A magyar háztartások tartalékai

Szerző: Molnár György

A koronavírus járvány kiváltotta munkanélküliség sok háztartás esetében eredményezte a jövedelem váratlan, nagy mértékű csökkenését, vagy okozott váratlan többletkiadásokat. Egy ilyen helyzettel azok tudnak kiadásaik radikális csökkentése nélkül megbirkózni, akiknek vannak tartalékaik. A tartalékokkal kapcsolatos átlagértékek nem sokat mondanak, hiszen a nagyon nagy értékek semlegesítik a tartalék nélkülieket.

A KSH Háztartási Költségvetési és Életkörülmények adatfelvétele azonban – amely az Európai Unió egységes EU-SILC adatfelvételi protokollját követi – pontosabb információkat szolgáltat a minden pénztartalékot nélkülözőkről. Felteszik a kérdést, hogy képes volna-e a háztartás egy váratlan, nagyobb összegű kiadást saját forrásból fedezni. Ebből az adatfelvételből az derül ki, hogy a magyar népesség 33 százaléka, több mint 3 millió ember él olyan háztartásban, amelynek egyáltalán nincsenek tartalékai. Ezzel az európai középmezőnyben vagyunk, kisebb-nagyobb mértékben lemaradva a velünk leginkább összehasonlítható visegrádi országok mögött (Csehország 22%, Lengyelország 29%, Szlovákia 30%).

1. ábra Korlátozott hozzáférés az online távoktatáshoz évfolyamonként, 2017, százalék

Forrás: Eurostat adatbázis, ilc_mdes04
Megjegyzések: idős = 65 éves vagy idősebb; szegénységi küszöb = a háztartásméret alapján kiegyenlített medián jövedelem 60 százaléka.

Legrosszabb helyzetben az egy vagy több gyereket egyedül nevelők vannak, kétharmaduknak egyáltalán nincsenek tartalékaik, ami azt jelenti, hogy ha egy ilyen szülő elveszíti az állását, akkor a gyermekeivel együtt reménytelen helyzetbe kerül. A két felnőttből és 3 vagy több gyerekből álló háztartásokban élőknek is csak a fele rendelkezik bármilyen tartalékkal. Megfigyelhetjük viszont, hogy az egyedülálló, vagy egy párt alkotó idősek a tartalékok szempontjából nincsenek rosszabb helyzetben.

Nem meglepő, hogy a szegénységi küszöb alatt élőknek kevésbé vannak tartalékaik, mint az ennél magasabb jövedelműeknek. Az eltérés mértéke azonban, Magyarországon különösen magas, a szegények és nem szegények között a tartalékkal rendelkezők arányát tekintve jóval nagyobb a különbség, mint a másik három visegrádi országban.

Felhasználási feltételek
Impresszum
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF program biztosítja
Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet
© Copyright 2020. Minden jog fenntartva.