Mit árulnak el az internetes keresések a munkaerőpiaci kilátások területi megoszlásáról?

Szerző: Tóth Gergő, Czaller László, Elekes Zoltán

A koronavírus járvány nyomán fellépő és várható gazdasági kihívások – a közvetlen egészségügyi szempontok mellett – mindannyiunkat foglalkoztatnak. A vírus megjelenése óta rengetegen veszítették el a munkájukat, az idő előrehaladtával pedig egyre többen kerülnek létbizonytalanságba. A következőkben azt mutatjuk meg, hogy a munkaerőpiaci kilátások bizonytalanná válása jól érzékelhető a hazai lakosság Google keresési kulcsszavaiban. A keresőszavak térbeli eloszlása pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a helyi munkaerőpiacok sajátosságait figyelembe kell venni a szakpolitikai beavatkozások tervezése során.

Próbáljunk meg egy pillanatra visszaemlékezni, hogy milyen tárgyszavakra kerestünk rá leggyakrabban idén januárban, még a vírus világjárvánnyá válása előtt. „Youtube”, „nemzetisport.hu”, „menetrend”, „Google”, „időjárás” vagy éppen „Facebook”: ezek azok a kifejezések, melyekre a felhasználók leggyakrabban keresnek rá olyan időszakokban, amikor éppen nincs járvány. Léteznek azonban olyan, ún. trendingelő kifejezések is, amelyek időszakosan kerülnek csak be a legnépszerűbb kulcsszavak közé. Ilyen többek között a „karácsony”, a „tengerpart” vagy az „Európa bajnokság”. Ha azt feltételezzük, hogy az emberek azokra a fogalmakra keresnek rá a legtöbbször az interneten, amelyek az adott periódusban foglalkoztatják őket, akkor a keresési kulcsszavak alapján közelítő becslést adhatunk a munkaerőpiaci kilátások alakulására, illetve azok térbeli eloszlására is. Ehhez az állásvesztéssel kapcsolatos keresések gyakoriságát kell megvizsgálnunk az ország különböző részein.

A Google települési szinten tájékoztat az egyes tárgyszavak relatív keresési gyakoriságáról[1]. A településekhez rendelt gyakoriság-adatok az állásvesztéssel kapcsolatos kulcsszavak iránti érdeklődést mutatják március 7. és április 5. között. Az értékeket a Google egy 0-tól 100-ig terjedő skálára normálja, melyen a 100-as érték azt a helyet jelöli, ahol a keresések teljes számához képest a legnagyobb a kérdéses tárgyszó népszerűsége. Az 50-es érték azt a helyet jelöli, ahol a népszerűség feleakkora. Így a magasabb gyakoriságértékek magasabb arányt jelentenek az országos (vagy éppen megyei) szinten számolt keresési arányokhoz viszonyítva. A mutató tehát egy relatív arányszámot, nem pedig abszolút keresésszámot jelöl. Egy kisebb község esetében például, ahol a lekérdezések 80%-a kapcsolatos a munkanélküliséggel, kétszer akkora pontszámot kap, mint egy nagyobb város, ahol a lekérdezéseknek csak a 40%-a vonatkozik a munkanélküliségre. Ha egy település esetében a Google nem szolgáltat adatot, az nem azt jelenti, hogy ott egyáltalán nem keresnek rá a kérdéses kifejezésekre, hanem azt, hogy nem áll rendelkezésre elég adat a keresési kifejezésekről.

 

1. ábra. Munkaerőpiaci kilátásokra utaló keresőszavak szófelhője.

1. ábra. Munkaerőpiaci kilátásokra utaló keresőszavak szófelhője

 

Első lépésben nézzük meg, hogy melyek azok a kulcsszavak, melyek a Google keresőmotorja szerint a munkaerőpiaci kilátásokra utalnak (1. ábra). Az országos keresési gyakoriságok szerint méretezett kifejezések többsége tartalmát tekintve erősen kötődik a munkahely elvesztéséhez (pl. „álláskeresés”, „munkaügyi központ”, „kormányhivatal”, „közfoglalkoztatás”), ugyanakkor több olyat is találunk, melyek inkább a munkaviszony megváltozására utalnak (pl. „minimálbér”, „munkaviszony”). Ezen felül találunk olyan kifejezést is, ami valószínűleg nem kizárólag a járvány okozta helyzet, hanem egyéb tényezők (pl. adóügyi jogszabályváltozások) miatt került a népszerű munkanélküliséggel kapcsolatos kifejezések közé. Ilyen lehet a „Kata” (Kisadózó vállalkozások tételes adója), a „vállalkozás”, vagy a „gyermekgondozási segély”. Emellett több olyan kifejezésre is figyelmesek lehetünk, melyek kifejezetten egy-egy térség sajátos helyi munkaerő-piaci viszonyaira reflektálnak. Ilyen kifejezés lehet az „Ausztria” és az „Osztrák Munkaügyi Hivatal” kifejezés, mely a nyugati országrészben gyakori külföldi munkavállalással hozható összefüggésbe, illetve a „Debreceni Művelődési Központ”, amely az álláskeresőknek (is) nyújtott nyelvi és szakmai képzések iránti érdeklődés miatt kerülhetett be a válogatásba. A fenti keresőszavak körét az országos és a területi elemzések során nem szűkítettük, hiszen némelyikük megjelenése kifejezetten a helyi viszonyok között értelmezhető, másrészt több kifejezésről nem tudhatjuk, hogy vajon a jelen járvány okozta helyzet miatt került-e a legnépszerűbb keresőszavak közé.

Az országos idősort tekintve megállapítható, hogy a március 7. és április 5. között eltelt szűk egy hónapos periódusban jelentősen megnőtt az érdeklődés a munkanélküliség témaköre iránt a Google-felhasználók körében (2. ábra). Különösen nagymértékű emelkedés figyelhető meg a határok lezárásáról hozott rendelkezést követően (március 16.). Az adatokban megfigyelt trend körüli ingadozások a pénteki naphoz, illetve a hétvégékhez köthetők, amikor a felhasználók körében a szabadidő eltöltésére irányuló keresések emelkedése miatt a munkaerőpiaci kilátások a háttérbe szorulnak.

 

2. ábra. Munkaerőpiaci kilátásokra utaló keresőszavak időbeli alakulása.

2. ábra. Munkaerőpiaci kilátásokra utaló keresőszavak időbeli alakulása.

 

A részletes települési lekérdezések eredményeként összesen 124 településre sikerült adatot gyűjtenünk a munkaerőpiaci kilátások iránti érdeklődés viszonylagos gyakoriságáról. A keresési adatokkal lefedett települések köre 119 várost (beleértve a fővárost, a megyeszékhelyeket és a megyei jogú városokat), illetve 4 magas lélekszámú községet tartalmaz. A települési minta a teljes hazai népesség 57%-át fedi le.

A települési szintű keresési gyakoriságok arra engednek következtetni, hogy a munkanélküliség iránti fokozott érdeklődés kelet felé haladva fokozatosan csökken (3. ábra). A járványterjedés lassítása érdekében hozott intézkedések a Google-keresések gyakorisága alapján elsősorban az osztrák-magyar közös határszakasz, illetve az M1 és M7 autópályák által lehatárolt térség munkaerő-piacait érinthetik a legnagyobb mértékben, feltételezhetően itt található a legtöbb elbocsátott, illetve az állásvesztés veszélyének fokozottan kitett munkavállaló. A munkaerőpiaci kilátások iránti fokozott érdeklődés jellegzetes térbeli mintázata ebben a tekintetben kísértetiesen emlékeztet a 2008-as válság korai szakaszában megfigyelt munkanélküliségi adatok térbeli eloszláshoz, melynek köszönhetően a magyarázatok is részben átfednek. Egyrészt az északnyugati térségben működnek azok a – sok esetben külföldi többségi tulajdonban lévő – nagyobb ipari vállalatok, melyek a globális értékláncokba való mélyebb beágyazódásuk révén érzékenyebbek a nemzetközi kereslet visszaesésére. Másrészt itt a legmagasabb a külföldre ingázó munkavállalók aránya is, akik a határzár, illetve az osztrák vendéglátás és idegenforgalom leépülése miatt kerültek veszélyeztetett helyzetbe. Nem meglepő tehát, hogy a Dunántúlon éppen azokban a városokban a legmagasabb a munkanélküliség témaköre iránti érdeklődés, ahol a feldolgozóipar foglalkoztatásban betöltött szerepe átlag feletti (pl. Győr, Várpalota, Ajka, Esztergom), illetve a külföldi munkavállalók lélekszáma kiemelten magas (pl. Mosonmagyaróvár, Sopron, Kőszeg és Szombathely).

 

3. ábra. Munkaerőpiaci kilátásokra utaló keresőszavak térbeli eloszlása.

3. ábra. Munkaerőpiaci kilátásokra utaló keresőszavak térbeli eloszlása.

 

Egy másik kiemelkedő terület a főváros és vonzáskörzete, melyet a keresési adatok elemzése során érdemes egyetlen egységként kezelni. Mivel az IP-cím egyaránt jelölheti a munkavégzés helyét, illetve a lakóhelyet is, az ingázás gyakorisága miatt ebben a térségben nem különíthető el egyértelműen, hogy a munkanélküliség iránti fokozott érdeklődést az adott településen történt (vagy várható) leépítés, illetve a fővárosban zajló folyamatok irányítják-e. A főváros térségében a magas keresési gyakoriságot vélhetően a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás és a tömegszórakoztatás leépülése, a Budapest peremén koncentrálódó szállítmányozás és fuvarozás mozgásterének szűkülése, illetve az élelmiszer kis- és nagykereskedelem visszaesése is okozhatja.

Az idegenforgalom teljes leépülése a vidéki nagyvárosokban, a Balaton környékén (ld. Keszthely, Siófok, Balatonfüred, Veszprém magas értékeit), illetve a népszerű üdülőhelyeken (pl. Mezőkövesd, Gyula) dolgozó munkavállalókat is súlyosan érinti, ami megmagyarázza a Google-keresések relatív gyakoriságát ezekben a településeken.

Emellett hasonlóan fontos magyarázótényező lehet a különböző gazdálkodási formák, illetve a vállalatméret területi megoszlása is. A mikro-, kis- és középvállalkozások, melyek lakosságszámra vetített aránya a KSH hivatalos közlései alapján Közép-Magyarországon, valamint Közép- és Nyugat-Magyarországon a legmagasabb, jellemzően nem rendelkeznek elegendő tartalékkal ahhoz, hogy egy hónapokig tartó bevétel-visszaesést képesek legyenek átvészelni. Sokszor a tulajdonosok saját megtakarításaikat áldozzák a cégük tőkésítésére, illetve családtagokat foglalkoztatnak. Ezeknek a vállalkozásoknak az ellehetetlenülése további veszélyt jelenthet az ország nyugati felében dolgozókra.

Összességében elmondható, hogy a járvány terjedésének lassítását célzó beavatkozások nem érintik egyformán az emberek munkaerőpiaci kilátásait az ország különböző vidékein. A munkahely elvesztésével és a munkaviszony megváltozásával kapcsolatos online érdeklődés elsősorban a Dunántúl északnyugati felén, illetve a főváros szűkebb vonzáskörzetében növekedett meg az elmúlt egy hónapban. Ezek lehetnek tehát azok a térségek, melyeket a COVID-19 járvány nyomában elszabaduló válság elsőként elérhet.

[1] Az internetes keresések használata egy durva képet nyújt a várható munkanélküliség térbeli eloszlásáról, ugyanakkor mindenképp szót kell ejtenünk a módszer hiányosságairól. Először is, egy meglehetősen szelektált településmintával dolgozunk, ugyanis a Google csak azokról a településekről szolgáltat adatot, ahol magas az internet-lefedettség és elegendő a keresések száma, így a kisebb községek, ahol az internet-felhasználók száma alacsony, kiesnek az elemzés hatóköréből. Ha ezek a települések jobban ki vannak téve a járvány terjedése ellen bevezetett intézkedések munkaerőpiaci hatásainak, a várható munkanélküliség területi eloszlására vonatkozó megfigyeléseink pontatlanná válhatnak. Továbbá, egy igazán pontos becsléshez látnunk kellene, hogy pontosan egy éve ilyenkor hányan kerestek rá ugyanezekre a kifejezésekre, hogy a keresésekben esetlegesen felmerülő szezonalitást kiszűrjük. Ehhez azonban sajnos visszamenőlegesen nem állnak rendelkezésre települési szintű adatok.

Felhasználási feltételek
Impresszum
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF program biztosítja
Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet
© Copyright 2020. Minden jog fenntartva.