Pénzügyi adósnyilvántartó rendszerek a világban, Európában és Magyarországon (E-book)

Pénzügyi adósnyilvántartó rendszerek a világban, Európában és Magyarországon (E-book)

Pénzügyi adósnyilvántartó rendszerek a világban, Európában és Magyarországon (E-book)

Elérhetőség

Kutatócsoport

Publikációs lista

Rövid szakmai életrajz

Magyarországon az utóbbi években egyre elmélyültebb és kiterjedtebb szakértői munka folyt annak előkészítésére, hogy a lakossági hitelezés területén bevezethetővé váljék a bankok és más pénzintézetek teljes adós-nyilvántartási rendszere, az ún. „teljes lista” vagy más néven „pozitív adóslista”. (A vállalati hitelezésben a teljes lista már létezik.) A teljes adós-nyilvántartásra történő áttérést a 2008-ban kialakult nemzetközi pénzügyi válság még inkább ösztönözte. Kutatócsoportunk arra vállalkozott, hogy – hazai és nemzetközi empirikus adatok és információk elemzésével, valamint elméleti modellek alkalmazásával – hozzájáruljunk a teljes listáról folyó szakmai vitákhoz és végeredményben az ésszerű állami döntések megszületéséhez.
A kutatócsoport tagjai Nagy Dávid Krisztián, Akos Rona-Tas, Szikszai Szabolcs és Vajai Viktória voltak, a kutatásvezető pedig Major Iván.
A kutatás során a következő kérdésekre kerestük a választ:
·   Milyen típusú – tehát ún. teljes listás, vagy inkább csak a „rossz” adósokat nyilvántartó ún. „negatív listás” – pénzintézeti adósnyilvántartó rendszerek alakultak ki és működnek a világ különböző régióiban és országaiban? Melyik típus van többségben?
·   Milyen fajta ügyfél-adatokat tartanak nyilván a különböző listás rendszerekben? Hogyan és ki használja, használhatja fel ezeket az adatokat?
·   Mi jellemzi az ügyfél-adatok „piacát”: azon túlnyomórészt az állam által létrehozott és állami tulajdonú szervezetek működnek-e, vagy inkább magántulajdonú társaságok, vagy pedig a kétfajta nyilvántartás egymás mellett létezése valósul meg? Ha ez utóbbi a helyzet, mi a viszony a két nyilvántartási rendszer között?
·   Melyek az Európai Unió meghatározó – direktívákban, illetve hivatalos döntésekben megfogalmazott – céljai az ügyfél-nyilvántartások piaci működésére vonatkozóan? Külön érdekelt bennünket az a kérdés, hogy az EU és annak szakmai szervezetei rendelkeznek-e kialakult elképzelésekkel a nemzeti határokon átnyúló európai, vagy globális hitelezési piacok információs problémáinak kezelésére.
·   Hogyan foglalható össze a hazai pénzintézetek, illetve az érintett állami és szakmai szervezetek álláspontja az adós-nyilvántartással kapcsolatban?
·   Igazolható-e az az állítás, hogy a teljes lista vagy pozitív lista várhatóan csökkenti a lakosság túlzott eladósodását, továbbá a hitelezési kamatok mérséklődését eredményezi?
·   Eldönthető-e – és ha igen, melyik álláspont javára – hogy a magyarországi viszonyok között az állam által létrehozott és működtetett, vagy a magántulajdonú adós-nyilvántartók versenyére épülő adósnyilvántartás lenne-e a hatékonyabb megoldás, vagy pedig a kétféle rendszer egymás mellett élése az optimális megoldás?

Vissza a Kutatók oldalra

Felhasználási feltételek
Impresszum
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF program biztosítja
Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet
© Copyright 2020. Minden jog fenntartva.