Tóth István János előadása a decemberi Budapest Science Meetup-on

2019. december 12-én az MTA Könyvtár második emeleti előadójában kerül megrendezésre a következő Budapest Science Meetup, ahol Tóth István János (KRTK KTI) Hajdu Miklóssal (Korrupciókutató Központ Budapest) közös előadást tart “Korrupció, intézmények, konvergencia – EU tagállamok kétezer-hat és kétezer-tizennyolc közötti intézményi minőségének empirikus elemzése a közbeszerzési szerződések adatai alapján” címmel.

Az előadás alapja az az EU bizottság által finanszírozott kutatás, amely az új EU tagállamok és négy dél-európai ország intézményi konvergenciát vizsgálta. A korábbi kutatások általában szakértői vélemények, lakossági vagy vállalati felmérések adatai alapján, alapvetően az intézményekről alkotott véleményekre koncentrálva vizsgálták egy-egy ország intézményi minőségét és az országok közötti intézményi konvergenciát. Mi egy teljesen új módszert mutatunk be, amely kemény adatok alapján elemzi ezt a témát. Elemzésünkben közbeszerzési szerződések adatai alapján a korrupciós kockázatok kontrolljára koncentrálunk. A kétezer-hat és kétezer-tizennyolc közötti adatokat tartalmazó EU TED adatbázisának adatait használjuk fel, több mint 3 millió közbeszerzés adatát. Az gondoljuk, hogy a korrupciós kockázatok kontrolljának szintje egy jó mutatója az intézményi minőségnek. A jó intézményi minőségű (alacsony korrupciós kockázatú) országok adatait mint kiindulópontot (benchmark) használjuk. Ehhez a szinthez viszonyítva mérjük az egyes országok eltéréseit és az eltérések változását, elemezzük az országok intézményi konvergenciáját. A kapott eredmények megerősítik más kutatásoknak a dél-európai országok rossz intézményi minőségére és az új EU tagországok közötti jelentős különbségekre vonatkozó eredményeit. Az intézményi minőségben Szlovákia, Észtország és Litvánia esetében jelentős javulást és erős konvergenciát látunk, ami azt is jelenti, hogy az utóbbi években a korrupció kontrolljának szintje ezen országokban már megfelel a legfejlettebb országokénak. Lengyelország esetében ugyan erős konvergencia figyelhető meg, de az intézményi minőség még mindig nagyon gyenge. Lettországban éppen ellenkezőleg: alig volt konvergencia az időszak alatt, de az időszak egészében elég jó volt az intézményi minőség. Más országok, mint Magyarország, Csehország, Románia vagy Bulgária alacsony mértékű konvergenciával és gyenge intézményi minőséggel jellemezhetők. Ebben a tekintetben Szlovénia külön eset: inkább divergencia (a legjobb intézményi minőségű országoktól való távolodás) jellemzi. Az eredmények aláhúzzák az egyes országok szintjén megvalósított intézményi reformok fontosságát és azt, hogy az EU szintjén megfogalmazott előírások, ajánlások, politikák csupán szükséges, de nem elégséges feltételei a tagországok sikeres intézményi konvergenciájának.

Felhasználási feltételek
Impresszum
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF program biztosítja
Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet
© Copyright 2020. Minden jog fenntartva.