Štefan Bojnec

Jan Fałkowski

Heinrich Hockmann

Az agrárgazdaságtani és a vidékfejlesztési kutatások főáramát megcélzó kutatások öt fő téma körül csoporosulnak. (a) Az agrárkereskedelem vizsgálata a legújabb elméleti fejlemények és módszertani eszközök felhasználásával elsősorban a Magyarország szempontjából alapvető fontosságú Európai Unió mezőgazdasági kereskedelmének kutatására koncentrál. (b) A kilencvenes évek végén megindult nemzetközi kutatási irányzathoz kapcsolódik a mezőgazdasági koordinációs mechanizmusok vizsgálata, amely a magyar mezőgazdaság horizontális és vertikális rendszerének működési mechanizmusait kívánja feltárni. (c) A mezőgazdasági árak elemzése régóta központi témája az agrárgazdaságtan főáramának. A kutatás egyrészt a kereskedelmi árrést és az ártranszmissziót vizsgálja a hazai mezőgazdaság különböző részpiacain. A kutatás másik iránya azt vizsgálja, hogy miként integrálódnak a térben elkülönült piacok. (d) A makroökonómiai változások és a mezőgazdaság viszonyának elemzése egyrészt a különböző makrováltozók (infláció, pénzmennyiség, kamatláb, árfolyam) és a mezőgazdasági árak, másrészt az utóbbiak és az ipari árak viszonyának kérdékörében folyik. (e) A vidékfejlesztés tematikáját a területen belül elsősorban az EU vidékpolitikáját jellemző “LEADER módszer” értékelése, a magyar integrált vidékfejlesztési intézményhálózat kiépülésének nyomon követése, nemzetközi összehasonlításokból szerzett tapasztalatok hasznosítása alkotja.

Az agrárgazdaságtan és vidékfejlesztési kutatócsoport célja, hogy kutatásaink ne csak a hazai szakmai közvélemény számára legyenek elérhetőek, hanem jól illeszkedjenek az agrárgazdaságtan és a vidékfejlesztési kutatások főáramába. A kutatócsoport a következő fontosabb kutatási témákkal foglalkozik.

a. Az agrárkereskedelem vizsgálata
A kutatás a legújabb elméleti fejlemények és módszertani eszközök felhasználásával kívánja elemezni a nemzetközi mezőgazdasági külkereskedelem folyamatait. A kutatás elsősorban a Magyarország szempontjából alapvető fontosságú Európai Unió mezőgazdasági kereskedelmének vizsgálatára koncentrál. A kutatás céljai az alábbiak. Először, részletesen megvizsgáljuk a kormányzati beavatkozások hatását a nemzetközi agrárkereskedelemre. Mennyiben és hogyan térítik el az agrár- és kereskedelempolitikai eszközök a nemzetközi agrárkereskedelmet. Másodszor, arra a kérdésre keressük a választ a gravitációs modell alkalmazásával, hogy milyen tényezők határozzák meg a tagállamok Európai Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelmében. Harmadszor, az ágazaton belüli kereskedelem természetét vizsgáljuk meg az Európai Unió országaira az élelmiszer termékek körében. Végezetül, az új kereskedelemelmélet azon hipotézisét teszteljük, hogy az export választéka és minősége hogyan befolyásolja az export teljesítményét az Európai Unió tagállamainak mezőgazdasági kereskedelmét.

b. Koordinációs mechanizmusok a mezőgazdaságban
A kutatási program a kilencvenes évek végén megindult nemzetközi kutatási irányzathoz kapcsolódva, amely az új intézményi közgazdaságtan különböző elemeinek alkalmazásán alapul, a magyar mezőgazdaság horizontális és vertikális rendszerének működési mechanizmusait kívánja feltárni. A tapasztalat azt mutatja, hogy az élelmiszergazdaság szereplői nem nagyon bíznak meg egymásban, ezért viszonylag ritkák a hosszabb távú szerződéses kapcsolatok. A bizalomhiány másik összetevője, hogy a piaci résztvevők nem bíznak azokban az állami intézményekben sem, amelyeknek a feladata, hogy a szerződéses kötelmeket kikényszerítse a partnerektől. A nemzetközi irodalom már régen felismerte, hogy a szerződések hatékony kikényszerítése lényeges eleme a piaci funkcióinak. Különösen érdekes ez a probléma az átalakuló országokban, mint hazánk, ahol a piaci intézmények számos eleme még csak kialakulóban van. Az EU csatlakozás, a különböző támogatások igénybevétele számos olyan szabályt kényszerít ránk, amely csak jól működő szerződéses rendszerek mellett jelenthetnek előnyöket a hazai élelmiszergazdaság szereplői számára. A fenti problémakört a kutatás több irányból közelíti meg. Egyrészt, a kutatás az egyes koordinációs mecahnizmusok, kiemelten a szövetkezetek, illetve a TÉSZ-ek szektorok közötti (például tej, zöldség-gyümölcs stb.) összehasonlítására koncentrál. Külön kitér arra is, hogy a nemzetközi modellfejlődésben hol helyezhetőek el a magyar termelői szervezetek. Fontos szerepet jut a humánerőforrással, emberi tőkével (elsősorban a bizalommal, hatalommal, motivációval stb.) kapcsolatos vizsgálatoknak, hiszen ezek is lényeges ismérveket jelenítenek meg az egyes (termelői) koordinációs formák életképességét és hatékonyságát illetően.

c. A mezőgazdasági árak elemzése
A mezőgazdasági árak vizsgálata régóta központi témája az agrárgazdaságtan főáramának. Ennek ellenére az átmeneti országok mezőgazdaságáról ealig van néhány ilyen témájú vizsgálat. A kutatás egyrészt a kereskedelmi árrést és az ártranszmissziót vizsgáljuk a hazai mezőgazdaság különböző részpiacain. Ezen belül a hangsúly az árrés képzés mechanizmusának illetve az ártranszmisszió szimmetriájának vagy aszimmetriájának a vizsgálatán van. Így várhatóan értékes információkhoz jutunk arról, hogy mennyire kompetitívek a kiválasztott agrár piacok, melyik piacszint a domináns, valamint hogy a vertikális marketinglánc különböző szereplői milyen mértékben befolyásolják az árakat. A kutatás másik iránya azt vizsgálja, hogy, hogy miként integrálódnak a térben elkülönült piacok. A piac integráltságának fontos implikációja van az árfelfedezés folyamatára és a piac működésére is. A piac integráltságától való tartós eltérés arra utalhat, hogy ezt kockázatmentesen kihasználhatják a piaci közvetítők. Közhelyszerű megállapítás, hogy az átmeneti gazdaságokban az árfelfedezés mechanizmusa tökéletlen, a mezőgazdasági piacok nem működnek hatékonyan. A kutatás ezért azt vizsgálja, hogy milyen kapcsolat mutatható ki Magyarországon a fontosabb mezőgazdasági termékek regionális piacai között.

d. A makroökonómiai változások hatása a mezőgazdaságra
Magyarországon az agrárszektor évről-évre ismétlődő kríziseit általában az agrárpolitika melléfogásaival magyarázzák. A nemzetközi irodalomban jól ismert az a hipotézis, hogy egy ország bármely gazdasági szektorára jelentős befolyást gyakorol a makrogazdasági környezet. Minél közelebb áll egy ágazat piaci struktúrája a tökéletes versenyhez (a mezőgazdaság elég jól közelíti a tökéletes piacot), annál gyorsabban és teljesebben befolyásolják a makróökonomiai környezet változásai. A mezőgazdasági szektor instabilitása pedig csak nagyíthatja ezen hatások következményeit. Kutatásunkban arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen hatással voltak a makrogazdasági változások a magyar mezőgazdaság teljesítményére. A kutatásnak két iránya van követve a nemzetközi irodalomban kialakult hagyományokat. Egyrészt, a különböző makrováltozók (infláció, pénzmennyiség, kamatláb, árfolyam) változásának hatása a mezőgazdasági árakra, illetve exportra. Másrészt, megvizsgáljuk, hogy a mezőgazdasági árak eltérően reagálnak-e az ipari árakhoz képest a makroökonómiai sokkokra. A kutatás Magyarország mellett a többi átmeneti ország tapasztalait is megvizsgálja.

e. Vidékfejlesztés
Az EU-ban 1991 óta futó LEADER Program a tagországok saját integrált fejlesztési politikáival együtt, mára fontos tényezőjévé vált az EU vidékpolitikájának. Ugyanakkor komoly módszertani problémák is felmerültek. A ‘LEADER módszer’ többnyire sokszínű, ‘anarhcikus’ és gyakran nagyon speciális projekteket eredményez, melyeket nehéz a központi bürokrácia hagyományos módszereivel adminisztrálni, a szokásos mérőszámokkal értékelni, vagy a tapasztalatokat más gazdasági, társadalmi környezetben hasznosítani. E problémák megoldása érdekében az Európai Bizottság szakértői többszintű, kvalitatív módszereken alapuló stratégiát dolgoztak ki a LEADER II eredményeinek értékelésére. Az EU Közös Agrárpolitika küszöbön álló reformjának következtében az új, kelet-közép európai tagállamokban várhatóan nagyon jelentős szerephez jut majd az integrált vidékfejlesztés. Kulcsfontosságú tehát a jövőre nézve, hogy egyrészt a már meglévő hazai, illetve kelet-közép európai tapasztalatokat, másrészt pedig az elérhető nemzetközi tapasztalatokat adaptáljuk a jelenlegi viszonyokra, és hatékonyan alkalmazzuk a rendszer továbbfejlesztésében. A kutatást céljai az alábbiak. Egyrészt, a magyar intézményhálózat kiépülésének nyomon követése. Másrészt, két másik kelet-közép európai országra (Szlovákia és Lengyelország) tapasztalatainak vizsgálata, az eredmények összehasonlítása. Végezetül Románia és Bulgária (esetleg Törökországra) tapasztalatainak elemzése, amely révén közvetlen alkalmazási területet találhatunk az addig megszerzett tapasztalatok számára, másrészt fontos tanulságokat vonhatunk le az intézményi fejlesztés, a ‘local governance’ és a gazdasági-politikai környezet közötti összefüggésekről.

Fertő Imre: The Evolution of Agri-Food Trade Patterns in Central European Countries. Post-Communist Economies Vol. 20. (1) (2008) pp. 1-10

Fertő Imre: Dynamics of Intra-Industry Trade and Adjustment Costs. The Case of Hungarian Food Industry. Applied Economics Letters. Vol. 18. (5) (2008)

Bakucs Lajos Zoltán – Fertő Imre: Érvényes-e a Gibrat-törvény a magyar mezőgazdaságban? Közgazdasági Szemle Vol. 55. (1) pp. 25-38 (2008)

Bakucs Lajos Zoltán – Fertő Imre: A mezőgazdasági árak térbeli integrációja a magyar tejpiacon. Területi Statisztika Vol. 10. (47) (5) pp. 410-426. (2007)

Fertő Imre: The Dynamics of Trade in Central and Eastern European Countries. Managing Global Transition. Vol. 5. (1) pp. 5-23 (2007)

Fertő Imre – Bakucs Lajos Zoltán – Fogarasi József: A puha költségvetési korlát és a hitelpiaci tökéletlenségek hatása a beruházásokra a magyar mezőgazdaságban. Közgazdasági Szemle Vol. 54. (4) pp. 322-333 (2007)

Štefan Bojnec -Fertő Imre: Hungarian and Slovenian Agro-Food Trade with Three Main European Union Partners. Ekonomičky Časopis Vol. 55. (4) pp. 345-358 (2007)

Štefan Bojnec -Fertő Imre: Catching-Up Process of European Enlargement: Hungarian and Slovenian Agricultural, Food and Forestry Trade. Eastern European Economics Vol. 45. (5) pp. 5-34 (2007)

Fertő Imre – Fogarasi József: Családi gazdaság versus ipari farm? Szociológiai Szemle (3-4) pp. 41-59 (2007)

Bakucs Lajos Zoltán – Fertő Imre – Szabó G. Gábor: Price Transmission in Hungarian Vegetable Sector. Studies in Agricultural Economics, No. 106. pp. 23-40 (2007)

Szabó G. Gábor: “Co-operative identity”- a concept for economic analysis and evaluation of co-operative flexibility: The Dutch practice and the Hungarian reality in the dairy sector. Journal of Co-operative Studies, Vol. 39, No. 3, pp. 11-26, 2006

Szabó G. Gábor – Bárdos Krisztina (2007): Szerződéses kapcsolatok az élelmiszer-gazdaságban.(A tejellátási lánc empirikus kutatása). Közgazdasági Szemle, Vol. 54. (5) pp. 459 – 480.

High, C. & Nemes, G. (2007) Social learning in LEADER: Exogenous, endogenous and hybrid evaluation in rural development, In: Sociologia Ruralis 47(2): 103-119.

Nemes, G. Fazekas, Zs (2007) A paradigm shift – new ways of rural development in Europe In: Journal of Comparative Economic and Social Systems 2007/2, ISSN 10036-3947

Bakucs Lajos Zoltán – Fertő Imre: Marketing Margin and Price Transmission on the Hungarian Beef Market. Food Economics Vol. 3. (3-4) pp. 151-160 (2006)

Gazdasági válság és nemzetközi agrárkereskedelem
Kiíró: NKFIH
Időtartam: 2015-2019
Projektvezető: Fertő Imre

Ellátási lánc és hálózat teljesítmény és kapcsolatok az agribusiness szektorban
Kiíró: NKFIH
Időtartam: 2015-2018
Projektvezető: Molnár Adrienn

COMPETE – International comparisons of product supply chains in the agro-food sectors: determinants of their competitiveness and performance on EU and international markets
Kiíró: EU FP7
Időtartam: 2012-2015
Projektvezető: Fertő Imre

SOLINSA – Agricultural Knowledge Systems in Transition: Towards a more effective and efficient support of learning and innovation networks for sustanaible agriculture
Kiíró: EU FP7
Időtartam: 2011-2014
Projektvezető: Bakucs Zoltán

RURAGRI – Facing sustainability: new relationships between rural areas and agriculture in Europe
Kiíró: EU FP7
Időtartam: 2009-2014
Projektvezető: Fertő Imre

Ártranszmisszió a magyar agrár-élelmiszer piacokon. Egy átfogó szemlélet
Kiíró: OTKA
Időtartam: 2012-2015
Projektvezető: Bakucs Zoltán

A teljes tényezős termelékenység és a technikai hatékonyság változásának vizsgálata a magyar mezőgazdaságban
Kiíró: OTKA
Időtartam: 2012-2015
Projektvezető: Baráth Lajos

A szövetkezés–együttműködés gazdasági és társadalmi feltételei és akadályai a magyar élelmiszer-gazdaságban, különös tekintettel a bizalom termelői szinten vizsgált kérdéseire
Kiíró: OTKA
Időtartam: 2012-2016
Projektvezető: Szabó Gábor

A biológiai sokféleség gazdasági szempontú vizsgálata
Kiíró: OTKA
Időtartam: 2013-2016
Projektvezető: Benedek Zsófia

PARTNEREK:
School of Agriculture, Food and Rural Development, University of Newcastle upon Tyne, Egyesült Királyság, www.ncl.ac.uk/afrd

Institute für Agrarentwicklung in der Mittel und Osteurope, Halle, Németország, www.iamo.de

Faculty of Management, University of Primorska, Koper, Szlovénia, www2.fm-kp.si

Agricultural Economics and Sociology Unit, INRA, Toulouse, Franciaország, www.toulouse.inra.fr/esr

Georg-August-University Göttingen, Department of Agricultural Economics and Rural Develpoment, http://www.uni-goettingen.de/en/19254.html

RENDEZVÉNYEK:
A kutatócsoport 2004-től évente megrendezi “A mezőgazdaságban átmenetben, átmenet az agrárgazdaságtanban” című nemzetközi konferenciáját.

OKTATÁS:
Budapesti Corvinus Egyetem, Veszprémi Egyetem: Agrárpolitika Bsc. és Ph.D. kurzusok