Spanyolnátha, Budapest, 1918

Szerző: Valentiny Pál

„…mindennemű egyezés csak a véletlen műve.”

 

Nómenklatúra

Amíg nem fordult komolyra, addig a „spanyolnátha” vidám dolgot jelentett. Csiky Gergely és Konti József 1886-ban bemutatott operettjének egyik spanyolországi jelentében a meghűlés vidám konnotációt kapott és attól kezdve a sajtó rendszeresen idézte a „spanyolnátha” kifejezést. Még majdnem két évtized múlva is emlékeztek rá, a Pesti Hírlap 1904-ben az operett írás szükséges kellékei között említette a spanyolnáthát, amellyel bohókássá tehető a librettó. Érdekes módon az 1889/1890-es influenzajárvány idején nem emlegették, igaz akkor az „orosz vagy ázsiai nátha” megjelölés volt inkább divatban, mert az akkori járvány az orosz birodalom ázsiai területéről indult. 1918-ban a spanyolok az elnevezéshez csak annyival járultak hozzá, hogy semlegességük révén szabadabban írhattak az amúgy először az egyik Egyesült Államokbeli katonai bázison márciusban észlelt új járványról. Spanyolországban eleinte a frivol „nápolyi katona” kifejezéssel illették, mert olyan könnyű volt elkapni, mint, amilyen hamar meg lehetett jegyezni egy, az abban az évben Madridban bemutatott spanyol operett fülbemászó dallamát, amely egy nápolyi katonáról szólt. Szeptemberre már a humor morbiddá fordult, amint az az El Figaro-ban látszik: még mindig jóindulatúnak minősíti a katonát, bár már kevesli a temetőket. De, hát, háború van.

 

1. ábra

A spanyolok később a járványt jobban szerették francia vagy európai influenzának nevezni. Mielőtt a „spanyolnátha” összetétel használata széles körben elterjedt, más elnevezések is divatban voltak, mint például a kicsit merészebb spanyol hölgy, Amerikában előszeretettel hívták még háromnapos láznak vagy bíbor halálnak, a franciák kedvelték a gennyes bronhítisz elnevezést, az olaszok inkább homoki-légy láznak gondolták, a németeknél a flandriai láz dívott, a brazilok a német influenzát, míg a szenegálok a brazil influenzát emlegették. A szomszédok „szeretete” sok helyen ismét előtört, a lengyeleknél a bolsevik vész és az ukrainka elnevezés is előfordult. Természetesen rémhírek is lábra kaptak, és mivel háború volt, Amerikában tartotta magát a nézet, hogy német tengeralattjárók terjesztették el a partokon a kórt.

Kronológia

Az események sora a korabeli napilapokban (8 órai újság, Az Est, Az Újság, Borsszem Jankó, Budapest, Köztársasági Újság, Népszava, Pesti Hírlap, Pesti Napló, Tolnai Világlapja, Vasárnapi Újság) megjelent hírek illetve a közegészségügyi, majd járványügyi bizottságnak a Fővárosi Közlönyben megjelent jegyzőkönyvei alapján lett összeállítva. Lehetőség szerint követi a korabeli szóhasználatot. A spanyolnáthával összefüggő eseményeket csak a fontosabb katonai, politikai fordulópontokkal együtt lehet értelmezni, ezekre rövid utalások szerepelnek dőlt betűvel. A spanyolnáthával összefüggő hírek sohasem kerültek a napilapok első oldalaira, egy idő után már csak az apróbb hírek között szerepelt egy-egy jelentés a betegek és halottak számáról.

Július

július 3. Külföldön sok eset van, de nem halálos. Budapesten az első megbetegedést június 16-án, a Zita-kórházban észlelik, ahol 60 katona betegedett meg, majd két nap múlva egy másik kórházban újabb 30 katona, június végén pedig a Ganz gyárban 18 orosz fogoly lett beteg. Bécsben 1000 beteg van, kórházanként 30-40, Münchenben 1500, főleg munkások, vasúti személyzet, telefonközpontosok, postások.

július 4. Az orvostudomány mai állása szerint nem állapítható meg, hogy mivel állunk szemben – nyilatkozta Szabó Sándor tiszti főorvos. Polgári betegek is vannak, egy fiók-kórházban egy orvos és egy ápoló is megbetegedett. A betegség enyhe lefolyású, elkülönítjük a betegeket, mást nem tehetünk. Berlinben 3000 beteg, jóindulatú a fertőzés.

július 6. Onnan lehet tudni, hogy spanyolnátháról van szó, hogy 2-2 és fél nap után a magas láz hirtelen leszáll. Gerlóczy Zsigmond, Korányi Sándor és Liebermann Leo tanároknak is az a véleménye, hogy egyszerű influenza. 6-8 évvel ezelőtt a budapestiek 1/3-a feküdt influenzában.

július 8. Budapesten szűnőben, de a közelben, Istvántelkén, a főműhelyben egyszerre 50 munkás lett beteg.

július 9. A svájci hadsereg egyes egységeinél 15 százalék a betegek aránya, 4 halott is van.

július 14. Szabó Sándor budapesti főorvos csak a polgármester engedélyével nyilatkozhat.

július 20. A lengyel miniszterelnök is megbetegedett. Svájcban betiltották a tömeggyűléseket és a színielőadásokat, felfüggesztették a katonai behívásokat, mert a hadseregben is magas a megbetegedések száma. Berlinben 14 boncolást végeztek, köztük 18-31 évesek is voltak, tüdőgyulladás és a diftériához hasonló jelek a tüdőn. A fiatalok talán azért halnak meg, mert nem estek át még influenzán.

július 21. Bécsben korlátozzák a villamos forgalmat, mert a személyzet 5 százaléka már beteg.

Augusztus

augusztus 14. Budapesten múlóban a járvány, a kórházakban alig van beteg, a lakásokban is csekély, de a betegség nem bejelentés-köteles. Halálozás nincs.

Szeptember

szeptember 14. Nyitra megye két járásában a lakosság 50 százaléka beteg, sok áldozat van, elég magas a halálozás, a nyitrai méneskaszárnyában 80 katona beteg és 5 halott is van. A Monarchia külügyminisztere béketárgyalások megkezdését javasolja.

szeptember 20. A bécsi orvosi lap szerint ez inkább bélbaj, 1 nap alatt gyógyítható. Szatmáron 2000 beteg, Pest környékén több száz család. Az Erzsébet-nőiskolában 5 napos szünetet rendeltek el, mert a 84 bentlakóból 20 beteg lett, a bejárók 50 százaléka beteg. A betegség könnyű lefolyású. Szabó Sándor tiszti főorvos: csak egyes osztályokban szünetel a tanítás. Az esetek gyarapodásának fő oka, hogy a nyár végével hazatértek az emberek és beköszöntött az ősz.

szeptember 21. A betegségről nincs pontos adat, nem kell bejelenteni, a halálozások száma sem ismert. A Váci utcai leánygimnáziumban 5 nap szünet, a Pannónia-utcai polgári fiútanulók és a tanárok fele beteg, 5 nap szünet.

szeptember 24. Pancsován a lakosság harmada beteg, nyolc halott is van. Nagyváradon egyes iskolákban 14 napos szünet.

szeptember 26. Zentán Bün Máté földbirtokos teljes családját elpusztította a spanyolnátha. Elsőnek édesanyja, utána nagyapja, majd a felesége, ezt követően ő maga, végül a családot ápoló esett áldozatul Még két kicsiny gyerekük fekszik nagybetegen.

szeptember 27. Ha a baktériumok a tüdőbe kerülnek, akkor komoly komplikációk lépnek fel. Ezeken segíthetne, ha megfelelő szánú orvos lenne, de különösen vidéken a korábbi öt-hat helyett csak egy öreg orvos dolgozik. Budapesten 14 iskola van ideiglenesen zárva, a Váci utcai megnyílik, mert 5 napja nincs új beteg. Budapesten hozzávetőlegesen százezer spanyol betegségben szenvedő lehet. A Belügyminisztériumban tartott tárgyaláson elhatározták a betegség kötelező bejelentését, szóba került a Műcsarnok ideiglenes járványkórházzá alakítása és a kórházakban külön osztályok felállítása. Bálint Rezső egyetemi tanár szerint a betegséget maguk az emberek terjesztik, elsősorban azok, akiknek enyhe tüneteik vannak és szabadon járnak kelnek utcákon, villamosokon. A Pozsonyi-úti lakásukban két leány (21 és 16 éves) hirtelen maghalt. A mentők a lakásban találtak két eszméletlen gyereket is (3 és 8 éves), akiket a tiszti orvos rendelkezésére, fertőző voltuk miatt, a lakásukon hagytak.

szeptember 28. A beteg elkülönítése az egyedüli, amit az orvoslás tehet. Akit csak lehet, otthon hagynak, egy része a betegeknek a Szent László kórházba, az egyedüli járványkórházba kerül. Itt a szamárköhögéses és a spanyolnáthában szenvedő betegek részben egy kórteremben vannak.

szeptember 29. A nagyváradi Jakab Benjámin egész családja megbetegedett, de 15-20 szem finomra vagdalt fenyőbogyó segített. Akinek a tüdejét is megtámadta, azzal terpentinolajjal locsolt zsebkendőt szagoltatott. A fenyőbogyó nem ártalmas, hiszen a borovicska is ebből készül.

szeptember 30. A közegészségügyi bizottság ülésén megvitatták, hogy lehet-e járványról beszélni, mert az különböző intézkedéseket vetít előre. A bizottság a járvány kimondása mellett döntött. Az 1889. évi járvánnyal nehéz összevetni, mert a tisztálkodási nehézségek most nehezebbek és az emberek ellenálló képessége gyengébb. A tiszti főorvos a halálozási arányszámot 0,5 százalékra becsüli, ami a kanyarónál tapasztalható, alacsonynak minősített 4-5 százaléknál is sokkal kevesebb.

2. ábra

Október

október 2. Az eddigi intézkedések nem elegendőek, a legerélyesebb rendszabályok lépnek életbe. Az egyetemek és a napközi otthonok kivételével az összes iskolát két hétre bezárják. A betegeket a kerületi tisztiorvosnak kötelező bejelenteni, tilos a kórházi látogatás, kórházi ápolásra csak a legsúlyosabb betegek kerülnek.

október 4. Megjelentek a polgármesternek a járvánnyal összefüggő tájékoztató plakátjai: Kerüljük azokat a helyeket, ahol sűrűn vannak az emberek, a fertőzés főleg a levegőn keresztül kapható el. Közlekedési eszközt csak szükség esetén használjunk. Zsebkendőbe köhögjünk, tüsszentsünk. Sem az arc-, sem a kézcsók, sem a kézfogás nem ajánlott. Időnként fertőtlenítő szerrel öblítsük szájunkat, torkunkat. Szappan hiányában, meleg vízzel mosakodjunk. Kerüljük a szervezetet legyengítő mulatozást. Ezeket mindenki szigorúan tartsa be, még ha egy némelyike szabad elhatározásában korlátozza. A belügyminiszter még nem döntött a mulatók és szórakozóhelyek (mozik, színházak) bezárásáról, a tiszti főváros eddigi intézkedései elegendőek és a többi törvényhatóságot is erre utasították. A budapesti tiszti főorvos bizakodó, csak a kisebb ellenálló képességű polgári középosztályt támadja a kór, a munkásosztályt és a katonaságot eddig megkímélte.

október 6. A belügyminiszter rendelete alapján a mozik csak 2 előadást tarthatnak és minden második sort üresen kell tartani. Ennek alapján a mozgóképszínházak tulajdonosai inkább a teljes zárlatot választották a rendelet hatályát jelentő egy hétre. A polgármester betiltotta a búcsúvásárokat.

október 8. A száraz hideg sem hozott kedvező fordulatot. A bejelentési kötelezettség életbe lépése óta azt látni, hogy a halálozási arány 15-20 százalék. A polgármester szerint ez a bejelentési kötelezettség rossz teljesítésével függ össze, az orvosoknak most október 1-ig visszamenőleg is jelenteniük kell a betegek számát.

október 9. A tiszti főorvos a közegészségügyi bizottság ülésén közli, hogy a bejelentési kötelezettség óta eltelt nyolc napban 228 halálos áldozat volt, amit, ha összehasonlítanak az 1889/1890-ben fellépett járvánnyal, akkor lényeges különbség nem mutatkozik.

október 10. A közegészségügyi bizottságban a tiszti főorvos jelentett: a betegség fővárosba hurcolása folyamatos. Újpestről 25000 orosz katonát szállítottak a fővárosba. A betegség eloszlása egyenletes, de a nők százaléka sokkal nagyobb, mert ők lázzal is dolgoznak tovább. A kórházakban nincs elég üres ágy, a katonai kórház pavilonjait is igénybe kell venni. A statisztika nem megbízható, az orvosok rengeteg könnyebb esetről nem tudnak. A betegszállításokat a fertőtlenítő intézet végzi, de nem győzik, a Vörös Kereszt segítségét kérték. Az iskolák bezárása nem sokban segített, mert most az iskolás gyerekek ácsorognak tömegesen burgonyáért és zsírért. A bizottság döntése alapján a polgármester bejelentette, hogy az iskolákat további nyolc napra, október 20-ig zárva kell tartani.

október 17. Tisza István gróf a képviselőházban elismeri, hogy a központi hatalmak elvesztették a háborút.

október 20. Megjelentek a falragaszokon a polgármester új, szigorított rendeletei, ezek november 3-ig lesznek érvényben. Az összes iskolát, tanfolyamot, tánciskolát be kell zárni. A közlekedési eszközök belsejében megszűnnek az állóhelyek. A mozikban, színházakban, mulatókban, cirkuszban és mutatványos bódéban szünetel az előadás. Nyilvános társas összejöveteleket tilos tartani. Tilos a gyűlés, csoportosulás és felvonulás. A kávéházakat 11 és 1 óra között, a vendéglőket 4 és 6 óra között szellőztetni és takarítani kell. A hivatalokban és gyárakban mosdóberendezéseket kell létesíteni. A gyógyszertáraknak este 9-ig nyitva kell tartaniuk. A főváros közlekedésében egyes járatok és egyes megállók megszűnnek, egyes járatokat ritkítanak, a gyárakból turnusokban engedik ki az munkásokat. A Nemzeti Múzeum és a könyvtára bezár. A templomokban a tömeges rendezvényeket korlátozni kell. A tanulmányi szabadságon lévő középiskolásoknak be kell vonulniuk.

október 22. Két nap alatt 1752 új beteg és 117 halott. A polgármester betiltotta a lóversenyeket és ezt kéri a Pest megyei alispántól is az alagi versenyt illetően. Kéri továbbá, hogy a budapesti intézkedésekhez hasonlóakat vezessen be, hogy a főváros környékéről ne hurcolják be a járványt. A Műegyetemen a hallgatók az egyetem bezárását követelve tüntettek, mert 50 százalékuk már beteg. A polgármester a kultuszminisztertől az egyetemek bezárását, az igazságügy minisztertől a járásbírósági és törvényszéki tárgyalások szüneteltetését kérelmezi. Meg kell szüntetni a pályaudvarok környéki ok nélküli ácsorgást. A közönséget kérik, hogy csak sürgető szükség esetén telefonáljanak, mert egyébként korlátozni kell a magántelefonok használatát. A kávéházak kérésével, hogy délután is szolgálhassanak fel tejeskávét, nem tud foglalkozni, mert nem tartozik a hatáskörébe, különben sem lenne érdemes a tilalom felfüggesztése, mert csak két hétről van szó. A villamosokon problémát okoz, hogy a közönség a legrövidebb utat is villamossal akarja megtenni, a forgalom csak a rendőrség és a csendőrség felügyelete mellett tartható fenn.

október 23. Megalakul a Nemzeti Tanács, lemond Wekerle Sándor miniszterelnök.

október 25. Egyetemisták és hozzájuk csatlakozó katonák tüntetnek a békéért. Az olasz fronton több ezred fellázad, azonnali hazaszállítást követel.

október 27. A temetők látogatása november 3-ig tilos. Árusítás és jótékonysági gyűjtés is tilos. A telefonokra selyempapírt kell helyezni és a telefonhasználat után el kell dobni. Az orvosoknak a hadvezetőség gépkocsikat biztosít. A Parlament előtt 100 ezer ember gyűlt össze, hogy a Nemzeti Tanácsot éltesse.

október 28. Több tízezer ember a Gizella-térről (Vörösmarty-tér) a várba indul és követeli a Nemzeti Tanács kormányának megalakítását. A rendőrség a Lánchídnál feloszlatja a tömeget, 5 halott. Az olasz fronton, Piavénál az olasz hadsereg áttöri az osztrák-magyar védelmi vonalat.

október 29. A rendőrség csatlakozik a Nemzeti Tanácshoz.                   

október 30. Bécsben százezer fős tömeg élteti a köztársaságot. Budapesten a Nemzeti Tanácshoz hű katonák megszállták a középületeket.

október 31. A katonai és a polgári hatalom a Nemzeti Tanács kezében. Károlyi Mihály a miniszterelnök. Tisza Istvánt katonák a lakásán agyonlövik. A főváros aláveti magát a Nemzeti Tanács határozatainak.

November

november 1. A Nemzeti Tanács rendelete alapján minden színháznak este díszelőadást kell rendeznie, a színházak a következő napok műsorait is közzé teszik. A Nemzeti Tanács engedélyére hivatkozva a mozgóképszínház tulajdonosok november 1-től megtartják előadásaikat.

november 3. A járvány csökkenőben. 154 új beteg, 31 halott. Az iskolákat november 10-ig zárva kell tartani. A gyógyszertárak visszatérhetnek az esti nyolc órás zárásra. A pályaudvarok környékén már csak a mozgóárusítás tilos. A főváros felkéri a közoktatásügyi minisztert, hogy az egyetemeket is november 10-ig tartsák zárva, az igazságügyit, hogy tárgyalásokat ugyancsak november 10-ig tiltsa meg.

november 9. Berlinben kikiáltják a köztársaságot.

november 10. Megindul a magyar katonaság hazaszállítása a különböző hadszínterekről.

3. ábra

november 12. Kikiáltják az osztrák köztársaságot.

november 16. Kikiáltják a magyar köztársaságot (híradó részlet).

4. ábra

november 20. A betegek száma napok óta emelkedő irányzatot mutat. Kétségtelen az összefüggés a katonák hazaözönlésével, a rossz időjárással, a politikai gyűlések sokaságával. A vasutak és a villamosok zsúfoltságát sehogyan sem lehet megoldani, a szemét fuvarozás sincs biztosítva.

november 22. Kikiáltják a független Lengyelországot.

november 28. 464 új beteg 44 halott. A járványbizottság ülésén megállapították, hogy a járványt főleg a menekültek és a katonák terjesztik. Jelenleg csak 15 iskola van zárva. A tömegmozgalmak a közegészségügyre a lehető legrosszabb hatással voltak. A zsúfoltan Pestre érkező vonatokon sok beteg van, mindegyiken hallottak is találhatók. A Keleti pályaudvaron három nap alatt másfél millió ember fordult meg. Rengeteg a temetetlen halott, elsősorban a katonaságnál, kevés a szállítókapacitás, a fertőtlenítő intézet dolgozóiból sokan elmentek. Az orvosok rendesebben jelentenek, de ez csak a negyedrészét jelentheti az eseteknek, nem érnek rá a bejelentésekre és sokszor nincs is meg a szükséges nyomtatványuk. A színházakat, mozikat ismét be kellene zárni, közölte a tiszti főorvos, de nyitva tartásuk szinte javára válik az embereknek, mert a lelket felüdíti, zsúfoltság egyébként is csak a ruhatáraknál szokott lenni. A rendőrfőtanácsos az ülésen kijelentette, hogy a statisztikában mutatkozó szaporulat tulajdonképpen import, amit nem lehet a fővárosi intézmények rovására írni. A villamosokon a túlzsúfoltságot, megfelelő karhatalom hiányában, nem lehet megakadályozni. Gerlóczy Zsigmond kórházigazgató kifejtette, hogy a tömeges összejövetelek elősegítik a baj terjedését, de az iskolák ebben a tekintetben alig játszanak szerepet. Nem az elrendelt intézkedések voltak a javulás okai, hanem ismeretlen tényezők. A járvány áprilisig is elhúzódhat és ez pótolhatatlan károkat okozhat az oktatásügynek. Mások szülőként és nevelőként az ülésen tiltakoztak az ellen, hogy a gyerekeket iskolába kényszerítsék. Javaslat hangzott el a gyógyító hatású borleves készítéséhez szükséges bornak az érvényes szesztilalom melletti kiadásáról. A végső határozat az iskolák két heti bezárását írta elő.

December

december 6. A frontról hazatért katonák leszerelési segélyt követelve tüntetnek.

december 14. A járványügyi bizottság az egész országra kiható intézkedéseket sürget. A tiszti főorvos előadta, hogy külföldön a járvány veszedelmesebben pusztított, mint nálunk. Az orvostudomány tehetetlen a kórral szemben, amelynek semmiféle hatósági intézkedéssel gátat vetni nem lehet. Csak az egyéni védekezés tud e bajjal megküzdeni. A bizottság kimondta, hogy minden újabb korlátozó intézkedés csak a közönség vegzatúráját jelentené, de a ragály terjedését nem csökkenti. A bizottság több járványorvos alkalmazását és a kórházi ellátás javítását kívánja. 119 új beteg és 32 halott.

december 18. A spanyolnátha ellen a legjobb védekezés a Diana-sósborszesz – szól a hirdetés.

december 22. 114 új beteg, 19 halott.

december 24. A román hadsereg bevonul Kolozsvárra.

december 26. A román király dekrétuma kimondja Erdély és Románia egyesítését.

december 28. A szénhiány miatt a minisztertanács január 1-től hétköznapokra bezáratja a színházakat és mozikat.

  1. Január

január 1. A csehszlovák hadsereg bevonul Pozsonyba

január 3. A Ganz Villamossági Gyárban a munkások átveszik az üzem irányítását.

január 5. A járványbizottság megállapította, hogy a járvány csökken, január 7-től az iskolák kinyithatnak, a járványbizottságot többet nem kell összehívni. A kiütéses tífusz terjedni kezdett, a betegek túlnyomórészt harctéri katonák, az egyetlen ellenszer a tisztaság. A házakban hatalmas szemétmennyiség gyűlt össze, helyenként 10-15 kocsirakománynyi, a kaszárnyák és kórházak szemétfuvarozása a katonaság dolga lenne, de nem végzik el a feladatot. A szemétfuvarozás teljes csőd előtt áll. A köztisztasági hivatal igazgatója javasolja, hogy legalább a papírszemetet égesse el a lakosság. Madzsar József egyetemi tanár közli, hogy az egész világon eddig 6 millió ember halt meg spanyolnáthában. Semmilyen védekezés sem volt eredményes, kivéve a San Franciscoban alkalmazott védekező álarcot, ezzel 9 nap alatt megszabadultak a járványtól. A bizottság határozata alapján január 7-én megkezdődik a tanítás.

Statisztika

A statisztika két kiadványra épül, Az egyik az 1889/1890-es járványt elemzi, a másikban az 1918-as járványra vonatkozó adatok is szerepelnek. Az előbbi elsősorban a betegség terjedésével foglalkozik, az utóbbi a halálozással. Ebben az esetben is – kommentár nélkül – a készítőik korabeli szóhasználatával, az elemzési módszerek, adatok kerülnek ismertetésre.

Az 1889/1990-es, orosznáthának nevezett, influenzajárvány megjelenéséről, elterjedéséről kevés egyidejű adatgyűjtés történt. A járvány után a budapesti királyi orvos-egyesület elhatározta, hogy kérdőívek kiküldésével, utólag próbál adatokat gyűjteni. Ennek eredményét Ángyán Béla egyetemi tanár tette közzé 1893-ban (Ángyán Béla: Influenza járvány Magyarországon 1889/1890-ben. Magyar Orvosi Archívum, II. évf. 61-88.o.). 2444 kérdőív érkezett vissza, az adatgyűjtésben a magyarországi összes orvos 83,9 százaléka vett részt. A legkevesebb válasz Brassó megyéből (47 százalék) és Fiume városából (17 százalék) érkezett. 2 megyéből (Pest-Pilis és Solt, Zala) egyáltalán nem érkeztek vissza a kérdőívek.

A járvány kezdetére nehéz választ kapni, hiszen az első sporadikus eseteket nem biztos, hogy felismerték, vagy utólag a kétes eseteket is annak minősítették. Budapesten például 91 orvos közül 53-an december közepére, 20-an december elejére, 8-an november végére, 5-5-en november közepére vagy elejére teszik az első betegeket. Összességében a legtöbb orvos decemberre teszi az első eseteket. Az időszak vége is hasonlóan bizonytalan. Budapesten és még 20 városban, valamint 18 megyében 1890. január közepe a tetőfok, a túlnyomó többség február végére teszi a járvány végét, de a legtöbb városban márciusban és a legtöbb megyében áprilisban végződött. A járvány tehát a tetőfokát másfél hónap alatt érte el és ezt követően 3 hónap alatt fejeződött be.

A családokban előforduló megbetegedések aránya rendkívül eltérő volt, 10 és 90 százalék között minden előfordult. Győrben például az egyik orvos szerint 30 százalék, egy másik szerint 80 százalék volt. A beküldött adatok ötödrészében 40-50 százalékra teszik. A lakossági arányszámot még nehezebb megállapítani. Különösen a falvakban a kisebb súlyú esetek elkerülték a figyelmet. A válaszok ebben az esetben is 10 és 90 százalék között ingadoztak, a középérték alapján az feltételezhető, hogy a lakosság 40 százaléka szenvedett influenzában.

A korösszetételre vonatkozó visszajelzések is hiányosak. 1636 orvos közül 1039 (64 százalék) a leggyakoribb megbetegedést a 21-50 életévekre teszi. A nemre utaló adatok alapján aránylag több férfi betegedett meg, de általában az orvosok többsége úgy nyilatkozott, hogy a nem a megbetegedésre semmiféle befolyást nem gyakorolt. A foglalkozás szerepét még kevésbé lehetett felmérni, részben a válaszok sokfélesége miatt, részben amiatt, hogy a különböző körzeteket ellátó orvosok betegeinek összetétele gyakran más és más foglalkozási osztályból (földmíves, iparos, intelligens) kerül ki. Jelentékeny számú orvos más elkülönítést használt (szabadban foglalkozók, zárt helyen foglalkozók, nincs különbség) és ezek az adatok alkalmasak voltak arra, hogy megingassák azt a feltételezést, miszerint a szabad levegőnek különös befolyása lett volna.

Az 1918-as járványról az 1930-ban közzétett Egészségügyi Statisztika közöl adatokat (Szél Tivadar: Egészségügyi Statisztika. Orvosok és orvostanhallgatók számára, Budapest, Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, 1930, 195-205.o.). Itt is az adatgyűjtés nehézségére és az adatok bizonytalanságára történik hivatkozás: Az influenza-halottak statisztikája sohasem adott helyes képet e betegség haláleseteinek gyakoriságáról, mert a halált az influenza rendszerint nem maga okozza, hanem szövődmények idézik azt elő. Az is gyakori, hogy más idült betegségben szenvedők halnak el régi bajukban, mert az influenza által legyengített szervezetükön régi bajuk hirtelen el tud hatalmasodni. A halálos kimenetelt így sok esetben az influenza csak közvetve idézi elő. Ha influenza idején azt látjuk, hogy más szervi bajokban elhaltak száma és aránya is gyarapszik, úgy ezeknek a haláleseteknek a többletét, avagy annak egy részét, szintén az influenzára kell visszavezetnünk.

Az influenza megbetegedések statisztikája még hiányosabb, mint a haláleseteké, az influenzabetegségnek a számbavétele hiányos, pontatlan. Az influenza megbetegedések bejelentését az orvosok lanyhán vagy egyáltalán nem teljesítik, még olyan államokban sem, ahol az influenza a bejelentésre kötelezett fertőző bajok közé tartozik. Nálunk vörös cédulát influenza esetén nem is kell kiakasztani.

Az 1918. évi járvány előtt alig volt az országban influenzás halott, ezer halottra 1 esett, 1918-ban viszont 113. Az influenzában elhunytak száma Magyarországon (Horvátország és Szlavónia nélkül) 1918-ban 53201 fő volt. 1918-ban az influenza Európában, a déli államokban (Olaszország, Spanyolország) volt a legsúlyosabb. A legnagyobb pusztítást az influenza Olaszországban végezte, ahol egy millió lakosra 7118 haláleset jutott, Spanyolország a második helyen állott 6907 halálesettel és Svájc volt a harmadik (5373). Magyarország a halálesetek számát tekintve kedvezőbb képet mutatott (2888). A fertőzöttek száma és a halálesetek száma a városokban volt a legnagyobb, Rómában dühöngött legjobban a járvány (7320), ezt követte Sheffield (4640), Budapest az elemzett 26 város közül a harmadik volt (4225). A városok adataiból látszik, hogy sok helyen tért vissza a járvány 1919-ben és 1920-ban, sőt Szent-Péterváron 1920-ban volt a legnagyobb a halálozások száma.

 

5. ábra

Az influenzás elhalálozások nem szerint való megoszlásában nem lehet megállapítani, hogy az influenza a nőket inkább sújtaná, mint a férfiakat. Az, hogy a női halottak száma nagyobb a férfiakénál, annak a következménye, hogy a népességben mindig nőtöbblet van, ami a háborús vérveszteség miatt különösen magas volt.

Memento mori

A népszerű Tolnai Világlapja rendszeresen közölt írásokat Mark Twain-től. Az írótól novemberben a régebbi szerkesztői munkássága idején írt szerkesztői üzenetekből is idéztek: „Nem akarok az ön bolond statisztikájáról tudni…..Gyűlölöm az olyan embereket, mint ön. Nincs önnek más dolga, mint kiszámítani, hogy mitől romlik az ember egészsége? Mitől bolondul meg gyógyíthatatlanul valaki? Mennyi dollárt lehet éveken keresztül semmiségekre elvesztegetni; milyen halálnemmel hal meg az, aki 93 évig dohányzik?” (Tolnai Világlapja, 1918. november 30. 49. sz.)

De nem kellett statisztikákat nézegetni, a háború és a spanyolnátha gondoskodott róla, hogy a halál mindenki közelébe férkőzzön. Ady Endre januárban még csak a háború szörnyűségeire gondolva írja versében (Krónikás ének 1918-ból): „Halál-mezőkön bitófák épülnek, Nagy tetejükre kövér varjak ülnek, Unják a hullát el- s vissza-röpülnek, De az emberek meg nem csömörülnek.” Az év végén, a Tolnai Világlapjában, megjelent karácsonyi novellájában az ünnepet már a lázas betegségben elhunyt fiúról szóló hír teszi tragikussá (Az Árkyak karácsonya. 1918. december 21. 52.sz.). Karinthy Frigyes felesége október 17-én halt meg spanyolnáthában. Karinthy pár nappal később naplójába ezeket írta: „A lelki sérülés nem gyógyul be soha: de hozzászokik a lélek. Úgy érzem, agyamban daganat képződött, vagy egy éles idegen tárgyat döftek bele, amikor ő meghalt, ezt a kést nem húzhatom ki belőle többé, mert hiszen ő halott marad (csak ha feltámadna, ami lehetetlen,), de idővel hozzászokik majd az agyam a késhez és járni fogok vele, mint aki golyót hord a koponyacsontban. Nyomorék lettem, egész életemre.” (Nyugat, 1938. 12. sz.). Később a Halott (szöveg, megzenésítve) című versében próbálta összefoglalni, amit érzett. A spanyolnáthában elhunyt Kaffka Margitot december 4-én temették, Babits Mihály és Móricz Zsigmond búcsúztatta. 1919. januárjában Ady temetése következett.

 

 

 

  • Események

    • KTI szeminárium – Békés Gábor, Koren Miklós, Muraközy Balázs, Telegdy Álmos: GVC: Supplier-buyer relationships and firm performance

      2020.10.29.
      14:00 - 16:00

      Helyszín: Az előadást hibrid formában tartjuk meg : a személyes részvétel mellett (helyszín : KRTK Közgazdaságtudományi Intézet, 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4., K11–es terem) zoomon keresztül is be lehet kapcsolódni. Az ehhez tartozó link külső érdeklődők számára a kti.titkarsag@krtk.mta.hu e-mail címen igényelhető és csütörtök délután válik elérhetővé. How can small domestic companies participate in global value chains? Despite abundant scienti c and policy interest in this question, there is little direct ...   Részletek »

    • KTI szeminárium – Gyöngyössi Győző, Reizer Balázs, Vonnák Dzsamila : Labor Shortage and Firm Growth

      2020.11.05.
      14:00 - 16:00

      Helyszín: Az előadást hibrid formában tartjuk meg : a személyes részvétel mellett (helyszín : KRTK Közgazdaságtudományi Intézet, 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4., K11-K12 terem) zoomon keresztül is be lehet kapcsolódni. Az ehhez tartozó link külső érdeklődők számára a kti.titkarsag@krtk.mta.hu e-mail címen igényelhető és csütörtök délután válik elérhetővé. Abstract: This paper studies the effect of labor shortage on firm level outcomes in Hungary. We combine survey data on labor shortage with balance ...   Részletek »

    • KTI szeminárium – Briglevics Tamás , Sisak Balázs : Estimating the MPC out of Income for Hungarian Households

      2020.11.12.
      14:00 - 16:00

      Helyszín: Az előadást hibrid formában tartjuk meg : a személyes részvétel mellett (helyszín : KRTK Közgazdaságtudományi Intézet, 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4., K11-K12 terem) zoomon keresztül is be lehet kapcsolódni. Az ehhez tartozó link külső érdeklődők számára a kti.titkarsag@krtk.mta.hu e-mail címen igényelhető és csütörtök délután válik elérhetővé. Abstract: The HKEF is used to estimate household level income shocks and consumption responses for the years 2013-2018. Initial results show that the increase ...   Részletek »

  • Hírek

Felhasználási feltételek
Impresszum
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF program biztosítja
Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet
© Copyright 2020. Minden jog fenntartva.