg nagy arányban dolgozóikat, amelyek több magasan képzett és teljes állású dolgozót alkalmaz­tak.
A vállalatok helye a nemzetközi termelési láncban szintén fontos tényezőnek bizonyult. Egy­részt az exportáló vállalatok értékesítése több mint 3 százalékkal nagyobb mértékben esett vissza, mint a csak hazai piacra termelő cégeké, a külkereskedelmi tevékenység ebben az értelemben mélyítette a válság hatását. Másrészt, az import vagy a külföldi leányvállalatok jelen­léte több alkalmazkodási lehetőséget jelentett, és így az ilyen cégek jobban szerepeltek, mint azok, amelyek nem importáltak közvetlenül.
A kutatás összességében azt mutatja, hogy a technológiai, az értéklánc valamint a tulajdonosi szempontból központi cégek – vagyis a leányvállatokkal rendelkező, fogyasztási termékeket gyártó és képzett munkavállalókat alkalmazó vállalatok – könnyebben vészelték át a válságot.
A gazdaságpolitikai reakciókat elemezve kiderül, hogy az állami szerepvállalás is segíthette a vállalatokat, kevésbé esett vissza azoknak a vállalatoknak a foglalkoztatása és árbevétele, amelyek kaptak állami megbízásokat. Ez a hatás azonban erősebb volt az olyan országokban, amelyek a költségvetési kiadások növelésével tudták enyhíteni a válság hatásait.
Magyarországon a többi országhoz képest kisebb különbség mutatható ki az exportáló és a hazai piacra termelő vállalatok között, ami arra utal, hogy alapvetően a hazai kereslet vissza­esésével magyarázható a hazai vállalatok visszaesése, és nem csupán az export­lehető­sé­gek visszaesésén keresztül gyűrűzött be az országba a válság. Az is megfigyelhető, hogy a kül­földi vállalatok leányvállalatai viszonylag sok dolgozót bocsátottak el, aminek az lehet az oka, hogy ezek a vállalatok inkább székhelyükön tartották meg a munkahelyeket.
***
A kutatási jelentést Békés Gábor, Halpern László, Koren Miklós és Muraközy Balázs, az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézete munkatársai készítették.

 
Angol változat:

Gábor Békés –  László Halpern – Miklós Koren – Balázs Muraközy:
Still standing: Global crisis and European firms
18 May 2012
http://www.voxeu.org

 
[2] A részletek angol nyelven érhetők el a http://www.efige.org/ című honlapon.

  • Események

    • KTI szeminárium – Marc Kaufmann (CEU) 10.17.

      2019.10.17.
      2019.10.17.
      14:00 - 16:00

      Helyszín: MTA HTK 1097 Budapest Tóth Kálmán u. 4. fszt. K011-12-es előadóterem Marc Kaufmann (CEU) Excuse-Driven Present Bias Abstract: In a laboratory experiment, we test the hypothesis that people behave in more present-biased ways when they ...   Részletek »

    • KTI szeminárium – Hajdu Tamás 10.24

      2019.10.24.
      2019.10.24.
      14:00 - 16:00

      Helyszín: MTA HTK 1097 Budapest Tóth Kálmán u. 4. fszt. K011-12-es előadóterem Hajdu Tamás (MTA KRTK KTI) – Hajdu Gábor (MTA TK SZI) A klímaváltozás és hőmérsékleti sokkok hatása a fogantatási rátára   Tanulmányunkban a hőmérséklet ...   Részletek »

    • KTI szeminárium / Lengyel Balázs 11.11.

      2019.11.11.
      2019.11.11.
      14:00 - 16:00

      Helyszín: MTA HTK 1097 Budapest Tóth Kálmán u. 4. fszt. K011-12-es előadóterem Inequality is rising where social network segregation interacts with urban topology Gergő Tóth, Johannes Wachs, Riccardo Di Clemente, Ákos Jakobi, Bence Ságvári, János Kertész ...   Részletek »

  • Hírek

    • Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről

      2018.09.12.

      Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről Az MTA KRTK KTI a RePEc/IDEAS rangsorában, amely a világ közgazdaságtudományi tanszékeit és intézeteit rangsorolja publikációs teljesítményük alapján, ...   Részletek »

    • MTA KRTK állásfoglalás

      2018.06.20.

      Tisztelt Kollégák! Tudományos kutatóként, intézeti vezetőként egész életünkben a kutatói szabadság és felelősség elve vezetett bennünket. Meggyőződésünk, hogy a tudomány csak akkor érhet el ...   Részletek »

    • 2019. október 15.

      2019.10.15.

      A 2019. évi közgazdasági Nobel-díjat Abhijit Banerjee, Esther Duflo és Michael Kremer kapta – a Bizottság közleménye, a részletes bemutatás és A. Tabarrok írása ...   Részletek »

    • 2019. október 7.

      2019.10.07.

      Hogyan gondoljuk újra a kapitalizmust – S. Johnson How to Rethink Capitalism Simon Johnson Oct 1, 2019 – Project Syndicate Mély recessziók, nagy bevándorlási ...   Részletek »

    • Fazekas Károly publicisztikája az Élet és Irodalomban

      2019.10.04.

      Fazekas Károly:  Harag, Alkibiadész, Akadémia Élet és Irodalom / PUBLICISZTIKA – LXIII. évfolyam, 40. szám, 2019. október 4. “Ez az első hónap, amit emeritus ...   Részletek »

Felhasználási feltételek
Impresszum
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF program biztosítja
Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet
© Copyright 2019. Minden jog fenntartva.