Nem védi az időseket a koronavírustól az újszülöttkori BCG-oltás

Szerző: Bárdits Anna

 

Az utóbbi időben sok cikket lehetett olvasni arról, hogy azokban az országokban, ahol kötelező a BCG-oltás, lassabban terjedt el a koronavírus. Viszont ahhoz, hogy pontosan megtudjuk, hogy véd-e, és ha igen, kiket, meg kell várni az éppen zajló klinikai kísérletek eredményét. Ebben a cikkben megmutatjuk, hogy abban biztosan nem reménykedhetnek a magyarországi idősek, hogy az újszülött korukban megkapott oltás megvédi őket a betegségtől.

 

Már márciusban felmerült az ötlet, hogy a BCG-oltás védhet a COVID-19 ellen is. Ezt azóta még nem sikerült bizonyítani, de a WHO tájékoztatása szerint  már több klinikai kísérlet is zajlik, amelyek alapján biztosabbat mondhatunk majd arról, hogy tényleg hatásos-e az eredetileg a tuberkulózis megelőzésére szolgáló védőoltás a koronavírus ellen.

 

A  hipotézist először felvető  cikk szerzői arra figyeltek fel, hogy azokban az országokban, ahol kötelező ez az oltás gyerekkorban  – mint például Magyarországon is – sokkal lassabban terjed a vírus, mint azokon a helyeken, ahol nincs kötelező BCG-oltás – például Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban.

 

Fontos viszont tisztázni, hogy ez a korreláció még nem jelent feltétlenül oksági kapcsolatot. Például arra, hogy a dél-európai országokban gyorsabban terjedt el a vírus, számos alternatív magyarázat létezik, nem kell rögtön a BCG-oltásra gondolnunk: az eltérő társadalmi normák, életkori struktúra és eltérő járványügyi intézkedések is olyan tényezők lehetnek, amelyek befolyásolják a vírus terjedését. Másrészt a fenti cikket kritizáló írások arra is felhívják a figyelmet, hogy a BCG-oltás a rendelkezésünkre álló tudásunk szerint a beoltott gyerekeknek is csak kb. 12 éves korukig ad védettséget a tuberkulózis ellen, ezért meglepő lenne, ha kiderülne, hogy egy másik betegség ellen (amire pedig nem direkt fejlesztették ki) ennél sokkal tovább véd.

 

A BCG-oltásba vetett reményt viszont táplálhatja, hogy vannak kutatások, amik alapján feltételezhetjük, hogy a BCG-nek általános immunerősítő hatása van, amely akár idősebb korig is kitarthat, illetve, hogy számos más tényezővel összevetve a BCG-átoltottság függ össze legerősebben a COVID-19-ben meghaltak arányával.

 

Az, hogy véd-e a BCG-oltás a COVID-19 ellen is, és hogy pontosan kiket véd, fontos információ lenne a döntéshozók számára. Ha például kiderül, hogy a BCG-vel oltott kisgyerekek védettek (vagy védettebbek) a COVID-19-cel szemben is, akkor azokban az országokban, ahol kötelező a csecsemőkori BCG-védőoltás, a bölcsődéknek, óvodáknak és az iskolai alsó tagozatoknak az újranyitása kisebb kockázattal jár, mint azokon a helyeken, ahol nincs kötelező oltás. Ha azt tudjuk meg, hogy felnőtteket (is) védi az oltás (vagy az oltás megismétlése), akkor pedig érdemes lehet elsőként a veszélyeztetett csoportok tagjait (időseket, egészségügyi dolgozókat) beoltani.

 

A klinikai tesztek viszonylag lassan zajlanak le, az eredményeikre még várni kell. De addig is egy lépéssel tovább tudunk menni az országok közötti korrelációkat vizsgáló elemzéseken, és országon belüli adatok elemzésével tudunk mondani valamit a BCG-oltás hatásáról: Magyarországon 1954-ben vezették be az újszülöttek kötelező BCG-oltását. 1950 és 1953 között az újszülötteknek kb. 30-40%-át oltották, ezelőtt pedig nem volt széleskörű újszülöttkori BCG-oltás. Vagyis a 66 évesek és idősebbek között még sokan vannak, akik nincsenek beoltva, míg a 66 év alattiak körében szinte mindenki be van oltva. Ez segíthet annak a megállapításában, hogy az időseket védi-e a gyerekkori oltás. A következő ábra azt mutatja, hogy az egyes életkorba tartozó emberek mekkora hányada halt meg koronavírusban 2020. június 4-ig Magyarországon.

 


Az ábrához felhasznált adatokat, és az ábrát előállító kódot meg lehet nézni a github oldalamon

 

Tudjuk, hogy a koronavírus annál veszélyesebb, minél idősebb a beteg, és az ábrán az is látszik, hogy mennyire gyorsan növekszik az életkorral a halálozási arány: az 50 év körülieknek körülbelül 0,001%-a míg a 90 évhez közelítőknek 0,1%-a halt meg koronavírusban. Magyarországon éppen a legidősebbek azok, akik nem kaptak BCG-oltást újszülött-korukban, viszont az oltástól függetlenül is azt várnánk, hogy az idősebb korúak között több lesz a halálos áldozat. Azonban ha a BCG-oltás valóban hatásosan védene, akkor azt is várnánk, hogy 65 és 66 év között nagyobbat ugrik a halálozási arány, mint más korosztályoknál. A 66 évesek nemcsak idősebb koruk, hanem ezen felül még a BCG-oltás hiánya miatt is veszélyeztetebbek lennének. Ilyen ugrást viszont egyáltalán nem látunk az ábrán. Az életkorral alapvetően folyamatosan növekszik a koronavírusban elhunytak aránya.

 

Vagyis az eddigi magyarországi adatok alapján azt mondhatjuk, hogy az újszülöttkori BCG nem védi jelentősen az eleve nagy kockázatú időseket attól, hogy halálos kimenetű legyen a COVID-19 betegség a körükben. Ezért rendkívül félrevezetőek azok az újságcikkek  –  például ez a Blikkben megjelent írás – amik azt sugallják, hogy aki megkapta a BCG-t újszülöttként, az nyugodtabb lehet.

 

Richard Bluhm és Maxim Pinkovskiy a Németország keleti és nyugati régiói közötti oltottságbeli különbséget vizsgálva ugyanerre a következtetésre jutott: az ő elemzésük alapján a volt NDK területén tapasztalható alacsonyabb halálozási rátát sokkal inkább földrajzi tényezők okozzák, egyrészt hogy Nyugat-Németországba előbb ért a járvány, mint a keleti tartományokba, másrészt, hogy az országon belüli ingázás nem kelet és nyugat között erős, hanem a keleti és a nyugati országrészeken belül. Az ő elemzésük alapján nemcsak az időseknél, hanem a 35-59 éves lakosoknál is az látszik, hogy nem véd a BCG-oltás.

 

Mindenképpen nagyon fontos lesz megtudni a klinikai vizsgálatok eredményeit, de az eddig rendelkezésünkre álló adatok alapján abban nem érdemes reménykedni, hogy a gyerekkorban megkapott oltás az időseket is védi. Az újraoltás ettől még elképzelhető, hogy hatásosnak bizonyul, illetve ha csak a gyerekeket védi a BCG-oltás, az is jelentősen lassíthatja a járvány terjedését.

 

Frissítés: 1959-től megszervezték minden olyan 1. 5. és 8.-os általános iskolás gyerek újraoltását, akik nem rendelkeztek a tuberkulózis ellen kellő védettséggel. Tehát újszülött kori oltást ugyan nem kapott az 1945 és 1954 közötti generáció, de később, az általános iskolában megkapták ezt az oltást. Budapesten ennél még idősebbek is lehetnek oltva, a fővárosban például 1957-ben beoltották a 17 éves ipari tanulókat. Ezek alapján az 1944-ben született generáció a legfiatalabb, ahol még nagy számban lehetnek olyanok, akik nincsenek beoltva. Viszont Budapesten az ennél idősebbek között is nagy arányban vannak, akik megkapták az oltást iskolás korukban. Ezek alapján tehát a magyar adatokból nem lehet olyan erős következtetést levonni a BCG-oltás és a koronavírus kapcsolatáról, mint amit a cikk eredeti verziójában megfogalmaztam. A hibáért elnézést kérek.

 

  • Események

    • KTI szeminárium – Békés Gábor, Koren Miklós, Muraközy Balázs, Telegdy Álmos: GVC: Supplier-buyer relationships and firm performance

      2020.10.29.
      14:00 - 16:00

      Helyszín: Az előadást hibrid formában tartjuk meg : a személyes részvétel mellett (helyszín : KRTK Közgazdaságtudományi Intézet, 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4., K11–es terem) zoomon keresztül is be lehet kapcsolódni. Az ehhez tartozó link külső érdeklődők számára a kti.titkarsag@krtk.mta.hu e-mail címen igényelhető és csütörtök délután válik elérhetővé. How can small domestic companies participate in global value chains? Despite abundant scienti c and policy interest in this question, there is little direct ...   Részletek »

    • KTI szeminárium – Gyöngyössi Győző, Reizer Balázs, Vonnák Dzsamila : Labor Shortage and Firm Growth

      2020.11.05.
      14:00 - 16:00

      Helyszín: Az előadást hibrid formában tartjuk meg : a személyes részvétel mellett (helyszín : KRTK Közgazdaságtudományi Intézet, 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4., K11-K12 terem) zoomon keresztül is be lehet kapcsolódni. Az ehhez tartozó link külső érdeklődők számára a kti.titkarsag@krtk.mta.hu e-mail címen igényelhető és csütörtök délután válik elérhetővé. Abstract: This paper studies the effect of labor shortage on firm level outcomes in Hungary. We combine survey data on labor shortage with balance ...   Részletek »

    • KTI szeminárium – Briglevics Tamás , Sisak Balázs : Estimating the MPC out of Income for Hungarian Households

      2020.11.12.
      14:00 - 16:00

      Helyszín: Az előadást hibrid formában tartjuk meg : a személyes részvétel mellett (helyszín : KRTK Közgazdaságtudományi Intézet, 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4., K11-K12 terem) zoomon keresztül is be lehet kapcsolódni. Az ehhez tartozó link külső érdeklődők számára a kti.titkarsag@krtk.mta.hu e-mail címen igényelhető és csütörtök délután válik elérhetővé. Abstract: The HKEF is used to estimate household level income shocks and consumption responses for the years 2013-2018. Initial results show that the increase ...   Részletek »

  • Hírek

Felhasználási feltételek
Impresszum
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF program biztosítja
Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet
© Copyright 2020. Minden jog fenntartva.