The goals and consequences of the centralization of public education in Hungary – Semjén András tudományos főmunkatárs, Le Marcell és Hermann Zoltán tudományos munkatárs cikke az Acta Educationis Generalis folyóiratban.
Összefoglaló:
A magyarországi közoktatási centralizáció céljai és követekezményei
Magyarországon 2010 után erőteljes centralizáció ment végbe az oktatásirányítás és az iskolák finanszírozása terén. Az iskolák irányítását és finanszírozását a helyi önkormányzatoktól az állam (a kormányzat) vette át, az igazgatók és a tanárok önállósága csökkent. Ugyanakkor sem a centralizáció indokai, sem az általa elérni kívánt célok nem voltak egyértelműen világosak. A közszektor irányítására irányuló reformok világszerte szokásos követelményeit tudatosan figyelmen kívül hagyták az átalakítás során. Sem kísérleti kipróbálásra épülő előzetes vizsgálat, sem pedig hatástanulmány nem készült az átállás előtt, ami azért is különösen meghökkentő, mivel sem a mai nemzetközi szakirodalom, sem más országok tapasztalatai nem támasztják alá egyértelműen egy ilyen centralizáció szükségességét. Az is furcsa, hogy a reform eredményeinek szisztematikus megfigyelése és értékelése (monitoring) és a célokkal való összevetése is elmaradt. Tanulmányunk megkísérli feltárni a reform céljait és indokait és megvizsgálja, hogy mennyire sikerült a reformmal elérni a deklarált célokat. Bár ezek a célok tartalmazták az erőforrásellátottság és a tanári bérek egyenlőtlenségének csökkentését és az oktatási esélyegyenlőség javítását, ezekre utaló eredmények a reform utáni első két évben nem igazán voltak megfigyelhetők. Az (1-8 osztályt felölelő) általános iskolák esetében például az egy tanulóra jutó erőforrásfelhasználás szintje jelentősen csökkent, és az erőforrások elosztásának egyenlőtlensége is nőtt. 2015-ben azonban az iskolai szintű folyó oktatási kiadások egy tanulóra vetített értéke növekedésnek indult és 2015-ben és 2016-ban is jóval meghaladta már a reform előtti szintet. 2015 után az egy tanulóra jutó fajlagos oktatási kiadások egyenlőtlensége is egyértelműen csökkent.
Az MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet teljesítményéről Az MTA KRTK KTI a RePEc/IDEAS rangsorában, amely a világ közgazdaságtudományi tanszékeit és intézeteit rangsorolja publikációs teljesítményük alapján, ... Részletek »
Tisztelt Kollégák! Tudományos kutatóként, intézeti vezetőként egész életünkben a kutatói szabadság és felelősség elve vezetett bennünket. Meggyőződésünk, hogy a tudomány csak akkor érhet el ... Részletek »
Fleiner Tamás tudományos főmunkatárs, Ravi Jagadeesan, Jankó Zsuzsanna és Alexander Teytelboym közös cikke Trading Networks with Frictions címmel megjelent az Econometrica folyóiratban. A cikk ... Részletek »
Fertő Imre tudományos tanácsadó The multiplier effect of local food: the protocol of a systematic review címmel tartott előadást a European Association of Agricultural ... Részletek »
A 2019. évi közgazdasági Nobel-díjat Abhijit Banerjee, Esther Duflo és Michael Kremer kapta – a Bizottság közleménye, a részletes bemutatás és A. Tabarrok írása ... Részletek »
